A premenstruációs szindrómáról (PMS) valószínűleg mindenki hallott már, a nők nyolcvan százaléka tapasztalja meg hónapról hónapra ennek a jeleit valamilyen formában vagy mértékben.
A menstruációt megelőző napokban a PMS-re jellemző tünetek olyankor jelentkeznek, ha a szervezetben valamiért megbomlik a menstruációs ciklust vezérlő hormonok egyensúlya. Egyetlen jó hír, hogy a PMS-tünetek általában a vérzés kezdete után egy-két napon belül maguktól megszűnnek.
A PMS ideje alatt türelmetlenné válhatunk, gyengülhet a koncentrációs készségünk. Gyötörhet minket álmatlanság, ingerlékenység, düh, szorongás, túlérzékenység, fejfájás, migrén, zsíros bőr, pattanások, pluszkilók, puffadás.
A premenstruációs diszfóriás zavar, azaz a PMDD tulajdonképpen a PMS súlyosabb megjelenési formája, ami a nők öt-nyolc százalékát érinti. Ugyan ennek is vannak fizikai tünetei, de akik ebben a zavarban szenvednek, azok súlyosabb pszichés tüneteket tapasztalnak, és van olyan tanulmány, amely szerint közel harmaduknak volt már öngyilkossági kísérlete is.
(Fotó: Getty Images/Maria Korneeva)
Hogy pontosan mi okozza ezt a zavart, azzal kapcsolatban még mindig zajlanak a kutatások. Sokszor úgy foglalják össze, hogy ez egy fokozott érzékenység a menstruációs ciklusra jellemző hormonális változásokra.
Egyes kutatások azt sejtetik, hogy a hajlam örökölhető, de kockázati tényező a családban előforduló depresszió vagy mentális betegség, a krónikus stressz, átélt traumák vagy éppen a dohányzás is.
Ahhoz, hogy valakit premenstruációs diszfóriás zavarral diagnosztizáljanak, az alábbi tünetek közül legalább ötnek rendszeresen jelen kell lennie a luteális fázis utolsó hetében úgy, hogy az első négy tünet közül legalább egy szerepeljen:
- szomorúság, reménytelenség, önvád érzése
- feszültség vagy szorongás
- jelentős hangulatingadozás, sírásra való hajlam
- tartós irritabilitás, düh, interperszonális konfliktusok
- a szokásos tevékenységek iránti érdeklődés jelentős csökkenése, a társas kapcsolatoktól való visszahúzódás
- a koncentráció nehézsége
- fáradtság, letargia, energiahiány érzése
- jelentős étvágyváltozás, amely rendszerint falánksággal vagy egyes ételek fogyasztása iránti fokozott vággyal jár
- hiperszomnia vagy inszomnia (aluszékonyság vagy álmatlanság)
- annak érzése, hogy a külvilág eluralkodik rajta, és nem képes az események kontrollálására
- fizikai tünetek: mellérzékenység vagy a mellek duzzadása, fejfájás, puffadtság érzése, súlygyarapodás, ízületi vagy izomfájdalmak.
Summa summarum, ez a különbség a PMS, a depresszió és a PMDD között:
A PMS-hez hasonlóan a PMDD-t az különbözteti meg a többi hangulatzavartól, hogy következetesen a luteális fázisban, a menstruáció előtti egy-két hétben jelentkezik, majd egy-két nappal a menstruáció kezdete után megszűnnek a tünetek. A depresszióként ismert betegséghez képest a PMDD ingadozik. A hangulatváltozások drasztikusabbak, mint a PMS-ben szenvedőknél, és nehezebben kezelhetők.
Van megoldás?
A PMDD-ben szenvedők közül sokan szelektív-szerotonin-újrafelvétel-gátlóként (SSRI) ismert antidepresszánsokat kapnak, amelyek állítólag órákon belül enyhíthetik a tüneteket. Egy másik gyakori kezelés a peteérést megakadályozó hormonális fogamzásgátlók, például a tabletta felírása. Ez segít megelőzni a PMDD-epizódokat kiváltó hormonszintek hirtelen változásait. Azok, akik nem reagálnak az SSRI-kre vagy az orális fogamzásgátlókra, olyan alternatív kezelést kaphatnak, amelyek a nőknél átmeneti, mesterséges menopauzát idéznek elő. Az egyéb kezelési lehetőségekkel sikertelenül kezelt nők számára a végső megoldás az ooforektómia, azaz mindkét oldali petefészek műtéti eltávolítása.
Szponzorált tartalom
