Ellesni a titkot, ami valakit milliomossá tett, sokak vágya, hisz ki ne szeretné tudni, mi kell hozzá, hogy sikeres legyen. Rossz hír, hogy ennek számos tényezője van, jó hír azonban, hogy megannyi kutató vizsgálta már a milliomosok szokásait, döntéseit, életét. Az ezekből levont következtetések pedig ha nem is kínálják ezüst tálcán a vagyonszerzés bizonyosságát, hasznos mankókat, megfogadni érdemes tanácsokat adnak, amik akkor is javunkra válhatnak, ha mégsem lesz belőlünk self-made milliomos.
Thomas C. Corley kutató például 5 éven át vizsgálta 177 amerikai milliomos mindennapjait, szokásait, az összegyűjtött tapasztalataiból pedig 2016-ban egy könyv is született Change Your Habits, Change Your Life: Strategies That Transformed 177 Average People into Self-Made Millionaires címmel, ami talán mondani sem kell, bestseller lett. Ebből derült ki egy nagyon érdekes megállapítás (több is, de most ezt emelnénk ki), miszerint
a self-made, vagyis önerőből milliomossá vált emberek 88%-a napi szinten szakít időt az olvasásra, és nem (csak) azért, hogy valamilyen szórakoztató irodalom elálmosítsa őket a nap végén.
A könyveket (mi több szakkönyveket) tudatosan válogatják össze, hogy azokból valamilyen új ismeretet szerezzenek, vagy meglévő tudásukat erősítsék tovább. Tehát, tanuljanak belőlük valami hasznosat, valami értékeset, hogy az így összegyűjtött információkból leszűrjék a tanulságokat saját életükre, munkájukra vonatkozóan. Corley úgy találta, három könyvtípus volt az, ami rendszeresen feltűnt a milliomosok könyvespolcán:
- sikeres emberek önéletrajzai,
- önsegítő vagy önfejlesztő, személyiségfejlesztő könyvek és
- történelmi témákat feldolgozó könyvek.
Ezen felbuzdulva körülnéztünk, jelenleg a magyar könyvpiac milyen elolvasásra érdemes köteteket kínál e három kategórián belül, és találtunk kilenc művet, amikről úgy gondoljuk, mindenki hasznára és előnyére válhatnak. Ha pedig Téged, kedves Olvasó, az első milliód megszerzéséhez is hozzásegít valamelyik, írd meg nekünk!
Ashlee Vance – Elon Musk
A finoman szólva is ellentmondásos érzéseket keltő tech guru és self-made milliárdosról, Elon Muskról talán úgy gondoljuk, sokat tudunk. Hisz mennyit cikkeztek már a Tesláról, vad, világmegváltó elképzeléseiről, gyerekéről (hát még annak nevéről), de ha belegondolunk, tudunk bármi közelebbit róla? Arról, miként vált a nehéz körülmények között felnövő, dél-afrikai születésű srácból a Szilikon-völgy különc apostolává? Ashlee Vance technológiai újságíró több mint 50 órányi személyes beszélgetés és családtagok, barátok mélyinterjúi alapján készítette a könyvet, melyben szó van a PayPal, a Tesla Motors, a SpaceX és a SolarCity vállalkozásáról is.
„A Steve Jobsot követő vállalkozók sorában Elon Musk teszi a legmagasabbra a lécet. Szerencsések vagyunk, hogy személyében megkaptuk a »valódi« Tony Starkot, és most először végre megismerhetjük izgalmas élettörténetét” – írja Marc Andreessen, kockázati tőkebefektető és webes úttörő a könyv ajánlásaként.
Dan Morain – Kamala útja
Kamala Harris lett az Amerikai Egyesült Államok első színesbőrű, női alelnöke, akinek rátermettségét a mögötte álló huszonöt évnyi kitartó, szívós munka, a rengeteg tanulás és befektetett energia igazolja. Édesanyja tizenkilenc évesen emigrált Indiából, abban a reményben, hogy Amerikában jobb oktatásban részesülhessen. Végül rákkutató lett és mellette egyedülálló anyaként nevelte fel Kamalát és húgát. Apja jamaicai származású közgazdaságtan-professzor, akitől épp úgy örökölte társadalmi igazságosság iránti érzékenységét, mint édesanyjától, de mint a könyvből megtudhatjuk, a munkamorálját, a részletekre való odafigyelést és kitartást az édesanyja által adott minták alakították ki benne. Családja nem volt sem tehetős, sem befolyásos, a tudásnak, tanulásnak hála azonban elvégezte a Howard Egyetemet és „félelmetes ügyész, másfelől a Kalifornia tudathasadásos kultúrájában ügyesen boldoguló politikus lett”. Hogy pontosan miként, az a könyvből kiderül.
Michelle Obama – Így lettem
Michell Obana, egykori First Lady önéletrajzi könyvéből megismerhetjük, miként nőtt fel a kis Michelle Robinson Chicago szerényebbik részén, milyen képességeket, tulajdonságokat örökölt szüleitől, amik abban segítették, hogy neves Princetonon tanuljon, és milyen érzés volt egyedüli feketének lenni az előadóteremben. Talán sokan tudják róla, szakmai karrierje társasági szakjogászként kezdődött, azonban megismerkedése a későbbi férjével, Barack Obamával felborította minden tervét és elképzelését az életével kapcsolatban. Michelle Obama a könyvben mesél „házasságuk első éveiről, arról, miként próbált egyensúlyt teremteni a munkája és a családi élet között, miközben férje politikai karrierje gyorsan ívelt felfelé. Beavat az elnökválasztáson való indulásról szóló vitáik részleteibe, és ír arról is, hogyan élte meg a népszerűség terhét és a kritikákat a kampány során. Megtapasztaljuk a mérhetetlen szomorúság, az elképesztő szívósság és bámulatos kitartás pillanatait is. Egészen közelről láthatjuk, mi zajlik e páratlan, úttörő történelmi személyiség lelkében, miközben azért küzd, hogy hitelesen éljen, hogy saját erejét és hangját magasabb eszmék szolgálatába állítsa.” Könyvével arra ösztönöz, mi magunk is tegyük fel a legfontosabb kérdéseket: kik vagyunk és kivé akarunk válni.
Richard Templar – A gondolkodás szabályai
Bár borítója nem túl szexi, nem hagyjuk, hogy ez elrettentsen minket az elolvasásától. A könyv egy útmutatót kíván ugyanis adni a hatékony gondolkodáshoz, mely olyas valami, a sikeres embereket is meghatározza. A gondolkodás szabályainak összessége segíthet, hogy jobb döntéseket hozzunk, felhagyjunk a halogatás művészetével és felismerjük azokat a helyzeteket, amikor bizony jobb kompromisszumot kötni, ha azt akarjuk, hogy hosszú távon boldoguljunk. Mint azt a könyv ajánlójában olvashatjuk, ezen szabályok alkalmazásával „elkerülhetjük a hibákat, könnyebben felismerhetjük az alternatívákat, és képesek leszünk másokkal közösen gondolkodni. Ne váljunk egy-egy kérdés megszállottjává, ne hagyjuk, hogy az elménk ellustuljon: legyünk a gondolkodásban is kreatívak, hogy boldogabb és egészségesebb gondolataink legyenek.”
Dr. Henry Cloud – Dr. John Townsend – Határaink – Mire mondjunk igent és mire nemet, hogy saját kézben tarthassuk az életünket? – bővített kiadás
A kötet az érett és egészséges énhatárok kialakításában lehet a segítségünkre, abban, hogy megtanuljunk nemet mondani – és igent is. Hisz sokszor mindkettő nehéz, a nehézséget pedig leginkább mi okozzuk: bűntudatunk, előítéletünk, a hirtelen ránk törő érzések vagy épp hiányérzetünk. Felelősséget vállalni önmagáért mindenkinek kell, a pszichológus páros tanácsai pedig segítségünkre lehetnek abban, hogy ne csak sodródjunk, hanem reagáljunk a minket érő hatásokra, aktívan és kezdeményezően alakítsuk az életünket.
„Ha tudjuk, hol húzódnak a határaink, világossá válik, hogy mi az, amiért felelősséggel tartozunk, és mi az, amiért nem, így hatékonyabban használhatjuk erőforrásainkat, és képesek leszünk arra, hogy jól működő és egészséges kapcsolatokat hozzunk létre” – olvasható a könyv ajánlójában.
Kepes András – A boldog hülye és az okos depressziós
Így ír Kepes András legújabb könyvével kapcsolatban, szavainál jobb ajánlót pedig mi sem tudnánk adni a műhöz: „Régóta foglalkoztat a kérdés, vajon miért gondolják az emberek, hogy a tudatlanság a boldogság, és aki igyekszik felelősen szemlélve megérteni a világot, csak pesszimista lehet. Holott valamennyien szeretnénk egyszerre boldogok, okosak, sikeresek és optimisták lenni, és ilyesmit kívánunk a gyerekeinknek is. Úgy döntöttem, saját (kísérleti terepemre), az életemre támaszkodva, a kultúrtörténet és a tudomány segítségével a végére járok, lehetséges-e ez egyáltalán.” Az önironikus könyvben azt kutatja, lehetünk-e boldogok egy átalakuló és ellentmondásos világban. Mi jellemző ránk jobban: csak a leegyszerűsítő magyarázatokban hiszünk, vagy képesek vagyunk kritikusan szemlélni önmagunkat és a jövőnket?
Rutger Bregman – Emberiség
Nagy gondolkodóink az ókortól napjainkig szinte mind arra tanítanak, hogy az ember természettől fogva rossz, és elsősorban az önérdek vezérli. Ez a meggyőződés mélyen gyökeret vert a nyugati kultúrában: ugyanúgy tükröződik az újságok szalagcímeiben, mint az életünket szabályozó törvényekben. De lehet, hogy mégsem igaz? – teszi fel a kérdést a könyv szerzője, Rutger Bregman történész, aki úgy látja, az emberiség története számos példát hoz arra, hogy valójában jobban hajlunk az együttműködésre, mint a versengésre. A Legyek ura és a híres stanfordi börtönkísérlet valódi története, Mandela kiegyezése az apartheid híveivel, az ellenségek között szövődő frontbarátságok mind igazolják, hogy az ember eredendően jó, barátságos lény. Hogy ennek épp az ellenkezőjét hitették el velünk, súlyos következményekkel járt: ha a legrosszabbat feltételezzük, tényleg a legrosszabbat hozzuk ki egymásból a politikában és az élet más területein. Ha viszont hiszünk az emberi jóságban és önzetlenségben, azzal lehetőséget teremthetünk társadalmunk radikális átalakítására.
„Bregman érveire támaszkodva valódi emberi értékek mentén kellene átalakítanunk az intézményeinket és a törvényeinket” – írja a könyvről a The New Yorker.
A Biblia nagykönyve
A könyvek könyve, Szentírás, a könyv, amelyben minden kérdésünkre választ kaphatunk, mely utat mutat, a szeretetre tanít. Mégis, sokan vagyunk, akik a hétköznapokon ki sem nyitjuk, eszünkbe sem jut, hogy belelapozzunk, még akkor sem, ha szorosabbnak érezzük kapcsolatunk keresztény vallásunkhoz annál, minthogy kisbabaként a keresztvíz alá tartottak minket. Nehéz azonban útmutatást találni, ha nem tudjuk, miként kezdjünk hozzá? Hogyan értelmezzük a Szentírást mindennapi életünkben? Mire tanítanak Jézus példabeszédei és cselekedetei? Milyen tanulságokkal szolgálnak a bibliai történetek és csodák? Miképp adhat erőt a hit a kiszolgáltatottsággal és a hatalommal szemben? Milyen közös erkölcsi elvárások jelennek meg a nagy világvallásokban? Hogyan teheti szebbé életünket a Bibliában megjelenő szerelmi költészet? – ezekre a kérdésekre (és még sok másra is) választ ad ez a könyv, ráadásul nagyon lendületes fogalmazással, gyakorlatiasan, praktikusan teszi mindezt. Nem prédikál, nem sulykol, de segít megérteni az Ó- és Újszövetség szövegét.
Reed Hastings – Erin Meyer – Az a szabály, hogy nincs szabály – A Netflix és a megújulás kultúrája
A Netflix lett a koronavírus-járvány egyik nyertese, mely dollármilliós hasznot húzott belőle, hogy a fél világ otthonmaradásra kényszerül. Pedig a Netflix 1998-ban DVD-k kölcsönzésével indulta technológia eltűnésébe pedig könnyedén bele is bukhatott volna. Ehelyett megújult, és az élre tört. Reed Hastings, a Netflix társalapítója első könyvében forradalmi és világhódító cégének történetéről és vállalati kultúrájáról ír, bemutatja, hogyan tette lehetővé az „az a szabály, hogy nincs szabály” hozzáállás, hogy néhány év alatt a világ élvonalába kerüljenek.