Pontosan egy éve számoltunk be mi is arról, hogy külön ambulanciákat állítanak fel a poszt-covid-szindrómában (más néven long-covid-szindrómában) szenvedőknek, vagyis azoknak a koronavírus-fertőzésen átesett betegeknek, akik a fertőzés utáni lábadozáson túl is többféle szervi bajjal, például szívizomgyulladással, hegesedett tüdővel, neurológiai panaszokkal küzdenek. Annyira új területről van szó, hogy még az Emberi Erőforrások Minisztériuma is csak 2021. március 20-án jelentette be, hogy elkészült az úgynevezett poszt-covid-szindróma hazai kezelésrendje. A magyar protokoll több ország bevált gyakorlatát veszi alapul, amelyeket a hazai viszonyokhoz alakítottak.
Sok betegnél maradnak tünetek
A koronavírusos megbetegedések után közel 40 százalékban jelentkeznek különféle panaszok, többek között légzőszervi, keringési problémák, fejfájás, végtagfájdalom, fáradékonyság, de lelki és mentális problémák is előfordulhatnak – egy közelmúltban végzett vizsgálat összesen 55 poszt-covid tünetet azonosított. Poszt-covid-szindrómáról viszont akkor beszélhetünk, ha az akut fertőzést követően a páciens 12 hét múlva is tüneteket mutat.
Ma már számos intézményben, egyetemi klinikán, megyei kórházakban léteznek poszt-covid ambulanciák, és magánklinikák is nyújtanak kivizsgálási csomagokat a betegeknek. Kereslet biztosan van rájuk.
A Journal of the American Medical Association októberben megjelent 57 országot érintő, 250 351 ember bevonásával készült tanulmánya kimutatta, hogy a koronavíruson átesett emberek rövid és hosszú távú nehézségekkel is küzdöttek. Hat hónappal a diagnózis vagy a kórházi elbocsátás után a betegek több mint fele – 54 százalék – még mindig legalább egy tünettel küzdött. Az eClinical Medicine című folyóiratban közzétett, 56 ország 3762 emberére kiterjedő, nagyszabású, tavalyi online felmérésben a leggyakoribb tünetek a fáradtság, az erőkifejtés utáni rossz közérzet és a kognitív problémák vagy az „agyköd” voltak. Sokan azt is elmondták, hogy álmatlanságtól és egyéb alvási problémáktól, szívdobogástól és szapora szívveréstől, izom- és ízületi fájdalmaktól, légszomjtól, szédüléstől szenvedtek. Más kutatások azt találták, hogy a páciensek szívbetegségben és más súlyos betegségekben, például agyvérzésben is érintettek lehetnek hónapokkal a fertőzés után.
János az utóbbi, súlyos poszt-covid tünetesek közé tartozik, nála már a fertőzés is nagyon súlyos lefolyású volt. Két hétig alig ment le a láza 40 fok alá, egy erős köhögőroham után tüdőembóliával szállították kórházba. Az eltelt egy évben naponta kell tüdőtágító tornát és vérhígító tablettát szednie, lehet, hogy élete végéig. „A betegség alatt 20 kilót fogytam, inkább izomból, így azt is apránként vissza kellett szednem és erősítenem magam. A mai napig sűrűbben előjön a nehézlégzés, és a szokásosnál hamarabb fáradok el. Összességében 10 évvel érzem most idősebbnek magam a szervezetem gyengesége miatt. Ami erőt ad, hogy a feleségem és a három gyerekem számítanak rám” – meséli a 41 éves, a fertőzés előtt nagy életerővel rendelkező férfi.
Minél súlyosabb az akut fertőzés, annál inkább elhúzódó gyógyulásra számíthatunk a kardiológus szerint (Fotó: Budai Egészségközpont)
Anna 2020 végén kapta el a koronavírust, a betegség lefolyása közepesen volt súlyos nála, de elhúzódott, és minden nap más-más tüneteket hozott a szédüléstől a bőrfájásig. „Pár jó hét után újraindultak ezek a neurológiai tünetek, iszonyú sokat fájt – csillapíthatatlanul – a fejem, a legrosszabb azonban a gyengeség volt. Rendszeresen ágyban voltam délután 2-3-tól. Aztán egyik nap úgy éreztem, hogy be van dugulva a fülem, pár nap múlva elmentem fül-orr-gégészhez, kiderült, hogy azon a fülemen elszállt az egyik frekvencia, de kaptam szteroid kezelést és visszajött. A neurológus B-vitamint javasolt. Szépen, lassan jobb is lett, mire a vérnyomásom kezdett el ugrálni, azóta arra gyógyszert szedek. Szinte minden doki azt mondta, akivel a különböző panaszok kapcsán kapcsolatba kerültem, hogy a poszt-covid millió tünet formájában hónapokkal később is eljöhet. Egyébként én egy négyfős kollektívában fertőződtem meg, mindannyian poszt-covidosak voltunk, van, aki még most is az.
Az egyik kollégámnak szívproblémákat okozott, a másiknak egy év után sem jött vissza a szaglása, és súlyos memória és koncentrálási problémái vannak
– sorolja a rémisztő tüneteket Anna.
Más kevésbé súlyos tünetekről számol be, ám ezek is épp elég riasztóak és megterhelőek ahhoz, hogy rontsák az életminőséget. Szonja a harmadik oltás után egy hónappal kapta el a vírust, pár napig tartó magas lázzal, fülgyulladással, erős izomfájdalmakkal vészelte át másfél hét alatt a betegséget. Azóta azonban a pulzusa az egekbe szökött, a gyógyulás utáni negyedik hétben, még nyugalomban is 120-130-at mér, amitől erős fáradtságérzete lesz. Emellett az alvásminősége is romlott, könnyen elalszik, de sokszor felébred éjszaka.
Szonja esete nem egyedi, Dr. Bencze Ágnes, a Budai Egészségközpont belgyógyász-kardiológus főorvosa szerint poszt-covid-szindróma vakcinációt követően kialakult akut koronavírus fertőzés után is felléphet, de klinikai és epidemiológiai tanulmányok alapján az oltottaknál kialakult koronavírus-fertőzés tünetei enyhébbek, számos esetben tünetmentesek lesznek, kórházi ellátásra ritkábban szorulnak, ezért a poszt-covid-szindróma tünetei is szegényesek. A főorvos arra számít, az omikron variáns által okozott enyhébb lefolyású betegség miatt kevesebb poszt-covid-szindrómás tünetet panaszoló páciensük lesz a központban, de az aktuális járványhullám magas napi esetszámai akár sok panaszos beteget is jelenthetnek a későbbiekben. „Az viszont elmondható, hogy a nagy gyorsasággal fertőző omikron vírusvariáns leginkább a felső légutak betegségét okozza, amelyre jellemzőek a náthaszerű tünetek (torokfájás, láz, fejfájás, izomfájdalom, levertség), a tüdő érintettsége ritkábban alakul ki – mondja és hozzáteszi: Az idősebb korosztályú egyének, a krónikus tüdőbetegek, az elhízottak, vagy társbetegségekkel rendelkező személyek esetén a vírusfertőzést követően a szövődmény kialakulásának kockázata sokkal magasabb, mint az átlagpopulációban. Minél súlyosabb az akut fertőzés (például a hospitalizációt, intenzív osztályos kezelést igénylő esetek), annál inkább elhúzódó gyógyulásra számíthatunk, és a poszt-covid-szindróma tüneteit is hetekig-hónapokig észlelik, panaszolják a páciensek.”
Dr. Bencze Ágnes belgyógyász-kardiológus főorvos (Fotó: Budai Egészségközpont)
Bencze Ágnes szerint azonban nemcsak a 12. hét után is fennálló panaszok esetén lehet indokolt az orvosi konzultáció, hiszen a vírusfertőzés fokozott trombóziskockázattal jár, ezért mellkasi fájdalom, légszomj, nehézlégzés esetén fontos kizárni a tüdőembóliát. Emellett más szövődmények kimutatására és kizárására is hangsúlyt kell fektetni „A hozzánk forduló pácienseknél vérvétel, nyugalmi EKG, szívultrahang, alacsony dózisú mellkas CT, illetve belgyógyászati és kardiológiai véleményezés történik. A vizsgálatok célja időben felismerni a lehetséges szövődményeket (tüdőkárosodás, szívérintettség, trombóziskockázat, egyéb belső szervek károsodása). Az orvosi véleményezést követően tünetorientált terápiát javaslunk (köhögés esetén köhögéscsillapító, magas trombóziskockázat esetén megfelelő terápia egyéni mérlegelés alapján, fájdalomcsillapító kezelés, vitaminpótlás, légzési torna). A vírus infekciót követően fellépő leggyakoribb tünet az elhúzódó fáradékonyság, ennek gyógyítására, aktuális ismereteink szerint, speciális gyógyszer nincs, pihenés ajánlott. A fizikai aktivitás, sportolás legyen fokozatos, az egyéni tolerancia függvényében” – javasolja a szakember.
Magyar poszt-covid kutatás a világ élvonalában
Pécsi egyetemi kutatók az MDPI tudományos kiadó Clinical Medicine nevű lapjában megjelenő kutatásukban két gyakori poszt-covid tünet, a fáradtság és memóriazavar és a SARS-CoV-2 elleni antitestek idővonala és súlyossága közötti összefüggéseket vizsgálták. Az antitesteket két időpontban mérték: 4-12 héttel a tünetek megjelenése után, és a 12. héten túl. Az ellenanyag szérumszintje szignifikánsan magasabb volt azoknál, akik nem szenvedtek súlyos fáradtságban, mint azoknál, akik súlyos fáradtságban szenvedtek a 4-12. héten és a 12. héten túl. A memóriazavarok előfordulása szintén jelentősen összefüggött az alacsonyabb anti-S-Ig szintekkel. A kutatók következtetése szerint ezen eredmények alapján a szisztémás immunválasz erőssége, amelyet az anti-SARS-CoV-2 antitestek tükröznek, hatással lehet mind a fertőzés utáni fáradtság, mind a memóriazavar súlyosságára.
Leterhelt gyermekambulanciák
Míg súlyos, akut koronavírus-fertőzés gyerekeknél elenyésző számban jelentkezik, addig ez már sajnos nem mondható el a súlyos long-covid-szindrómáról. A cikk írásának pillanatában 270 gyerek áll gondozás alatt a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján, de az II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán, valamint a Szent Rókus telephelyen is foglalkoznak olyan 18 év alatti gyerekekkel és fiatalokkal, akiknek korábban bizonyítottan koronavírus-fertőzésük volt, és tartósan különböző tünetektől szenvednek. Zömmel korábban teljesen egészséges, főként iskolás- és kamaszkorú gyerekekről van szó, közülük vannak, akik hónapok óta járnak az ambulanciára. Az itt dolgozók pedig még most sem pihenhetnek:
bár őszre kevesebb új páciensük lett, a delta-hullám óta túljelentkezés van az ország összes long-covid ambulanciáján; a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján is egyre több a beteg, pedig az indulás óta már háromszor növeltek kapacitást.
Ezt már Dr. Krivácsy Péter, a klinika főorvosa mondta el lapunknak.
„A gyermekkori long-covid-szindróma még homályosabb, mint a felnőttkori, de ezekben az esetekben is bonyolult háttérfolyamatok lehetnek felelősek azért, kinél alakul ki a szindróma. Jelenleg nagyjából 50 tünetet tudtunk összeszedni, saját beteganyagunkban a leggyakoribbak a nem múló fáradtság, a koncentrációs zavar, a fejfájás, a hasfájás, a terhelésre fellépő szívdobogásérzés, a fizikális terhelőképesség csökkenése, a szaglás- és ízérzékvesztés. Valakinél bőrtünetek jelentkeznek, voltak betegeink, akiknél hallucinációk. Jellegzetes, hogy ezek a tünetek kombinálódnak, egy gyerek egy tünetcsokorral érkezik. Akut tüdőkárosodás viszont gyerekeknél csak nagyon ritkán fordul elő, szerencsére ezzel nem nagyon találkoztunk – mondja Krivácsy Péter, aki szerint a tünetek jelentkezése független attól, milyen súlyos volt a betegség lefolyása, és változó, hogy meddig tartanak: van, akinél pár hónap alatt elmúlnak, de kezelnek olyan beteget is, aki már 11 hónapja tünetes. – Összességében elmondható, hogy akik sok és súlyos tünettel érkeznek, azoknál elhúzódóbb is a szindróma.”
Dr. Krivácsy Péter (Fotó Semmelweis Egyetem / Kovács Attila)
A long-covid szindrómára oki terápia nem áll rendelkezésre. Egy sokoldalas kérdőív, egy részletes laborvizsgálat, és ha kell, más speciális vizsgálatok után, komplex, egyénre szabott rehabilitációs terápiát – különböző vitaminokat, szükség estén fájdalomcsillapító kúrákat – kapnak az ambulanciára érkező gyerekek, havonta pedig egy kontrollon vesznek részt. „Nem kétségbevonhatatlanul bizonyított tény, de vannak leírások arra vonatkozóan, hogy miután long-covidos gyerekeket és felnőtteket beoltanak, a tünetek javulnak. A mi betegeink egy része is visszajelzi a javulást vagy a teljes tünetmentességet oltás után, míg egy másik része nem tapasztal pozitív változást, de a tüneteik nem rosszabbodnak az oltás után. Ezt mindig el is mondjuk és javasoljuk is a gyerekek oltását” – emeli ki a szakember, hozzátéve, hogy a túljelentkezés és a kapacitáshiány miatt fontos, hogy olyan gyerekek jelentkezzenek az ambulanciára, akik már konzultáltak a háziorvosukkal, ugyanis sokan fordulnak hozzájuk bizonytalan tünetekkel, amelyek nem köthetőek a koronavírus-fertőzéshez, ahogy a sportolók sportoláshoz való visszatérésére sem a long-covid ambulancia a megoldás.
Mindemellett a klinikán pszichológiai támogatást is kapnak a gyerekek, a szülők pedig a Semmelweis Gyermek Long Covid Facebook-csoportjában nyújthatnak egymásnak sorstársi segítséget. „Az életminőséget rontó kórállapot fennállása is okozhat pszichés problémákat, de maga a long-covid-szindrómában is előfordulnak hangulat- és memóriazavarok, pszichés problémák. Emellett a long-covid szervi problémái nem mindig választhatóak el a járvány pszichés hatásaitól, a kettő akár össze is adódhat. Sokat jelent a pácienseknek és a szüleiknek egyaránt, hogy itt elismerjük a gyerekek panaszait, kapnak egy diagnózist, egy irányt. Fontos, hogy az iskolai közösségek is komolyan vegyék ezt, mert ezek a gyerekek nem színlelnek” – mondja a főorvos.
Visszaépíteni a testbe vetett bizalmat
A poszt-covid-szindróma pszichés kihívásai közül talán az egyik legnehezebb, hogy semmiféle biztosíték nincs arra, meddig tartanak ezek a tünetek, mikor tudhatják végleg maguk mögött a betegséget. Nincs mágikus kezelés, nincs műtét, nincs olyan tabletta, ami azonnali enyhülést nyújtana. Anna, és még számos más érintett szerint a legrosszabb, hogy az ember kezdi magát hipochondernek érezni, mert nincsenek igazán tetten érhető bajai. „Az én környezetem nagyon megértő volt, de el tudom képzelni, hogy nem mindenkivel ilyen empatikus a családja. A koronavírus akár mentális betegségeket is előhozhat olyanoknál, akiknél korábban semmi jele nem volt pániknak, szorongásnak vagy depressziónak, ezt pedig végképp rosszul kezeli a társadalom” – véli Anna.
Árvai Nóra egészségpszichológus
Árvai Nóra egészségpszichológus szerint ezért is fontos, hogy aki hosszabb idő óta küzd poszt-covid-szindrómával, az pszichológus segítséget is keressen. Bár a poszt-covid új jelenség az orvostudományban, maga a betegség okozta testi érzetek és mentális jellemzők már ismertek más krónikus betegségek esetén, és ez nyújt némi fogódzót a pszichológus szakemberek számára abban, hogyan támogassák a betegséggel való pszichés megküzdést. „A hozzám forduló páciensek tapasztalatai alapján a long-covid tünetek elképesztően ijesztőek tudnak lenni, mert akár súlyos akut állapotoknak is lehetnek a jelei. Honnan tudhatom például, hogy poszt-covid miatt szúr be a szívem, és nem szívinfarktusom van? Ezek olyan helyzetek, amelyeknek elkülönítésére meg tudjuk tanítani a pácienseket, természetesen csak azután, hogy az orvosi kivizsgálás megállapította, hogy a tünetek mögött nincs szervi ok. Nagyon nem mindegy, hogy krónikus állapot, egy pszichológiai vagy mentális ok, vagy egy akut gyulladás áll a tünetek hátterében. A long-covid tehát mindig team-munkát igényel” – emeli ki a szakember.
Nóra szerint ez a pszichés támogatás többrétű. „Kérdés egyelőre, hogy az ijesztő testi tünetek okoznak-e szorongást vagy maga a poszt-covid tüneteként jelentkezik-e, ezért egyszerre tanulunk olyan technikákat, amelyekkel a testi tüneteket tudják enyhíteni, és egyszerre ismerkedünk meg stresszkezelő eszközökkel, illetve építjük vissza a saját testbe vetett bizalmat. Akár lesz valakinek poszt-covidja, akár nem, utóbbit receptre írnám fel azoknak, akik koronavírus-fertőzésen estek át. Azok a covidosok, akik megélték a fulladás-élményt vagy kórházba kerültek, gyakran arról számolnak be, hogy emlékbetörések, álmok formájában jön vissza az élmény, érzik még a kórházi szagokat, hallják a nyögéseket. Ezért ezekben az esetekben a poszt-covidot érdemes mentális szempontból traumaként megközelíteni, és aszerint kezelni.”
