A nem szabad földbe ültetett növényeknek, virágoknak szüksége van a tápoldatra, azonban annyiféle létezik, hogy ember legyen a talpán, aki a boltba belépve azonnal eligazodik köztük. Adunk egy kis itinert a könnyebb tájékozódáshoz.
Miért van szüksége a növényeknek tápoldatra?
Azok a növényeknek, amiket a kertedbe ültettél, rendszerint nem igénylik a tápoldatot, mert a talajból tudják folyamatosan pótolni. A balkonládába, cserépbe ültetett növényeknek, virágoknak azonban nagy szükségük a tápoldatra, ugyanis a földet egy idő után kimerítik, azaz a földben lévő tápanyagot felélik, így azt pótolni kell. A tápanyagok egy részét természetes módszerekkel, akár tojáshéjjal, banánhéjjal is pótolhatod, ha azonban szeretnél biztosra menni, a bolti tápanyagoldatok a legjobb megoldások.
A megfelelő fejlődéshez és virágzáshoz a növényeknek makro-és mikroelemekre is szükségük van. A makroelemek segítik a növény fejlődését, a mikroelemek pedig egyes életfolyamatokhoz nélkülözhetetlenek. Amíg a makroelemekből több, a mikroelemekből kevesebb kell. A makroelemek a következők: foszfor, kálium, kalcium, kén, magnézium, amíg a cink, a mangán, a molibdén a réz és a vas mikroelemek. Mindezek mellett, amikor tápoldatot választasz, nézd meg a sótartalmat is, és az alacsonyabbat válaszd, valamint a kémhatása 6-7 pH körüli legyen.
De honnan lehet tudni, hogy biztosan itt az ideje a tápoldatozásnak? Egész egyszerűen látszik a növényen: ha nem hoz virágot, ha nem növekszik, vagy ha a levele sárgászöld annak ellenére, hogy rendesen öntözted, akkor biztos lehetsz benne, hogy tápanyaghiánya van.
Mennyi és milyen tápoldat kell?
Természetesen, az, hogy mennyi tápoldatra van szüksége a növényeknek, függ attól, hogy mekkorák, hogy hova tetted őket (szeretik-e a helyet), és az sem mindegy, milyen fajták. Általánosságban azonban elmondható, hogy ha heti kétszer tápoldatozol a nyári időszakban, azzal jót teszel.
A növekedési szakaszban, amikor a növény szára és levelei fejlődnek kálium, foszfor és nitrogén kell. A kaktuszoknak például kifejezetten sok káliumra van szükségük, a virág nélküli, leveles növényeknek – mint amilyen a fikusz vagy a jukka pálma – a nitrogénben gazdag tápoldatok valók.
A növekedési szakasz után következik a generatív szakasz, amikor a növény virágot hoz. A virágos növényeknek, az itthon kedvelt fokföldi ibolyának, a muskátlinak, a petúniának és a ciklámennek ebben a fázisban káliumra és foszforra van szüksége – ha erre odafigyelsz, neked lehet a legszebb balkonod, kerted a környéken.
