Életének 67. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Rácz Károly, a II. számú Belgyógyászati Klinika egyetemi tanára, korábbi igazgatója, akit a Semmelweis Egyetem saját halottjának tekint.
Rácz Károly igazi belgyógyászati polihisztor volt, széles körű alapossággal ismert sok belgyógyászati területet, ám érdeklődési körének középpontjában az endokrinológia állt; a terület hazai fejlesztésében elévülhetetlen érdemeket szerzett, fáradságot nem ismerő munkával a klinikán elindította a molekuláris genetikai diagnosztikát.
Rácz Károly 2009 és 2015 között a Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt, és e mellett 2013–2015-ig az Országos Doktori Tanács társelnökévé is megválasztották. A Magyar Belgyógyász Társaság és a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság elnökeként a hazai belgyógyászati és endokrinológiai tudományos élet meghatározó személyiségeként tartották számon.
Több száz idegen és magyar nyelvű közleményt írt, Montrealban és Párizsban vezető tudományos műhelyekben végzett kutatómunkát. 1987-ben kandidátus, tíz évvel később pedig az orvostudományok doktora címet nyerte el. 2015-től az OTKA Klinikai Orvostudományok zsűrielnökeként is tevékenykedett. 2005-től 2010-ig az Orvosi Hetilap főszerkesztő-helyettese, majd 2010-től az Orvosi Hetilap főszerkesztője volt.
Rácz Károly professzort 2002-ben Pro Sanitate, 2010-ben Batthyány-Strattman, 2014-ben pedig Semmelweis-díjjal tüntették ki.