Örök barátaink: 6+1 érdekesség az olvasás történetéből

Aki felfedezte az ünnepet

Ki ne ismerné Dickens Karácsonyi énekét?! A kisregény 1843. december 19-én jelent meg, a mizantróp, zsugori Ebenezer Scrooge-ról szól, aki a szentestén őt meglátogató szellemeknek köszönhetően rádöbben, milyen gonoszul élte az életét, és reggel már új emberként ébred. Sokan úgy tartják: Dickens volt az első író, aki felfedezte a karácsony varázsát. Azt már kevesebben tudják, hogy neki (pontosabban a történetet illusztráló művésznek) köszönhetjük a fehér karácsony mítoszát is. Angliában szokatlan a decemberi hóesés, az 1810-es években viszont legendásan hideg, havas telek voltak a szigetországban – valószínűleg e gyerekkori fehér karácsonyoknak az emléke köszön vissza Dickens megannyi ünnepi írásában.

A képek varázsa

Senki sem tudja biztosan, hogy ki állította az első karácsonyfát. De ha valóban Luther Mártoné, a reformáció atyjáé az érdem, akkor feltételezhetnénk, hogy a 16. században már gyönyörű képekkel illusztrált olvasnivalók kerülhettek a zöld ágak alá – akár Gutenberg 1450 körül megnyíló nyomdájából. Az első illusztrált magazinok azonban csak az 1830-as években terjedtek el, amikor sikerült a fametszetek és a szöveg együttes nyomtatását megoldani, és ezzel a kiadók számára az olvasni nem vagy kevésbé tudó rétegek is elérhetőkké váltak.

A divat népszerűsítői

Az első divatlapok Franciaországban születtek meg: a divatot ezt megelőzően felöltöztetett divatbabák népszerűsítették. ( A hölgyek Párizsból várták „nagy Pandorát”, amely a társasági toaletteket mutatta be, míg a „kis Pandora” a házi öltözékek terén igazított el.) Az első nyomtatott divatlapok egyike, a francia Galerie des Modes már divatmetszeteket is közölt, a Weimarban megjelenő Journal des Luxus und der Moden pedig – a divatképek mellett – regényrészletekkel, színházi beszámolókkal kedveskedett olvasóinak.

Ki volt az első?

A magyar szépirodalomban a fenyőállítás szokásáról Jókai Mór tudósított először. Az 1856-ban született Melyiket a kilenc közül? című elbeszélésében János mester, a szegény özvegy csizmadiamester ezer forintért sem tud választani kilenc gyermeke közül, hogy melyiket adja örökbe a gazdag háziúrnak. A rendező Szőts István már 1943-ban filmre akarta vinni a történetet, a Jókai-jogokat azonban a Londonban élő második feleség, Nagy Bella nem adta át a britekkel hadban álló, németekkel szövetséges Magyarországnak. Az 50-es évekre a jogok elévültek, 1955-ben viszont „túl karácsonyinak” minősítették a forgatókönyvet, 1956. októberében pedig a forgatásra történelmi okokból nem kerülhetett sor. Végül is a novellából rendezett rövidfilm 1957-ben készült el, a velencei filmfesztiválon díjat is nyert.

Történetek folytatásokban

Nemcsak a divatlapokat, a folytatásos regényeket is a franciák találták ki –legalább is Heltai Jenő szerint, aki kinyomozta: bizonyos Alexis  Ponson de Terrail Rocambole című regénye lehetett az első a 19. század derekán. Jókai Mór legismertebb műve, az Egy magyar nábob is eredetileg így, folytatásokban jelent meg 1851-ben a Pesti Naplóban, kitűnő szórakozást nyújtva olvasóinak a karácsonyi várakozás heteiben.

A rekorderek

 Karácsonyi olvasgatásban az izlandiak verhetetlenek.  Jolabokaflodnak hívják a szokást, ami azt jelenti: szenteste a „karácsonyi könyváradat” jegyében az ország népe az ajándékba adott olvasnivalókat bújja.

Olvasásszociológusok szerint több oka is van, hogy az egyik legnépszerűbb karácsonyi ajándék a magazin előfizetés. Nagy előny, hogy előfizetéssel az ajándék házhoz jön; nem kell érte boltba menni. Magazinokkal minden réteg elérhető, legyen akár a vonzó  látványt különösképpen igénylő fiatalabb vagy az olvasnivalót preferáló idősebb olvasó a célcsoport: választhatunk  többféle magazinra szóló, kedvezményes előfizetést is, így kicsit idősebb és nagyon fiatal szeretteinknek, barátainknak  is találhatunk a csomagban kedvükre valót. 

Egy jó magazin segítségével kinyílik a világ, képzeletben szabadon utazhatunk

a világ legcsodásabb tájaira, de  aktuális divat- vagy szépségápolási ötleteket is bőségesen kaphatunk. Manapság újra felértékelődött a főzés és a házimunka: a magazinok folyamatosan megújuló receptkínálatukkal lépést tartanak a korszellemmel. Végül: egyre fontosabb mindenkinek a magunkra fordítható „énidő”, amikor eljön például az édes semmittevés ideje és „bekuckósodva” jólesik egy kényelmes fotelban kedvenc magazinjainkat olvasgatni.