Amikor megérkeztem Rigába, úgy éreztem, egy festménybe csöppentem, ahol gazdag, tiszta színekkel, mély tónusokkal alkotott a festő. A városba hatoló Daugava folyó vad vöröse, az óváros kifestőkönyvbe illő homlokzatai, a parkok vibráló zöldje, a gőzölgő desszertem tűzpiros öntete, a piac élő színei és az ezerféle ember láttán csak azt a kérdést bírtam feltenni magamnak: hogy lehet, hogy én itt még soha nem jártam?
Még a repülőn olvastam, hogy egy legenda úgy tartja: Riga soha nem készülhet el, mert amint felépül, a várost kettészelő Daugava folyóba süllyed. Pár százévenként egy szellem emelkedik ki a folyó mélyéből, és megkérdezi az első embert, akivel találkozik; Riga felépült-e már? Ha az illető igennel válaszol, úgy a második éjszakán meghal, a harmadikon pedig Riga is elsüllyed. Mivel ezt a legendát minden lett ember ismeri, mindenki nemmel válaszol a szellemnek – és ez az oka annak, hogy a város mind a mai napig létezik.
A 16. században Rigát a lengyelek, 17. században a svédek, a 18. században pedig az oroszok irányították: ezt a kulturális sokféleséget nemcsak a város arculata, de az emberek is tükrözik, a helyiek között rengeteg az orosz, skandináv eredetű, de megfér itt a Távol-Kelet vagy épp a nyugat embere is.
A 700 000 fős Riga Lettország legidősebb városa, elképesztő gyorsasággal fejlődik, a független Lett Köztársaság megalakulása óta (1918) nemcsak az ország fővárosa, de gazdasági, politikai és kulturális központja lett. Itt él az ország lakosságának egyharmada. Mivel történelme során Riga hídként funkcionált a kelet és nyugat között, az ország lakossága több nyelven kommunikál. A letten kívül az orosz, a német és az angol is beszélt nyelv, de a skandináv nyelveket is rengetegen értik, használják.
Egy helyi idegenvezetőtől megtudom, Riga földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően is az egyik legélhetőbb európai főváros: az ember nemcsak a tengerpartot és az érintetlen természetet éri el nagyon rövid időn belül, de a tengeren keresztül karnyújtásnyira vannak a skandináv országok, Oroszországgal közvetlen vasúti kapcsolat áll fenn, a város reptere pedig mindössze 10 kilométerre található a belvárostól, ahonnan több mint 80 célállomás érhető el szerte a nagyvilágban.
Persze nem kell kimozdulni Rigából ahhoz, hogy az ember élményeket szerezzen, elég egy óra séta az óvárosban, és a látogató máris többet lát, mint egy városépítészeti tankönyvben.
Rigában nemcsak a legendák férnek meg, de ez az a város, ahol évszázadok találkoznak egymással, ahol a modern művészet a népi hagyományokkal ölelkezik, ahol a díszes faszerkezetes épület mellett megfér a magas toronyház, a nyugat ujjlenyomata mellett pedig a szovjet múlt. Riga olyan, mint egy kulturális csomópont, egy igazi európai főváros, melynek ezer arca, történelmi vonásai, erős kontrasztjai, kreatív, modern és a múltat idéző hangulatai lenyűgöznek.
Városnézés közben szinte kötelező megállni egy kávézóban, lehetőleg egy olyanban, ahol kézműves édességek készülnek, az enteriőr pedig a szecesszió hangulatát hozza vissza.
A Szűz Mária-dóm, a Baltikum legnagyobb katedrálisa, ahol még Liszt Ferenc is komponált.
Riga óvárosa már 1997 óta az UNESCO-világörökség része.
A helyiek számára fontos a tradíció, népviseleti ruháikat igényes butikok kínálják.
A divatkedvelők szeretni fogják azokat a kis boltokat, ahol a kortárs divatot a népviseleti hagyományok ihletik.
A városházzal szemben található Fekete fejűek háza, amely a második világháború bombázásait ugyan nem élte túl, de pár évvel ezelőtt újjáépítették. A homlokzatán ez az üzenet szerepel: “Ha megint elpusztulnék, jöjj és emelj ismét újjá.”
A város jelképe a Szent Péter-templom, melynek 123 méteres barokk tornyába felmászni kötelező, olyan panoráma tárul a szemünk elé, amivel betelni nem lehet.
Riga belvárosa az egyik legtökéletesebb példa arra, hogyan tudja egy forgalmas, nyüzsgő város megteremteni azokat a zöld felületeket, parkokat, amik tisztaságukkal, nyugalmukkal és háborítatlan természettel csalogatják a nyugalomra vágyókat.
Az óvárosi varázslat után érdemes átlépni Riga egy másik izgalmas színpadára is, ami nem más, mint a piac.
A belvárostól mindössze 15 perc sétára található a vasútállomás, ahonnan vonattal a tengerpart húsz perc alatt elérhető. Aki nem tudja, hova váltson jegyet, látogasson el Jurmalába: mindössze 25 kilométerre található a fővárostól és a Balti-tenger egyik legszebb partszakasza.
Jurmala Lettország legzöldebb nyaralóövezete, területének 34 százalékát erdő borítja, 26 kilométeres partszakasza pedig egész évben vonzza a látogatókat.
Még több izgalmas hely, amit látnod kell! Utazási cikkek az NLCafén!
- Izland: egy sziget, amit egyszer az életben látnod kell!
- Városnézés ingyen: barangold be Firenzét online!
- Egy mesés kis magyar település, ahol elbújhatsz a világ elől – fotók