Reggel nyolcra az összes gyerekét beadja óvodába, iskolába, és elkezd futni a Mecsekben, lehetőleg hegynek felfelé. Tacskója is követi, szokott is vele dicsekedni, hogy egy kigyúrt tacskó büszke gazdája.
A kislánya viszont rá büszke. Óvodai öltözködés közben megjegyezte a barátnőjének, hogy az ő anyukája erősebb, mint a csoporttárs apukája. Bár ez a jelenet vicces és kissé kellemetlen volt, mégis a gyerekei büszkesége a legnagyobb motiváció a számára: amikor szurkolnak neki a versenyeken, és az utolsó métereket vele együtt futják, vagy hallja, hogy a barátaiknak dicsekednek vele.
“Nagy öröm példát mutatni nekik egy aktív életre, ahol nemcsak az erőnlétet, de a társaságot és az utazás adta örömöt is a sport adja” – mondja. “A spártai versenyeken sokszor kell vadidegenekkel, nemzetközi csapatban teljesíteni a feladatot, ami életre szóló barátságokat is eredményez” – teszi hozzá.
A spártai versenyzés egy olyan katonai kiképzésre alapuló versenysorozat, ahol az ember sose tudja, milyen akadályokkal kell szembenéznie a soron következő versenyen. Az adott pillanatban kell dönteni, és megoldani a feladatot.
Rhone Ildikó 2014-ben kezdett spartanrace-ezni, és elsőre a középmezőnyben végzett, majd versenyről versenyre egyre jobb lett az eredménye. Már abban az évben a nyílt kategóriában 2. lett, az amatőrök között az európai ranglistán pedig összesítettben a hatodik. 2015 óta már az elit kategóriában versenyez.
Ildikó férje Szentpéterváron dolgozikl, ő pedig egyedül tartja itthon a frontot a négy gyerekkel, és szinte az uszodában élnek. Két nagyobbik gyermeke igazolt úszóversenyző, a két kisebb is mindennap úszik. Így a házi feladatokat is az uszodában írják. Hétvégén is ott vannak, mert akkor meg Ildikó úszik. Ildikó szerint a legjobb az egészben az önmagunk próbára tétele, a kihívás, a lehetetlen legyőzése.
Fotó: spartanrace.hu
Ildikó 4 kicsi gyerekkel egyedül élő anyaként amúgy is nagy terhelés alatt van. Barátai azon szoktak viccelődni, hogy ő a maratoni távokkal pihen, neki ez a kikapcsolódás. Tény és való, hogy itt vezeti le feszültséget, ez adja meg a nyugalmat a mindennapokhoz.
Bár a spártai versenyeken sok akadály, feladat van, és előfordul hogy 5 fokos hegyi tóban kell úszni, a lényege a futás, amit szinte bárki, bárhol, bármikor gyakorolhat. Persze nehéz is lenne a napsütötte Pécsen egy jéghideg hegyi tavat találni, abban egy mellényben úszni majd kijőve a jeges szélben futni, ahogy ez a kaliforniai tahoe-i tónál történt. Az említett versenyen Ildikó annyira kihűlt, hogy félreállították, és nem engedték tovább versenyezni. Fóliába tekerték és próbálták a testhőmérsékletét normalizálni, de nem sikerült, ezért arra kérték, hagyja abba a versenyt.
Mivel nagyon nehéz megszerezni a kijutáshoz szükséges érmet, és a versenyt itthonról nézve a világ végén rendezték, amit egy londoni késés miatt majdnem el is mulasztott, rettenetesen kétségbe esett: “A rengeteg lemondás, energia, pénz, elveszni látszott 3 mérföldre a céltól. Volt olyan versenyző, aki el is ájult, így egyáltalán nem akartak tovább engedni.”
Jellemző a versenyek baráti, családias hangulatára, hogy egy amerikai versenyző felajánlotta, hogy végigkíséri a versenyen és az ő felelősségére tovább engedték őket, immár együtt. Érdekes csavar a történetben, hogy mivel Ildikó az elit kategóriában indult, neki nem segíthetett senki az akadályoknál, de a másik versenyző, aki elméletileg rá vigyázott, open-ben indult, így Ildikó mindig visszament, és segített a segítőjének. Ilyen légkör uralkodik a versenyeken.
Ildikó és a gyerekek
Olvass még inspiráló, sportos nőkről!
- “Nem akkor jó anya az ember, ha otthon ül a gyerekei mellett” – Lubics Szilvia ultrafutó
- “Ne pánikolj, sportolj” – Tamás Rita a pánikbetegségét győzte le sporttal, például futással
- Magyar nő edzi a francia idegenlégiósokat
- “Sportolok, igen, ettől még nem vagyok szar anya”
