Már gyerekkorától kezdve a jogi pálya lehetősége lebegett Litkai Gergely szeme előtt, aki bár nem volt teljesen biztos a döntésében, határozottan haladt a jogi tanulmányaival.
„Hetedikes-nyolcadikos korom óta gondolkodtam a jogi pályán. Emellett viszont mindig írtam humoros dolgokat. Földesi Margitnál is megfordultam, de hamar kiderült, hogy a színészi pálya nem az én utam. Olyan csoporttársaim voltak, mint Lengyel Tamás, Németh Kristóf, Kecskés Karina és Dobó Kata. Azt hiszem ebből is egyértelmű, hogy miért nem lettem színész” – mondta a Sláger FM-en Litkai Gergely, akit végül Friderikusz Sándor megkeresése sodort a média világa felé.
Fotó: Showder Klub
„Tulajdonképpen Friderikusz Sándor volt az, akinek köszönhetően elköszöntem a jogi pályától. Épp túl voltam a szakvizsgán, úgy nézett ki, hogy ott maradok abban a jogi irodában partnerként, ahol addig gyakornokoskodtam. Korábban már írtam Friderikusz Sándornak, hogy szívesen dolgoznék vele, aztán egyszer csak megkeresett. Szeretett volna létrehozni egy televíziócsatornát, és mivel én tisztában voltam a jogi háttérrel is, elkezdtünk rajta dolgozni. A TV-csatornából végül nem lett semmi, de valahogy híre ment, hogy kreatív területen és projektmenedzsmentben is jártas vagyok. Ezután keresett meg Málnay B. Levente, majd jött a Mennyi? 30!, a Humor Fesztivál és később Boros Lajos, akivel a Danubiustól az akkori Sláger Rádión át sok helyen megfordultunk. Egy igazi flow-történet az enyém. Azt csinálhatom, amit szeretek, olyan emberekkel, akiket szeretek és olyan embereknek, akiknek talán tudok adni valamit. Azt is érzem, hogy ők is nagyon sokat adnak vissza ebből és ezzel lehet túlélni a hétköznapokat” – árulta el a Hétköznapi példaképek, nem hétköznapi történetei című műsorban Kende-Hofherr Krisztinának Litkai Gergely.
