Az írást a német hetilap csütörtökön Nemes Jeles Lászlónak tulajdonított, meglehetősen sarkos kijelentésekkel tűzdelve jelentette meg.
Az új változat címe és tartalma eltér az előzőtől: arra a kérdésre például, hogy meglepte-e első nagyjátékfilmjének sikere, a javított interjú szerint Nemes Jeles László azt válaszolta: az első filmeknél mindig bizonytalan, milyen végeredményre lehet számítani.
A kötőszavak maradtak, a lényeg erősen megváltozott
“Tudtuk, hogy újfajta megközelítést alkalmazunk” a holokauszt és a lágerek témájában, és “reméltük, hogy ez megérinti a közönség egy részét”. “Ilyen fogadtatásra – arra, hogy a film világszerte az érdeklődés középpontjába kerül – azonban semmiképp sem számítottunk. A díjak és a jelölések lehetővé teszik számunkra, hogy népszerűsítsük a filmet és a lehető legtöbb országban bemutassuk” – olvasható az írásban, amelynek első változatában még azt a kijelentést adták a rendező szájába, hogy a díjak meglepetésként érik őt, de untatják is, és a cannes-i és a Los Angeles-i rendezvényekhez hasonló események felületesek.
A holokausztfilmekről a javított változatban az szerepel, hogy a “legtöbb úgynevezett holokausztfilm a biztonság érzetét nyújtja a nézőnek”, azt kínálja számára, hogy szigorúan külső szemlélő legyen. “A legtöbb történet a túlélésről szól” – idézik Nemes Jeles Lászlót, aki hozzátette, hogy ők ezzel szemben az egyéni sorsokról akartak beszélni a koncentrációs táborokban és a megsemmisülés folyamatában – úgy, hogy a néző nem külső szemlélő. A Saul fia nem hagyja, hogy eltávolodjon a néző, magával ragadja őt a főszereplő útján – magyarázta. Az első változatban még az szerepelt, hogy a rendező szerint a témában készült legtöbb alkotás, például a Schindler listája vagy Az élet szép “egyszerűen hülyeség”.
Az interjút készítő újságíró szerint a Saul fia túlnyomórészt negatív fogadtatásra talált Magyarországon. A javított riport szerint Nemes Jeles László rámutatott, hogy a Saul fia volt a tavalyi év egyik legnépszerűbb és legnézettebb filmje Magyarországon. A negatív kommentárok pedig nem lepték meg, mert az antiszemita beállítottság még mindig elterjedt Magyarországon, nap mint nap tapasztalni ezt a diskurzusban. “A holokausztot sokan még mindig olyan eseményként kezelik, amelyhez Magyarországnak semmi köze nem lett volna – akár az áldozatok, akár az elkövetők oldaláról” – szerepel a javított változatban. Az első verzió szerint Magyarországon – akárcsak korábban – most is rendkívül sokan gyűlölik a zsidókat, és ha lehetne, sokan újranyitnák a koncentrációs táborokat, “inkább tegnap, mint holnap”.
A lapnak azon állítására, mely szerint “a Nyugat” jelentős aggodalmakat táplál a Magyarországon szerintük növekvő szélsőjobboldalisággal kapcsolatban, a javított szöveg szerint Nemes Jeles László azt válaszolta, a magyar politikában hagyománya van a nyílt és féktelen antiszemitizmusnak csakúgy, mint Közép- és Kelet-Európa más országaiban. “Egyszerűen nincs széles körű egyetértés arról, hogy az antiszemitizmus tönkretesz mindenfajta nemzeti összetartozást” – mondta.
“Másfelől – és ez ellentmondásos – a Magyar Nemzeti Filmalapon keresztül csak Magyarország volt kész finanszírozni ezt a filmet, Németországban, Ausztriában, Franciaországban és Izraelben sem sikerült támogatást vagy koprodukciós partnert szereznünk” – fogalmazott Nemes Jeles László.
A film producerei az első változat csütörtöki megjelenése után közölték, hogy lépéseket tesznek a Jüdische Allgemeine ellen, mert állításuk szerint a német hetilap meghamisította a rendezővel készített interjút.
