Megéri pszichológusra költeni? – a pszichológus-keresés útvesztőjében

Szerencsére ma már egyre többet beszélünk a mentális egészségünkről és annak ápolásáról, ahogy az is egyre inkább a fókuszba kerül, hogy a gyermekkori traumák milyen nagy hatással vannak a személyiségfejlődésünkre, az idegrendszerre, a későbbi, felnőttkori párkapcsolatainkra, vagy arra, hogy mi magunk milyen szülőkké válunk.

Kibontani a családi csomagokat, felgöngyölíteni a transzgenerációs traumák fonalát, átírni a berögzült mintákat, begyógyítani a tátongó és fájdalmas lelki sebeket a leghatékonyabban szakember segítségével lehet.

Amennyiben megszületett a belső elhatározás, hogy szakemberhez fordulunk, nem lehet megúszni a nem éppen könnyű, de nem is lehetetlen feladatot: felkutatni a számunka megfelelő terapeutát, pszichológust, segítőt. Mivel a szakember felkeresésének megannyi oka lehet, és különféle megközelítés, terápiás módszer áll a rendelkezésünkre, természetes, ha első blikkre azt sem tudjuk, merre induljunk el. Nincsenek egyértelmű, mindenkire érvényes válaszok arra a kérdésre, hogy kihez forduljunk, ha lelki problémánk van, és hogyan válasszunk. Az viszont tény, hogy minél több információnk van, annál nagyobb eséllyel találunk magamnak megfelelő segítséget a már ismerős szempontok mentén. Ez a cikk a keresés útvesztőjében és kérdéseiben nyújt némi kapaszkodót.

Terápiára gyűjtök, adakozzanak!

A jelenlegi gazdasági klímában, ahol az alapvető élelmiszerek árai is a csillagos égbe emelkedtek, érthető, ha sokaknak nagyon is kardinális kérdés, mennyibe kerülhet egy terápia, vagy hogy igénybe lehet-e venni TB alapú szolgáltatást. Fiatal felnőttként, családosként, alacsony jövedelműként komoly kihívást jelenthet havi 30-40 ezret kiszorítani egy szakemberre, ugyanakkor nagyon fontos megérteni, hogy egy pszichológus igénybevétele nem úri hobbi, hanem sok esetben olyan segítség, amely kihatással lehet az életünk számos szegmensére.

Egy pszichológus nem olcsó, de mielőtt az anyagi vonzata miatt lemondanánk róla, érdemes átfésülni a költségvetésünket, esetleg le tudunk-e csípni valahonnan, hogy kiszorítsuk a szakember árát. Bimbó Melinda klinikai szakpszichológus pedig azt tanácsolja a saját weboldalán, hogy amennyiben nincsen anyagi kapacitásunk felkeresni egy magánpraxisban dolgozó szakembert, érdemes a lakóhelyhez tartozó pszichiátriai szakrendelésen és a családsegítő központban érdeklődni. Tartsuk szem előtt, hogy

ez esetben sem egy ingyenes ellátást szeretnénk kikönyörögni a rendszertől, hiszen fizetünk társadalombiztosítást minden egyes hónapban, akkor is, amikor épp nincs rá szükség. 

Ennek tudatában érdemes felkeresni a pszichoterápiás osztályokat, mint a debreceni, szegedi, pécsi egyetemek vagy a SOTE osztályai, de ott vannak egyéb. államilag finanszírozott helyek is mint a Tündérhegy, az OORI Tündérhegyi Pszichoszomatikus és Pszichoterápiás Rehabilitációs Osztály vagy pedig az önkormányzati szakorvosi rendelőintézetek pszichiátriái is, ahol „ingyenesen” lehet hozzáférni. Amennyiben pszichiátriai szakrendelésre szeretnénk bejutni, tehát nem pszichológus, hanem pszichiáter a cél, általában szükségünk van egy háziorvosi beutalóra. Ha az állami szférában próbálunk segítséghez jutni (mivel telített kapacitással működnek), benne van a pakliban, hogy várni kell, míg az első beszélgetésre sor kerül (ez bizonyos helyzetekben ronthat a pszichés állapoton), vagy jóval ritkábban tudunk ülésre járni, mint egy magánrendelés esetében. A szakember ennek ellenére arra biztat mindenkit, hogy bátran érdeklődjünk az illetékes szerveknél. Akár az ingyenesen elérhető csoportokról is, amelyek szintén sokat segíthetnek bizonyos élethelyzetekben. A mentális egészségügyi támogatás és kezelés ugyanis sokféle formában létezhet, beleértve a beszélgető terápiákat, a gyógyszeres kezelést, a kiegészítő és alternatív terápiákat, a társak támogatását és az öngondoskodási technikákat. 

Sok esetben segítséget nyújthatnak az önsegítő csoportok, ahol a tagok egymást támogatva próbálják leküzdeni mentális problémáikat, vagy növelni kognitív és mentális jóllétüket. Az eltérő megközelítések ellenére nagyjából ugyanolyan pszichoszociális dinamikák jellemzik a legtöbb csoportot. Ma már számos csoportot találunk, függőknek és családjaiknak, szorongóknak, depresszióban szenvedőknek, bántalmazottaknak, a sort hosszan lehetne folytatni, a skála tényleg széles.

Ugyan kicsit kutatni kell utánuk, de léteznek olyan szervezetek, alapítványok is, ahol fontosnak tartják a szociálisan hátrányos helyzetű, nehéz anyagi körülmények között élő, illetve krónikus betegségben szenvedő páciensek támogatását, és számukra kedvezményes díjú, egyéni és csoportos pszichológiai ellátást biztosítanak. Ezekről mindenképp érdeklődj a helyi családsegítőnél, és érdemes a különböző zárt Facebook-csoportokban is kérdezősködni. Mutatunk néhány alapítványt, amiket érdemes lecsekkolni:

• Nap-kör mentálhigiénés Alapítvány 
• Ébredések Alapítvány: itt a bántalmazottak számára külön csoportot hoztak létre a NANE támogatásával 
• Moravcsik Alapítvány
• Lelki Egészségvédő Alapítvány

A közösségi médiában is nyugodtan keresgélhetünk, ma már egy terapeutának is van személyes profilja, ami alapján azt is láthatjuk, hogy nagyjából milyen lehet az illető személyisége, milyen keretek között dolgozik, és milyen terápiás módszert alkalmaz.

Az Instagramon kelt életre a Mélylevegő projekt, amely mögött két okleveles pszichológus, Juhász Bettina és Pető Dorina áll. Ők is tartanak önsegítő workshopokat, amelyeknek az a célja, hogy a résztvevők  fejlesszék a személyiségüket. 

„Azokat várjuk az alkalmakra, akik már egy ideje gondolkodnak azon, hogy pszichológus segítségével fejlesszék az önismeretüket, de még nem tudják, milyen módszert válasszanak. Várjuk azokat, akik még nem jártak önismeretbe, és egyénileg sem foglalkoztak sokat a fejlesztésével, de már szeretnének belevágni és magukon dolgozni pszichológusok segítségével, interaktív, csoportos formában, az otthonuk kényelméből (hiszen online vannak a találkozók). A workshopokon megismerhetik, hogy milyen automatikus tényezők irányítják a viselkedésüket, és  elsajátíthatnak olyan eszközöket, amelyek a hétköznapokban segíthetik őket. A csoportos formátum előnye, hogy egy biztonságos, támogató közeget nyújt. Előbbieken túl a résztvevők pszichológusok által összeállított anyagokat kapnak, amivel a workshopot követően is tudják folytatni az önismereti munkát” – nyilatkozta az nlc-nek a projekt két alapítója és kiemelik, hogy

azoknak nem ajánlják, akik már egy ideje járnak terápiára, pszichológushoz, végeztek önismereti tréningeket, instant megoldást szeretnének valamelyik problémájukra (az nem létezik), vagy traumát szeretnénk feldolgozni/ mentális zavarra keresnek megoldást. Ezekben az  esetekben az egyéni terápiát ajánlják.

Visszatérve a költségekhez, magánrendelésben az árakat befolyásolja az is, hogy egyéni rendelésről vagy párterápiáról van-e szó, és persze az sem mindegy, hogy az ország mely területén keresünk szakembert. Attól függően, kihez megyünk, a pszichológus/terapeuta alkalmanként 7-20 ezer forint között kérhet el, de a minimális ár valószínűleg a közeljövőben emelkedni fog az infláció miatt. A magyarországi nagy átlag 12.000–14 000 Ft/óra díj mondható egy-egy pszichológiai konzultáció kapcsán. A Qjob szerint a kisebb településeken is leginkább a 7.000 Ft-os költség az, amit legalacsonyabb árként találhatunk. A maximum ezzel szemben elég rugalmas, hallottunk már negyvenezres alkalomról is…

A közösségi médiában is nyugodtan nézelődhetünk terapeuta után (Fotó: Getty Images)

Pszichológus vagy pszichoterapeuta?

Amikor szakembert keresünk, nem árt eligazodnunk a megnevezések között, miben és hogyan segít egy pszichológus, szakpszichológus és egy pszichoterapeuta? Persze a papír és a végzettség sem jelent garanciát, ugyanakkor a szakmai háttér legalább valamilyen kiindulópontot ad a választáshoz. „Pszichoterapeutává képezheti magát pszichológus és orvos is, tehát ez nem vagy-vagy kérdés, hanem inkább a hozott probléma és kompetenciahatár kérdése. Nagy általánosságban, amikor azt mondjuk, hogy valaki pszichológushoz jár, akkor az alatt tanácsadást vagy valamilyen terápiát értünk. Ha az ember eljut egy szakemberhez, akkor ő a hozott nehézségek mentén meg kell, hogy állapítsa, hogy az milyen ellátást igényel. Például: a pszichológiai tanácsadás olyan dolgokban segíthet, mint életmódváltás elkészítése, kríziskezelés, kiégés megelőzése, kezelése stb. Ha pedig felmerül pszichoterápiás indikáció, akkor más szakember az adekvátabb, klinikai szakpszichológus vagy pszichoterapeuta. A pszichoterápia lélektani eszközökkel végzett egészségügyi kezelések sorozata: a diagnosztikus bevezető ülést-üléseket követő, a beteggel megbeszélt időtartamú és gyakoriságú egészségügyi kezelési eljárás” – ezt már a klinikai szakpszichológus, Fehér Tibor Dániel mondja, akit szintén megkérdeztünk a témában.  

Akárki mellett is döntünk, leglényegesebb, hogy ismerjük meg egy próbafolyamat során a szakembert, akivel hosszabb távon együtt szeretnénk dolgozni. 3-4 alkalom alatt együtt el lehet dönteni a segítővel, hogy sikeres lehet-e a jövőben az együttműködésetek.

Az első ülés kardinális lehet

Egyes helyeken az első ülést kedvezményes áron vehetjük igénybe (van, ahol pont fordítva, az első ülés a drágább), hiszen ennek elsődleges célja, hogy a szakember és a páciens megismerje egymást. Ez az első alkalom arra szolgál, hogy a páciens eldönthesse, szeretne és tud-e az adott pszichológussal dolgozni. Ilyenkor nyugodtan tegyük fel mi is a kérdéseinket, a válaszokból leszűrhetjük, hogy mennyire áll hozzánk közel a segítő mentalitása, személyisége, módszere. 

Egyúttal a szakember is rálátást kap arra, képes-e az adott problémában, kérdésben hatékonyan segíteni. Ha bármi miatt úgy érzi a pszichológus, hogy nem ő a legmegfelelőbb a problémánkhoz, egy másik pszichológust, esetleg orvost is ajánl maga helyett, akihez fordulhatunk. A különböző lehetőségek, vagy a lehetőségek kombinációi mindenkinél máshogy működnek, ezért előfordulhat az, hogy több pszichológus után jutunk el az igazihoz.

„Az első találkozás lehet egy kvázi szabad beszélgetés, amire nem kell különösebben felkészülni. Valaki sok papírral érkezik, például az előző kivizsgálások adataival. De egy strukturálatlan első interjú során az ember nyugodtan el tudja mondani, hogy miért jött, mik a panaszai és sokszor már sok élettörténeti adatot is megoszt. Nemcsak arra van idő, hogy át lehessen beszélni, hogy a tünetek vagy nehézségek mikor és hogyan jelentkeztek, hanem arra is, hogy milyen helyzetben tapasztalja inkább, és milyen módon próbált korábban megküzdeni velük.

A szakember úgyis miközben hallgat, fűzi össze a »fejében« a biológiai, pszichés és társas/társadalmi tényezőket, amik megjelennek a beszélgetésben. És a végén elkezd segíteni mindezt értelmezni és ajánl valamilyen folytatást” – magyarázza Fehér Tibor Dániel.

Még ha úgy is érzed, hogy nincs időd szakembert keresni, mert égető a probléma, akkor is próbálj reálisan, célzottan kutatni. Ma már a weboldalakon számos információt megtudhatsz az adott segítőről. Látni fogod, hogy néhány webhely azt is lehetővé teszi, hogy konkrét mentális problémára, élethelyzetre, vagy témára keress rá, így olyan szakembert fog ajánlani a rendszer, aki feltehetőleg jártas a témában. A terapeuta életrajzát olvasva azt is megtudhatod, hogy milyen terápiás irányzatot képvisel, mi fontos számára egy terápiás munkában. Ha esetleg azt is  tudod, hogy milyen terápiatípus érdekel, akkor érdemes azután kutatni, hogy melyik az a szakember, aki az adott modalitást gyakorolja. Ez azért fontos, mert a különböző terapeuták különböző terápiás megközelítésekkel és módszerekkel dolgoznak a klienseikkel. 

Ahogy az első randikon, úgy a kezdeti terápiás találkozások során is figyelnünk kell a megérzéseinkre. Előfordulhat, hogy néhány terapeuta nem elég érzékeny a problémánkra, vagy akár a traumánkra. Rengeteget tud ártani például egy bántalmazott számára egy olyan szakember, aki nem ismeri a bántalmazás mechanizmusát, természetrajzát. Az ilyen jellegű terápiás kapcsolatok nemcsak haszontalanok, hanem még ronthatják is a mentális egészséget. Érdemes tehát olyan terapeutával beszélni, aki az adott problémára szakosodott, de az is ugyanolyan fontos, hogy számunkra mennyire megbízható az illető.

Milyen érzés lesz a terápia?

A fejlődés a jó terápiás szövetségen vagy a terapeutával kialakítható kapcsolaton múlik, és ez egy nagyon személyes viszony, de azt is érdemes figyelembe venni, hogy nem biztos, hogy mindig egy olyan terapeutával éljük meg a leghatékonyabb terápiát, akit emberként nagyon kedvelünk, vagy aki nagyon hasonlít ránk.

Előfordulhat, hogy egy olyan terapeuta hozza meg az áttörést, akivel nem érezzük magunkat annyira jól, de a terápiás ülést nem is szabad összekeverni egy baráti beszélgetéssel.

A terápia keretein belül szembesülhetünk gyengeségeinkkel, hiányosságainkkal, a veszteségeinkkel, ezek nem könnyű felismerések. Végső soron azonban az a legfontosabb, hogy olyan terapeutát találj, aki biztonságos munkakapcsolatot tud teremteni számodra, hogy megismerd önmagad, fejlődj és gyógyulj.  Az sem az ördögtől való, ha próbát teszel több pszichológussal, persze itt számolni kell a plusz költségekkel, ugyanakkor így jobban kirajzolódhat az, hogy melyik szakemberrel szeretnél továbbmenni, melyik segítő az, akiről úgy érezzük, hogy képes lesz segíteni.

Amennyiben tényleg fejlődni akarsz, és sok a terhed, a traumád, készülj fel, hogy egy hatékony terápia nem lesz egy könnyű sétagalopp.

Normális, hogy idegesség, szorongás vagy akár bűntudat is gyötörhet a terápia megkezdése miatt. Bátorság kell ahhoz, hogy úgy dönts, szembenézel a legmélyebb gondolataiddal és érzéseiddel – különösen olyasvalakivel, akivel még soha az életedben nem találkoztál. Ez még a terápia közben is ijesztő érzés lehet, hiszen lecsupaszítva érzed magad, de egy jó terápiás környezetben többek között újra megtanulhatsz bízni. 

Ahogy a szakember is mondja, a fő terápiás hatótényező a mindenkori módszer mellett maga a terapeuta személyisége, vagy még pontosabban a terápiás kapcsolat. „Módszertől függ, de a terápia része olykor, hogy az ember konfrontálódik, előjöhetnek nehéz élmények, emlékek, és ilyenkor sokszor adja magát, hogy az ember kilépjen ebből a kapcsolatból. Ha viszont kellően megtartó a kapcsolat, adott a bizalom, az empátia stb…, akkor érdemes ezeket a kellemetlen érzéseket visszavinni a terápiába és közösen átbeszélni. Ha nem adott egy ilyen megtartó közeg, nem adott a terapeuta empatikus figyelme, melegsége, megértése, nincs meg a kliens-terapeuta összeillés vagy, ha durva határsértések történnek, azok lehetnek jelzések, hogy érdemes más terápiás kapcsolat után nézni” – magyarázza Tibor, hozzátéve, hogy ezek a kellemetlen érzések nem összekeverendőek a határsértésekkel. Majd hozzáteszi:

„A terápiás kapcsolatnak nagyon egyértelmű keretei vannak, például mikor és hol találkoznak, milyen eszközökkel és milyen terápiás cél érdekében. Nincs más kapcsolat a terapeuta és a szolgáltatást igénybe vevő között. Nemcsak a szexuális kapcsolat tartozik ide, hanem ha például más helyzetben üzletfelek, családtagok stb. A kettős kapcsolat elfogadhatatlan, és nem fér bele a terápiás kapcsolatba.”

Ha elhatároztad magad, hogy terápiára mész, engedd el azt a téves elképzelést, hogy instant megoldásokat vagy explicit tanácsokat fogsz kapni. Egy pszichológus vagy terapeuta nem mondhatja meg neked, hogy mit csinálj, hogyan dönts, de abban tud segíteni, hogy rájöjj, milyen lépéseket kell megtenned a változásért. Egy terápia csak akkor tud működni, ha keményen dolgozol te is, és ez nem arra az ötven percre értendő, amit a pszichológus fotelében töltesz.

(Egyéb források: via és via)