Haagen Imre még kisgyerek volt, amikor a szülei elváltak, ezután pedig nagyon sokáig nem látta az apját. Többször megfogalmazódott benne, hogy felkeresi, szerette volna megismerni, de mindig elvetette a gondolatot. 2016-ban egy ismeretlen nő írt neki a közösségi oldalán, hogy találkozott egy hajléktalan férfivel, akinek ez a neve és az a vágya, hogy találkozzon a gyerekeivel. Mivel ritka név a Haagen, a színész sejtette, hogy kiről lehet szó, így azonnal elindult a 12. kerületbe, hogy megkeresse az édesapját.
„Egy szakállas, járókeretes kis embert találtam. Alig volt egy méter hatvan centi. Leültem mellé, és elkezdtem vele beszélgetni, de még nem fedtem fel magam. Kérdeztem, hány gyereke van, mondta, kettő, az egyik 1970-ben, a másik 1973-ban született. Kijavítottam, hogy
’74-ben, erre még nem reagált. Majd a feleségéről érdeklődtem. Mondta, hogy ’Rég nem láttam’, mire én, hogy ’Már kilenc éve meghalt’. Ezután vágni lehetett a csöndet. Megkérdezte, honnan tudom mindezt. Azt válaszoltam: ’Én vagyok az, Imre’. Ekkor elsírta magát” – mesélte a Story magazinnak a Drága örökösök és a Keresztanyu színésze.
Mint kiderült, egyre mélyebbre süllyedt, miután zátonyra futott a házassága, egy idő után pedig már annyira szégyellte magát, hogy nem mert felkeresni a gyerekeit. „Nemcsak fizikálisan, mentálisan is rossz állapotban volt. Csak akadozva, lassan tudott beszélni. Emellett szégyellte magát, hogy azok után, hogy elhagyott bennünket, még én akarok neki segíteni. De nem hagytam magam! Hangsúlyoztam neki, hogy kutya kötelessége életben maradni, ha már rátaláltam. Ez meghatotta. Annyit engedett, hogy elvigyem a szállóra. Ott azt mondták nekem, nincs sok remény arra, hogy akár egy évet éljen még. De végül öt év adatott meg nekünk” – mondta a színész, akinek bár kevés együtt töltött idő jutott, örül, hogy végül megismerte az édesapját és el tudott tőle búcsúzni.