Milyen lehetőségei vannak a megajándékozottnak, ha a szíve mélyén már az első pillantásra eldöntötte, az ajándékot bizony kicseréli az első adandó alkalommal? Ellenőrizhető a webáruház, miképp gyakorolható az elállási jog, a termék visszaküldése és milyen eljárást indíthatunk, ha a kereskedő megmakacsolja magát? Az olvasók tisztánlátásában a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) szakemberei segítenek.
Az internetes vásárlást mindenképpen érdemes a webáruház ellenőrzésével kezdeni. Legalábbis az első körben: ha már több esetben jól működött a rendelés, kialakulhat a bizalom. Alapelv, hogy egyértelmű legyen a beazonosíthatóság, értve ez alatt a székhelyet, e-mailcímet, telefonszámot, cégnevet, ügyfélszolgálati elérhetőséget. Sőt, a hazai fogyasztóvédelmi hatóság honlapján közzétételi lista is van, itt ellenőrizhető a webshop, és összességében árulkodó körülmény, ki mennyire teszi fel tanúsítványát, cége alapadatait, a vásárlás szabályait. Ezzel a rigorózus módszerrel elkerülhető, hogy számla nélkül kapjak csomagot, azon pedig feladóként csak a logisztikai cég szerepeljen. Ez az első kör, a csalók, trükközők már itt lebukhatnak. Sok igazság van abban, ha minél ismertebb boltból vásárlunk, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy átverés áldozataivá válunk.
Nem minden karácsonyi ajándék okoz örömöt (Fotó: Getty Images)
Magyar vagy külföldi vállalkozástól?
Magyarországi vállalkozással vagy külföldi céggel kerüljek üzleti kapcsolatba? Elvileg sokkal könnyebben lehet a vitát intézni hazai céggel, mintha ezt az Európai Unió más tagállamában működő, vagy azon kívüli országokban letelepedett vállalkozástól tennénk meg. Ha tehát vita van, és a webshop tulajdonosa nem hajlandó a jogszerűen visszaküldött termék árát kifizetni, vagy eleve meg sem kapjuk a megrendelt és kifizetett árut, fizetési meghagyásos eljárás a megoldás, ezt bármelyik közjegyzőnél lehet kezdeményezni. Ha a vállalkozás a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem fizet, de nem is vitatja a követelést, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és azonnal végrehajthatóvá válik.
Persze, ha vitatja, jön a pereskedés, ám a tapasztalatok szerint sokan inkább fizetnek. A fizetési meghagyásos eljárást azonban nemcsak magyarországi, hanem bármelyik európai uniós székhelyű vállalkozással szemben lehet kezdeményezni, kivéve Dániát. Az európai fizetési meghagyásos eljárás többek között abban különbözik a magyartól, hogy a közjegyző harminc napon belül vizsgálja meg a kérelmet, és kézbesíti az európai fizetési meghagyást a kötelezettnek (vállalkozásnak), illetve abban is, hogy a kötelezettnek a kézhezvételt követően nem 15 napig, hanem 30 napig van lehetősége vitatni a követelést, azaz ellentmondással élni.
Az elállási lehetőség
A következő kardinális kérdés a tizennégy napos indoklás nélküli elállási lehetőség. Létezik, ám nem minden termék esetében. A lezárt csomagolású CD-, DVD-lemezeknél, így számítógépes játékoknál, szoftvereknél, illetve bizonyos higiéniai termékeknél nincs lehetőségük a fogyasztóknak arra, hogy meggondolják magukat, ha már a csomagolást kibontották.
Nem elég telefonon jelezni az elállást, az e-mail, vagy a postai út a biztos, mert vita esetén a telefonon történt elállás nehezen bizonyítható. Az pedig elengedhetetlen követelmény, hogy a vásárlói nyugtát meg kell őrizni. Fontos kivétel: az apróhirdetéses oldalakon, illetve a közösségi médián keresztül, magánszemélytől vásárolt termékek esetén nem illeti meg a vevőt az elállási jog.
Karácsonyi matek a kötelező jótállásról
Bizonyos tartós fogyasztási cikkek esetében (mint amilyenek például az elektronikai szórakoztató termékek, a számítástechnikai termékek, a távközlési eszközök, az elektromos robotgépek, háztartási eszközök, szerszámgépek, lámpák, órák, hangszerek, és a szőrméből készült ruhaneműk) a kereskedőket szigorúbb előírások terhelik. Ekkor ugyanis a vásárlástól számítva nem 1 évig, hanem vételártól függően 1-2-3 évig a kereskedőnek kell bizonyítania azt, hogy a termékben jelentkező hiba oka a vásárlást követően keletkezett. Ezt hívjuk „jótállásnak”, amelynek vállalására tartós fogyasztási cikkeknél jogszabály kötelezi a vállalkozást.
Kötelező jótállás időtartama:
- 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,
- 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,
- 250 000 forint eladási ár felett három év.
A hibás termék kérdései
Az úgynevezett szavatossági-jótállási jogok (a kijavítás, kicserélés, árleszállítás, vételár visszatérítése) ugyanis csak hibás termékek esetén érvényesíthetőek. Amennyiben a termék valóban hibás, akkor kérhetjük, hogy azt javítsák vagy cseréljék ki. Ha ezt nem vállalják, vagy nem tudják megtenni, akkor kérhetünk árleszállítást, visszakérhetjük a teljes vételárat is.
Minden egyes új termék esetében (függetlenül attól, hogy mi az, könyv, ruha, vagy például elektronikai eszköz) a vásárlástól számítva két éven belül érvényesíthetjük a kereskedővel szemben jogainkat, ha az árucikk meghibásodott. Ebből a két évből azonban az első évben évben vagyunk csak igazán védettek. Nagyon fontos, ha a termék még működött, ám egy éven belül tönkrement, a vállalkozásnak kell bizonyítani, hogy az áru hibátlan volt. Amennyiben a hiba a második évben jelentkezik, már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy eleve rosszat vett.
A „nem tetszik” ajándék
Ha viszont az ajándék hibája mindössze annyi, hogy „nem tetszik”, akkor csak a kereskedő jóindulatán múlik, kicseréli-e azt vagy épp visszaadja-e annak vételárát, ahogy ez előzőekben írtuk.
Tudnunk kell tehát, ha egy ajándékba kapott termékkel csak annyi a gond, hogy az nem tetszik a megajándékozottnak – de lehet használni, illetve működik –, akkor az jogi értelemben véve nem minősül hibásnak.
Dr. Drávucz Péter
