A fogamzásgátlás nehéz kérdés. Nagyjából annyi választ kap az ember a “megfelelő fogamzásgátlásra”, ahány orvost megkérdez. Sok szempontot kell figyelembe venni: szült-e már a nő, tervez-e majd szülni, mennyi idős, milyen az életvitele, dohányzik-e, vannak-e betegségei, mennyire tartós a kapcsolata? De még ha ezeket a kérdéseket ki is pipáljuk, akkor sem evidens a válasz. Esküsznek a spirálra, a tablettára, a hüvelygyűrűre, az óvszerre.
Ha lehet, hormonok nélkül
Cserháti-Herold Janka viszont valami egészen másra. A fiatal, kétgyerekes anyuka eredetileg a saját problémájára keresett megoldást: miután második kisfia is megszületett, elhatározta, hogy ha lehet, hormonok nélkül védekezne a férjével. Igen ám, csakhogy Magyarországon erre nem volt lehetősége. (Az óvszeren kívül, de az azért nem mindig a legkényelmesebb megoldás, valljuk be.) Édesanyáink még emlékezhetnek a pesszáriumra, ami éppen úgy, ahogyan a tabletta, az elmúlt évtizedben meglehetősen sokat változott.
Janka külföldön talált választ a kérdésére, és közben ráébredt arra, hogy sokan mennyire nem ismerik saját testüket. Ugyanakkor egyre többen törekednek rá, hogy megismerjék. “Sokan nem szeretik azt a tudatot, hogy hormonokkal bombázzák magukat – mondja. – Amikor a webshopot elindítottuk, százával érkeztek a kérdések hozzám a miértekről, hogyanokról.”
Cserháti-Herold Janka (Fotó: TEDxYouth/Marjai János)
Nooormális?!
Az egyik leggyakoribb kérdés így kezdődik: “Normális-e…” “Normális-e, ha 23 napos a ciklusom? Normális-e a vérzésem intenzitása? Normális-e, ha ciklus közepén erősödik a hüvelyi folyásom? Normális-e, ha nem a 14. napon ovulálok?” Aztán… “Hogyan tapogassam ki a méhnyakam? Szabad-e felnyúlni, nem lesz bajom?”
Így aztán Janka elkezdett termékenységtudatot tanulni, majd oktatni. “Az elején féltem. Nincs ugyanis egészségügyi végzettségem (bölcsész és társadalomtudományi viszont kettő is), volt azonban küldetéstudatom, elköteleződésem és végtelen lelkesedésem a téma iránt.” Janka elvégezte az angliai Natural Family Planning Teachers’ Association tanárképzését, azóta neki van tőlük egyedül ilyen képesítése Magyarországon. Nőgyógyásszal dolgozik együtt, ezért ha olyan kérdést kap, ami nem az ő kompetenciája, akkor is van hova fordulni segítségért.
“A méhszájsapka és a pesszárium is szilikonból készül, az ember magának teszi fel az aktus előtt, majd nagyjából hat óra elteltével veszi le. Egy-egy ilyen darabot két évig lehet használni, mivel azonban itt nincs hormon, nem arról van szó, hogy a hatása szűnne meg a fogamzásgátlóknak, csupán az anyag használódik el.”
Nincs 100%-os védelem
Mint minden fogamzásgátlónál, az egészségkárosító hatás mellett a másik legfontosabb szempont itt is az, hogy a módszer mennyire biztonságos. A tablettákra 99 százalékot szoktak mondani, ezek a hormonmentes megoldások 94 százalékosak. Janka szerint ennek az is oka, hogy egy ilyen módszer jobb hatékonyságú elsajátításához tanulás kell. Persze védekezés és babavárás összefügghet – a természetesség ráadásul mindkét célnál fontos lehet.
“Hiszem, hogy a női test egészséges működése nem orvosi kérdés. Emlékszem, amikor az egyik levélírónak az orvosok már hormonokat akartak adni, mert rosszak voltak az eredményei. A beszélgetések során kiderült, hogy az ok csak annyi, hogy az orvosi protokoll a 28 napos ciklusokhoz van igazítva, az övé pedig hosszabb ennél. A teste figyelésével tudott a termékeny időszakra és az ovulációra időzíteni, így már az eredményei is jók lettek, és a baba is összejött hormonpótlás nélkül.”
