A legnagyobbak közé úgy emelkedett, hogy jóformán egész életében vénasszonyokat játszott, de színes egyénisége és pályája ismeretében ebben nincs semmi meglepő: Gobbi Hilda öntörvényű, karakán és cselekedni mindig kész tehetség volt, aki aktívan politizált akár illegalitásból is, a színpadon kívül annyit tett a magyar színjátszásért, mint talán senki más, leszbikusságából egy elfogadónak nem nevezhető környezetben sem csinált titkot, és egyszerűen nagyon szeretett élni. Születése 103. évfordulóján hat arcát idézzük fel.
Az öregasszony és a férfi
Szinte már közmondásos, hogy Gobbi Hilda csaknem pályája legelejétől fogva idős nőket alakított – Avar István azt mondta róla, “olyan öreg tudott lenni a színpadon, amilyen akart”, ő maga pedig úgy nyilatkozott erről, hogy így legalább kolléganőivel szemben nem kell félnie az öregségtől –, de többször lépett fel férfiszerepben is. Nyilas Misi éppúgy volt a Légy jó mindhaláligban, mint Mirigy a Csongor és Tündében és Gertrudis a Bánk bánban, és eljátszotta Aasét a Peer Gyntben, valamint Ferenc herceget is A sasfiókban.
Komlós Jucival
Szabó néni
Noha a legrangosabb drámai szerepeket játszhatta, egyáltalán nem vonakodott a könnyedebb műfajoktól sem: feltűnt például A veréb is madár és a Kojak Budapesten című filmekben is, legismertebb alakítása pedig alighanem Szabó néni volt a Magyar Rádió – fogalmazunk így – szappanoperájában, a Szabó családban. Ahogy az a műfajban már lenni szokott, a szerep és a színész sokak fejében teljesen össze is mosódott.
Kállai Ferenccel
A politikai aktivista
Gobbi Hilda őszintén vallotta, hogy a színész akarva-akaratlanul is politizál. Elkötelezett és tevékeny baloldali volt, 1945 előtt aktívan részt vett az ellenállásban, néha még falfirkákkal is tiltakozott a háború ellen, a németek bevonulása után pedig illegalitásba vonult, és mentesítő iratok előállításában segédkezett, üzeneteket vitt, röplapokat gyártott.
Ekkoriban kialakult politikai kapcsolatait később is felhasználta, hogy elősegítse a számára fontos ügyeket, élete vége felé azonban úgy nyilatkozott, hogy a politikába csak belesodródott, mert a fasizmus ellen muszáj volt harcolni, aztán pedig már nem lehetett kiszállni. Egy interjúban ez idő tájt a nyilasnak bélyegzett Szeleczki Zitát védelmébe véve, és saját nézeteiről is vallva azt mondta: mindketten hittek valamiben, és mindketten csalódtak.
Forrás: Fortepan
A színészek patrónusa
A színészetért különösen sokat tett, számára ugyanis a hivatása nem ért véget a szerepek megtanulásával és eljátszásával. A Nemzeti Színház újjáépítésénél maga is pakolta a téglákat, és a társulat újjászervezésében is részt vett, ő alapította meg a Bajor Gizi Színészmúzeumot, a Horváth Árpád Színészkollégiumot és az idős előadókat ellátó Jászai Mari és Ódry Árpád színészotthonokat. A hetvenedik születésnapjára kapott 100 000 forintot az új Nemzeti alapkövére ajánlotta fel, végrendeletében pedig nyaralójából alkotóházat létesített, és létrehozta az epizódszereplőket jutalmazó Aase-díjat, valamint egy idős művészeket támogató alapot.
A híresség, aki nyíltan vállalta, hogy leszbikus
Noha a rendszerváltás előtti Magyarországon a legnagyobb jóindulattal is tabunak számított, ha valaki a saját neméhez vonzódott, Gobbi Hilda nem csinált titkot belőle, hogy leszbikus. Kapcsolatait mindig felvállalta – két leghíresebb partnere Temessy Hédi színésznő és Galgóczi Erzsébet írónő voltak –, és beszélgetéseiben gyakran azt mondta magáról: “Én egy ilyen pasi vagyok.”
Temessy Hédi és Galgóczi Erzsébet
Az élet elkötelezett rajongója
Gobbi Hilda szenvedélyesen szeretett élni és szenvedélyesen tisztelte is az életet. Nagy dohányos volt, és szerette az italt is, az állatokért pedig egyenesen rajongott: tartott kutyákat, előfordult, hogy egyszerre huszonegy madárral osztozott otthonán, és terráriuma is volt. Közben című önéletrajzi kötetében erről így ír: “Szeretek élni! Valósággal tönkretesz egy-egy szerves lény pusztulása!”
