Ma délelőtt 10-ig lehet leadni online a népszámlálási kérdőívet és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Facebook oldalán kelt bejegyzések alapján sokan, akik tegnap este próbálkoztak, még mindig tapasztaltak technikai nehézségeket.
(Fotó: Pixabay)
Azokat a háztartásokat, amelyek délelőtt 10-g nem töltötték ki online a kérdőívet, a következő hónapban az e célból kijelölt 28 ezer számlálóbiztos egyike keresi majd fel – tudta meg az nlc a KSH-tól. Mint írták, a népszámlálás helyi előkészítéséért és az adatfelvétel végrehajtásáért a települési, a fővárosban pedig a kerületi önkormányzatok jegyzői felelnek, a KSH szakmai felügyelete és támogatása mellett. A hivatal nyomatékosította, hogy minél többen töltik ki önállóan, online a kérdőívet, a számlálóbiztosoknak annál kevesebb háztartást kell személyesen felkeresni, amivel rengeteg időt és energiát lehet megtakarítani.
A számlálóbiztosok levonulása után, november 21. és 28. között a település jegyzőjénél tehetnek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek azok, akik november 20-ig ezt nem tették meg. Az adatszolgáltatás kötelező, aki elmulasztja, az akár 200 000 forintos büntetésre is számíthat.
Mint ismert, a kérdőívek online kitöltésének eredeti határideje múlt vasárnap éjfél lett volna, a szervezet azonban jelezte a hétvégén, hogy „a nagy érdeklődés miatt” úgy döntött, meghosszabbítja az online kitöltési időszakot. A döntés hátterében szerepet játszhatott, hogy az internetes felület vasárnap este sokak számára elérhetetlenné vált túlterhelődés miatt.
Kérdésünkre, hogy hányan döntöttek úgy, online formában küldik be válaszaikat, a KSH azt válaszolta, vasárnap estére (azaz az eredeti határidőig) a címek több mint 60 százalékától érkeztek be a válaszok. Azt, hogy ez az arány hétfőn és kedden hogyan változott, nem tudjuk, a KSH Facebook oldalán keletkezett bejegyzések és egyéb visszajelzések alapján azonban még sokan próbálták meg online beküldeni a népszámlálási adatokat.
Érdekesség, hogy a legutóbbi népszámlálás (2011) volt a első, melyen lehetőség volt a kérdőív internetes kitöltésére. Akkor a rendelkezésre álló két hét alatt a lakcímek 19 százalékáról érkeztek be ezen a módon a kérdőívek.
Az nlc-hez érkezett visszajelzések alapján sokan bizalmatlanok az adatgyűjtéssel szemben és attól félnek, hogy a lakhatási körülményekre, vallásra, kisebbségi hovatartozásra, egészségügyi állapotra vonatkozó részletes információkkal vissza lehet esetleg élni. Holott éppen hogy társadalmi szempontból lehetnek hasznosak ezek az ismeretek.
A népszámlálás egy mindannyiunkat érintő, általában tízévente ismétlődő adatgyűjtés (az idei egyébként eredetileg 2021-ben lett volna esedékes, de a koronavírus miatt csúszott egy évet). Az egész országban egy időben, azonos tartalommal és egységes módszertani alapon hajtják végre, kiterjed minden lakásra és személyre. A népszámlálás révén pontos és részletes képet kaphatunk hazánk népességének nagyságáról, demográfiai jellemzőiről, egészségi állapotáról, iskolázottságáról, foglalkoztatottságáról, nemzetiségi és vallási összetételéről, élet- és lakáskörülményeiről. Az adatokkal a cél, hogy az illetékesek jobb, hatékonyabb, érzékenyebb közpolitikai programokat tudjanak alkotni.
Mint ahogyan a https://nepszamlalas2022.hu oldaláról és az elmúlt időben számos, a témában készült cikkből is kiderült, a népszámlálás eredményei számos területen hasznosulnak:
- Adatai megbízható alapot nyújtanak a településünket és a szűkebb lakókörnyezetünket érintő legfontosabb gazdasági, szociális és területfejlesztési döntések előkészítéséhez.
- Fontos információval szolgálnak a helyi ellátási, szolgáltatási igényekről.
- Láthatóvá teszik társadalmunk kisebb csoportjait, például a fogyatékossággal élőket, a nemzetiségi, vallási közösségeket.
- A népszámlálásból nyert információk segítik a vállalkozásokat is, ezek ismeretében biztosabban tervezhetik például egy új üzlet megnyitását vagy a helyi szolgáltatásaik bővítését.
- A népszámlálás adatai alapul szolgálnak tudományos kutatásokhoz, elemzésekhez is.
- A magyarországi népszámlálás egy globális program része, hiszen a világ valamennyi országában tartanak közel egy időben népszámlálást. A népszámlálási adatok segítségével adunk pontos képet magunkról a szomszédos országoknak, az Európai Uniónak, az egész világnak.
Azzal kapcsolatban, miben különböztek a most feltett kérdések a korábbi népszámlálások során bekért információktól, a KSH azt válaszolta: A hazai népszámlálások valamivel több mint 150 éve alatt a gyűjtött adatok témakörei csak kis mértékben változtak.
Leszögezték, fontos, hogy a népszámlálás adatai hosszú távon is összehasonlíthatók legyenek, mivel ez teszi lehetővé a társadalmi változások, trendek megfigyelését, lehetőség szerinti előrejelzését. Az egyes kérdések megfogalmazása azonban mindig alkalmazkodik a korhoz, és az aktuális adatigényeknek megfelelően megjelennek új kérdések is.
Idén két új terület került be a korábbi népszámlálások során is feltett kérdések mellé:
- az internethasználattal, illetve a digitális jártassággal
- valamint a lakások energiahatékonyságával kapcsolatos kérdések.
Mint arra a Telex egy cikkében korábban rámutatott, a mostani az utolsó hagyományos módon lekérdezett cenzus. Az Európai Unió előírásainak megfelelően a jövőben a KSH az eddig népszámláláson begyűjtött adatokat más, úgynevezett adminisztratív adatforrásokból fogja összeszedni, vagyis különféle állami nyilvántartásokat használ majd. Ez a fajta átállás több európai országban már megtörtént, Hollandiában vagy Ausztriában például így gyűjtik az adatokat.
