Hagyományok a rómaiaktól
Valamikor úgy hitték, hogy a házasulandó párra veszélyt jelentenek a körülöttük ólálkodó ártó démonok. Hogy ezeket távol tartsák, tíz tanúnak kellett jelen lennie a házasságkötési szertartáson, megtévesztésükre pedig a szertartásmester úgy öltözött, mint a vőlegény, a koszorúslányok pedig, mint a menyasszony. A tanúk még ma is távol tartják az rossz szellemeket.
Menyasszonyi torta
A menyasszonyi torta szokása még a római kor előtti időkből, századokkal korábbról származik, és eredetileg termékenységi szimbólumnak tekintették a rómaiak. Hogy bőséges legyen a gyermekáldás, a menyasszony fején egy könnyű tortát törtek szét az esküvői szertartás végén. A morzsákat, mint szerencsehozó emléket, a vendégek buzgón gyűjtögették. Ha a mai emeletes menyasszonyi torta eredetét keressük, a középkori Angliába kell visszamennünk. Eleinte a vendégek apró tortákat hoztak ajándékba, amiket az ifjú pár előtt halmoztak fel, majd a menyasszony és a vőlegény a tortahegy fölött csókolta meg egymást – a hagyomány szerint. Innen már csak egyetlen lépés volt az emeletes torta. Egyszer egy francia cukrász azzal az ötlettel állt elő, hogy a sok kis tortát együtt, mintha egyetlen darab lenne, vonják be cukormázzal. És ezzel született meg a mai emeletes torta.
A menyasszonyi ruha színe
A menyasszonyi ruha fehér színe az egyszerűség és az öröm jelképe. A görögök egész testüket fehérre festették az esküvői szertartás estéjén. Ez onnan ered, hogy a régi görögök és rómaiak fehérbe öltöztek a különböző ünnepeik alkalmából.
A jegygyűrű
A jegygyűrű hagyománya az egyiptomiaktól származik. Számukra a kör az örökkévalóság szimbóluma volt. Azt sugallta, hogy a boldogságnak, az életnek és a szeretetnek nincs kezdete és vége. A gyűrű azért került bal kezük harmadik ujjára, mert azt feltételezték, hogy onnan egy ér egyenesen a szívbe fut.