A hiúság vására

Az indiai származású Mira Nair rendezőnő, aki az Esküvő monszun idején című filmjével bezsebelt már egy Arany Oroszlán-díjat Velencében, elkészítette a történet mozgóképes verzióját, melynek megtekintése azonban semmiképpen sem menti fel a nézőt az alól, hogy elolvassa a könyvet, különös tekintettel arra, hogy az adaptáció meglehetősen szabadon értelmezte az irodalmi alapanyagot.

A purista irodalmárok valószínűleg a szívükhöz kapnak majd a változtatásokat látva, példának okért azért, mert néhány mellékszál, nagy valószínűséggel a rendezőnő származásának köszönhetően, hangsúlyossá vált a filmben. A mozi így egyszerre lett hollywoodi és bollywoodi alkotás (tánc- és dalbetétek, indiai zenék színesítik az alacsony származású, ám annál magasabbra törő nevelőnő történetét); a befejezés pedig lényegében klasszikus happy end, ami aztán meg végképp távol esik a mű eredeti szellemiségétől.





A film ettől egyszerre élvezetes és bosszantó – ha nem olvastuk a regényt, a színpompás világ, az 1800-as évek Londonja, a beteges rangkórság, a hihetetlen frizurák látványa, és nem utolsósorban a férjvadászatot folytató árva lány, Becky (Reese Witherspoon) története, mi tagadás, magával ragad, még szurkolunk is neki, hogy jó partit csináljon; ha azonban Thackeray klasszikusát letudtuk már, kicsit idegenkedve nézzük, hogy a könyvben számító, taktikus, rendkívül intelligens, a férfiakat (így a férjét is) bábokként mozgató lány miért fest úgy a vásznon, mint egy öntudatos, önérvényesítő, rafinált modern szingli?

Mindezeken – beleértve a tánc- és dalbetéteket is – azonban túl lehet lendülni; a kosztümös filmektől elvárható színvonalat könnyedén abszolválja a mozi: akad benne egy filmidőnyire elegendő ármány és szerelem ahhoz, hogy a néző elégedetten távozzon a vége főcím után.

Azt azonban mindenképpen véssük az agyunkba, hogy nem egy hiteles feldolgozást láttunk, és ha valóban tudni szeretnénk, hogy milyen leányzó is volt ez a félig angol, félig francia művészpalánta, Rebecca Sharp, aki egyedül volt kénytelen boldogulni az élet viharában, kénytelenek leszünk átrágni magunkat több száz oldalon.

Rozi étvágya a film alatt: