Nem csak a futballvilágot sokkolta a hír, amikor a FIFA elnöke, Sepp Blatter 2010. december 2-án Zürichben kihirdette, hogy hol rendezik a 2022-es labdarúgó-világbajnokságot. A borítékban ugyanis Katar neve szerepelt, vagyis ők kapták meg a 2022-es focivébé rendezési jogát.
A szurkolók – és még sokan mások – nem értették, hogyan nyerhetett az Egyesült Államok helyett Katar, a miniállam, amely semmilyen futballmúlttal nem rendelkezik, és ahol ráadásul az időjárás is rendkívül kedvezőtlen a sportolók számára, hiszen nyáron elviselhetetlenül meleg van a sivatagi államban, akár 40-50 fokos hőség is lehet. Tovább tetézte az értetlenkedést, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) a saját jelentésében egyértelműen Katart minősítette a legrosszabbnak az összes jelölt közül, és az ország pályázata „magas kockázatú” besorolást kapott. Utóbbit a létesítmények hiányával, valamint a hőséggel magyarázták.
Ma már tudjuk, hogy nem véletlen nyert egy olyan ország, amely csekély eséllyel indult a többi pályázó mellett. Többéves vizsgálat után 2020-ban az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma konkrét bizonyítékkal igazolta, hogy a közel-keleti pályázat képviselői lefizették a FIFA végrehajtó bizottságának tagjait. A dokumentum szerint a brazil Ricardo Teixeira, a paraguayi Nicolás Leoz és az argentin Julio Grondona csúszópénzt kapott azért cserébe, hogy a katari pályázatra szavazzon.
A FIFA-bizottság többsége egyébként úgy szavazott Katarra, hogy felülemelkedtek azon a nem éppen elhanyagolható körülményen, hogy az elviselhetetlen nyári hőségben képtelenség megrendezni a meccseket. Arról csak a rendezési jog odaítélése után született meg a döntés, hogy a szokásos nyári időpontról karácsony elé teszik át a világbajnokságot, és így az északi féltekén először rendeznek télen foci-vb-t.
Az Al Bayt Stadion (Fotó: Francois Nel/Getty Images)
Érthető, ha sokaknak csípi a szemét, hogy a világ egyik legnézettebb sporteseménye egy olyan ország gazdaságát fogja növelni 17 milliárd dollárral, amely kenőpénzekkel biztosította magának a vendéglátó szerepét, ráadásul köztudott, hogy számos emberi jogot lábbal tipor.
Nem titok, hogy a nők, a bevándorlók, és az LMBT ernyője alá tartozó emberek jogfosztottan élnek Katarban.
A hírességek közül is bőven akadnak olyanok, akik bojkottálják a Katarban megrendezett futball-világbajnokságot. Dua Lipa például egy Instagram-sztorijában írta meg, hogy esze ágában sincs fellépni a katari foci-vb nyitóünnepségén.
„Jelenleg sok a találgatás arról, hogy fellépek-e a katari vébé nyitóünnepségén. Nem fogok, és soha nem is volt szó arról, hogy fellépjek. A távolból szurkolok majd az angoloknak, és várom, hogy láthassam Katart, miután teljesítették az összes emberi jogi ígéretet, amit akkor tettek, mikor elnyerték a vébérendezés jogát” – fogalmazott az énekesnő. De nem ő az egyetlen híresség, aki távol marad a vébétől. Rod Stewart a The Sunday Timesnak mondta el, hogy több mint egy évvel ezelőtt egymillió dolláros csekket ajánlottak fel neki, ha fellép a katari világbajnokságon, amit a brit zenész etikai okokból utasított vissza.
Egyes sztárokat, mint például – az LMBT-jogok mellett többször kiálló – David Beckhamet számos kritika érte, amiért a rendezvény arcaként szerződést írt alá – nem kevés pénzért – a katari állammal.
A német válogatott játékosai tiltakoznak az emberi jogok megsértése ellen, a katari vb-selejtezőn 2021 március 25-én, a Németország-Izland mérkőzésen (Fotó: Tobias Schwarz – Pool/Getty Images)
Ahol az LMBT emberek nem élhetnek szabadon
Az országban a homoszexualitás hivatalosan illegális, a katari saría törvények értelmében az azonos neműek szexuális tevékenységét hét év börtöntől a megkövezés általi halálig terjedő büntetéssel sújtják. A nemzetközi kritikák sem puhították meg a katari vezetőséget, sőt a világbajnokság nagykövete, Khalid Szalman a ZDF-nek adott interjújában elmondta, hogy szerinte a homoszexualitás „damage in the mind”, azaz agybaj . Zander Murray, skót focista, aki nemrégen vállalta fel nyíltan másságát, azt mondta, mélyen megbántották és feldúlták a szavak, amit a katari nagykövet mondott. De nem csak a skót focista akadt ki Katar nyílt homofóbiáján, az ország ellen már jó ideje tiltakoznak a szurkolók is, és több válogatott is úgy indult el a vb-re, hogy erős üzenetet fogalmazott meg Katarnak címezve. Így tett az angol válogatott is, amikor a repülőgépén feltüntette a Rain Bow, azaz a Szivárvány feliratot. Sőt, az angolok kapitánya, Harry Kane is kijelentette, egy szivárványos „One Love” karszalaggal fog majd pályára lépni. Ugyanezt jelezte a dán, a holland, a német, az angol és a walesi szövetség is, és azt sem bánják, ha emiatt megbünteti őket a FIFA.
A 2014-es világbajnok német csapat pedig egy olyan Lufthansa géppel repült az arab országba, amelyen a sokszínűséget ábrázoló illusztráció szerepelt.
Vélhetőleg még sok sportoló fogja követni a példájukat, hiába figyelmeztetett Gianni Infantino, a FIFA elnöke, hogy a sport játsszon majd főszerepet a vb-n. Szinte biztosra vehető, hogy számos játékos vagy csapat fogja a tiltakozás valamilyen formáját a futballpályára vinni.
A FIFA szabályai szerint egyébként a stadionokban a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű jogokat népszerűsítő feliratok megengedettek, azonban az esemény egyik biztonságért felelős tisztviselője arra figyelmeztetett, hogy a szivárványos zászlókat elvehetik a szurkolóktól, hogy megvédjék őket a támadásoktól.
Az Egyesült Királyság hivatalos utazási tanácsa szerint Katar vezetői ígéretet tettek arra vonatkozóan, hogy a szállodákban nem lesznek korlátozások a nem házas barátok vagy párok (beleértve az LMBT embereket is) egy szobában való tartózkodását illetően. Ehhez képest a Washington post azt írja, hogy mindezek csak üres szavak, hiszen továbbra is érkeztek jelentések arról, hogy egyes azonos nemű pároknak megtagadták a foglalást a szállodákban.
A vendégmunkások élete nem sokat ér
Az ország sok kritikát kapott azért is, ahogy a vendégmunkásaival bánik. Például azokkal a fizikai dolgozókkal, akik a perzselő hőségben építették rohamtempóban a stadionokat, sokszor embertelen és veszélyes körülmények között. Az Amnesty International azzal vádolta a kormányt, hogy nem vizsgálta ki megfelelően számos vendégmunkás halálát, és a világbajnokság előkészületei rávilágítottak az Öböl-régióban a mai napig működő „kafala” rendszerére is, ami hatalmas visszaélésekre ad lehetőséget a munkáltatók számára.
Ennek értelmében a munkásoknak a munkaadójuk engedélyére van szükségük ahhoz, hogy munkát váltsanak, hazatérjenek, jogosítványt szerezzenek vagy akár bankszámlát nyissanak.
Az Al Bayt építése Dohában, 2017-ben (Fotó: Lars Baron/Bongarts/Getty Images)
Nincsenek pontos számok, de egyes becslések szerint legalább 6500 indiai, pakisztáni, nepáli, bangladesi és srí lankai vendégmunkás halhatott meg Katarban a világbajnokság infrastruktúrájának építése közben az elmúlt években.
Mi az a kafala rendszer?
A kafala rendszer lényege a „sponsorship”. Ez a kifejezés jelöli azt a kapcsolatot, ami a szponzor és a munkavállaló között van. Szponzor nélkül külföldi nem dolgozhat az országban, vagy csak egy nagyon szerencsés 1 százalék. A szponzor az, aki idehoz és vállalja a gazdád szerepét a jogi intézmények előtt.
(via)
A kormány tagadja azokat az állításokat, hogy a vendégmunkásokkal rosszul bánnának, de furcsa mód mégis új lakóhelyeket építtetett, és ígéretet tett a munkások munkakörülményeinek javítására. Sőt, Katar 2020-ban új munkaügyi törvényeket vezetett be, amelynek célja, hogy garantálják a minimálbért és a munkahelyváltás lehetőségét, a 2021-ben bevezetett újabb szabályok pedig korlátozták a munkások kinti munkavégzésének az idejét (tekintve a forró éghajlatra). A Sky News azt írja, hogy mindezek csak leírva mutatnak jól, az új szabályozás ellenére a mai napig érkeznek olyan jelentések, amelyek kifizetetlen béreket, illegális toborzási díjakat és a munkaügyi szabályok megszegését dokumentálják.
A nők helyzete sem túl rózsás
A nők jogai is ellentmondásosak egy olyan országban, amely a modernitás és a hagyományok metszéspontján billeg, és ez a kettősség a nemek közötti jogok terén a leglátványosabb. Vitathatatlan, hogy az Öböl-országokon belül Katar élen jár a nők jogai tekintetében, ám a nemek közötti egyenlőtlenségek globális rangsorának csak a 44. helyén poroszkál. Katarban az élet különböző szintjein találkozhatunk ezzel a paradoxonnal. Az ország ugyan kinyilvánította elkötelezettségét a nemek közötti egyenlőség mellett, mégis egyenlőtlen törvényeket érvényesít az öröklés, a házasság terén, sőt még az is előfordul, hogy nők vallomása kisebb súllyal bír a bíróságon. Ennek ellenére a félszigeten élő nők magasan képzettek, a házastársuktól függetlenül joguk van tulajdont és földet birtokolni, üzleti szerződéseket kötni, valamint saját jövedelmük és vagyonuk felett rendelkezni. A gyakorlatban ezek azonban nem működnek zökkenőmentesen, a nőknek meg kell küzdeniük a kulturális és a radikális vallási korlátozásokkal, a saría törvényeivel. Ez biztosít lehetőséget gyámság rendszerének is.
Fotó: Michael Steele/Getty Images
Ez ügyben, 2020 márciusában a Human Rights Watch felszólította Katart, hogy reformálja meg a férfi gyámsági rendszert, amely a nőket kiskorúsítja. Ez azt jelenti, hogy az életük sok területén nem hozhatnak saját döntéseket, azok a férfi családtag jóváhagyásától függnek. Ilyen például a munkavállalás.
Katarban a nőknek elvileg joguk van dolgozni, azonban általában kell hozzá a családjuk férfi tagjának az engedélye, és rendszerint csak olyan munkát vállalhatnak, amely társadalmilag elfogadható.
És ugyan egyre több nő áll munkába, (51 százalék dolgozik), még mindig csupán 70 százalékát keresik annak az összegnek, amit a férfiak a havonta hazavisznek. A legtöbb nő a közszférában helyezkedik el; nagyon kevesen tevékenykednek a magánszektorban, még ritkább a vezető beosztású nő, és sokuk abbahagyja a munkát, miután megházasodik vagy gyermeket vállal.
Az utolsó pillanatban betiltották az alkoholfogyasztást
Érdemes képbe kerülni Katar helyi törvényeivel és főleg a külföldiekre vonatkozó szabályokkal. Rájuk is vonatkoznak az LMBT embereket érintő szabályok, az ország öltözködési szabályzata pedig tükrözi a konzervatív muszlim hagyományokat. Míg az ötcsillagos szállodákban elnézőbbek, a nőknek és a férfiaknak a bevásárlóközpontokban, és a legtöbb nyilvános helyen a válltól a térdig el kell takarniuk a testüket. A nyilvános szeretetnyilvánítások nemkívánatosak; még a kézfogás is ritka.
Néhány kivételtől eltekintve az alkoholfogyasztás csak az előkelő szállodákhoz tartozó éttermekben engedélyezett, bár a világbajnokság szervezői korábban azt mondták, a turisták a kijelölt szurkolói zónákban ihatnak a meghatározott időben. Eredetileg azt ígérték, hogy a mérkőzések kezdete előtt három órával és a mérkőzések befejezése után egy órán keresztül a helyszínen kívül is lehet majd sört fogyasztani.
Mostanáig arról volt szó, hogy a nyolc vébéstadion környékén a szponzor piros sörsátrai fognak állni, miközben az arénák büféiben is kapható lesz sör. Ám két nappal a futballcirkusz rajtja előtt több lap úgy értesült, majd a FIFA hivatalosan is bejelentette:
nem lehet majd alkoholt kapni a stadionokban és környékükön, de az arénák VIP-lelátóin és skye boxaiban továbbra is mérhetnek majd sört.
A Budweiser sörsátra az Al Bidda Park-ban, a katari vb helyszínén (Fotó: Claudio Villa/Getty Images)
Katarban az alkohollal több szurkoló is megütheti a bokáját, amennyiben nem tartja be a szigorú korlátozásokat, ugyanis nincs törvényileg előírt véralkoholszint, amely meghatározná a részegséget. Vagyis a törvény értelmében már egyetlen sör megivása is letartóztatást és büntetőeljárást vonhat maga után, amennyiben nem a meghatározott időben és helyszínen fogyasztják el.
Bár Magyarország miniszterelnöke nem gondolta úgy, hogy bojkottálni kéne a világbajnokságot, addig több európai város megteszi. Például nyolc francia város, köztük a főváros is úgy döntött, hogy a katari vb ökológiai hatása (hiszen kültéri légkondikat is fognak használni) és az építkezéseken tapasztalt embertelenségek miatt óriáskivetítőn nem közvetítik a Katarban zajló világversenyt. Amennyiben te is csatlakoznál a bojkotthoz, megteheted, ugyanis egy kampány indul hamarosan. A Football Blackout For Human Rights néven futó projektben több németországi civil szervezet arra készül, hogy az emberi jogok világnapján, december 10-én összpontosítsa erőit, és a közösségi médiában (is) felhívja a figyelmet a katari világbajnokságot övező botrányokra, például több ezer stadionépítő munkás halálára. A Kreatív azt írja, hogy december 10-én épp az egyik negyeddöntőt rendezik majd a tornán, a kampányban ezen a napon kérik bojkottra az üggyel szimpatizálókat.