Az utóbbi évek egyik leggyorsabban terjedő, idegenhonos lombfogyasztó erdészeti kártevője a kanyargós szillevéldarázs. Európában olyannyira váratlanul tűnt fel, hogy angol és magyar elnevezést is csak 2010-ben kapott.
2008 júliusában Budapesten és Kecskeméten már fölfedeztek olyan szilfákat, amelyek lombjuk jelentős részét elveszítették. Kiderült, az erdők rettegett ellensége távol-keleti eredetű, botcsápú levéldarázs okozta a pusztítást. Európában először a lengyeleknél és nálunk ütötte fel a fejét ez a rettegett kártevő, mára a kontinens nagyobb részét pusztítja.
Hogy ilyen rohamosan terjedhet, és máris veszélyesen túlszaporodtak, az annak köszönhető, hogy a rovar szűznemzéssel szaporodik, vagyis az utódnemzéshez nincs szükség hímekre. A kékes-zöldes tojásokból kikelő lárvák összetéveszthetetlen, kanyargós irányban rágják a leveleket, a kártevő nevét is erről kapta. Az imágók április közepétől jelennek meg, majd az ezt követő hónapokban több nemzedék is kifejlődik. A nyár második felére pedig már óriási pusztításokat végeznek. Ugyanakkor arra már rájöttek a szakemberek, hogy a kanyargós szillevéldarazsakat a sárga lapcsapda vonzza leginkább – tudta meg a Szabad Föld.