A homlokba injekciózott botox segíthet egyes pszichés betegségek kezelésében a Semmelweis és a Hannoveri Egyetem új, közös kutatása szerint – számolt be a Semmelweis Egyetem.
A Scientific Reports nevű szaklapban megjelent tanulmányban arról olvasni, hogy a vizsgálatba bevont borderline személyiségzavarban szenvedő, botoxolt nőknél csökkent az agy negatív érzelmek feldolgozásáért felelős területének aktivitása. Az új eredmények összhangban állnak korábbi kutatásokkal, melyek szerint a botox hasznos lehet a mentális problémák, például a depresszió és a szorongás kezelésében is.
A Semmelweis Egyetem kihelyezett német tagozata, az Asklepios Campus Hamburg, valamint a Hannoveri Orvosi Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogyan befolyásolhatja a homlok izmaiba fecskendezett botulinum toxin (BTX, vagy ahogy sokan ismerik, a botox) az érzelmi ingerek feldolgozását és az impulzív viselkedést.
A vizsgálatba 45, borderline személyiségzavarban szenvedő nőt vontak be, akiknél állapotuk miatt olyan szélsőséges személyiségjegyek és érzelmi megnyilvánulások kerülnek előtérbe, melyek nagymértékben megnehezítik az egyén beilleszkedését a társadalomba. A páciensek az átlagosnál fokozottabban élik meg a negatív érzelmeket mint a düh vagy a félelem.
A homlokba injekciózott botox egyes pszichés betegségek kezelésében is segíthet (Fotó: Pexels/cottonbro)
A kutatásban résztvevők egyik csoportja botoxinjekciót kapott, a többiek pedig akupunktúrás kezelésen estek át. Az eljárások előtt és 4 héttel utána egy úgynevezett go/no go választásos feladatot kellett végrehajtaniuk: meg kellett állniuk, hogy különböző társasági szituációkra reagáljanak, melyeket egy számítógépen prezentáltak nekik.
„Korábbi kutatásokra alapozva azt feltételeztük, hogy ha a homlokizmokat botoxinjekcióval ellazítjuk, megszakítunk egy visszacsatolási folyamatot az arc és az agy között, és ezzel csökkenthetjük ezeket a negatív érzelmeket” – magyarázta dr. Axel Wollmer, a Semmelweis Egyetem Asklepios Campus Hamburg oktató-kutatója.
A tanulmány levelező szerzője hozzátette: Az fMRI felvételeken az látszott, hogy a botoxinjekcióval kezelt pácienseknél csökkent az agy amygdala régiójának aktivitása, amely a negatív érzelmek feldolgozásért felelős, így
az fMRI felvételek segítségével elsőként sikerült bizonyítani, hogy a botox módosíthatja ennek a gyakori pszichés problémának a viselkedésbeli és idegrendszeri tüneteit.
Az úgynevezett facial feedback hipotézis (az arc és az agy közötti visszacsatolási teória) vezető szerepet játszott az elmúlt évtized botoxszal kapcsolatos kutatásaiban. Ennek lényege, hogy a negatív érzelmek a homlok középső részének alsó szakaszában, a szemöldökök közötti részben fejeződnek ki. Amikor mérgesek vagy feszültek vagyunk, hosszanti ráncok jelennek meg az orr gyökere felett. Az ide fecskendezett BTX hatására lebénulnak a szemöldökök közötti izmok, és minthogy az arckifejezés és a pszichés állapot szorosan összefügg egymással, az izmok ellazítása csökkenti az érzelmek intenzitását is – ismertette dr. Axel Wollmer.
Korábbi kutatások arra engednek következtetni, hogy az izmok és az agy közötti visszacsatolási folyamat nem csak a homlok régiójában működhet. A kutatók azt találták, hogy a szorongásos rendellenességek 22-72 százalékkal kevesebbszer fordultak elő a – nem csak kozmetikai céllal – botoxszal kezelt pácienseknél, mint azoknál, akiket más terápiával, nem botulinum toxinnal kezeltek hasonló betegségek miatt.
(Kiemelt kép: Pexels/cottonbro)
