nlc.hu
Életmód
Két liter folyadékfogyasztás mítosza

Megdőlt a két liter vízfogyasztás mítosza

Nem azt akarjuk mondani, hogy inni nem fontos, de érdemes fenntartásokkal kezelni a konkrét számokat, hiszen 8 milliárd embernek a világon egyértelműen nem lehet azonos a szükséglete.

Napi egy alma az orvost távol tartja, tízezer lépés az optimális, nyolc óra alvásra van szükségünk – ilyen jellegű jótanácsokkal szinte naponta találkozunk. Mindez persze nem véletlen, úgy vagyunk kódolva, hogy a keretek rendszert adjanak az életünknek, és könnyebb észben tartani ezeket a pontos koordinátákat, mint csak a vakvilágban kapálózni. Joggal feltételezhetnénk, hogy a napi két liter víz elfogyasztásának ajánlása is így alakult ki, csakhogy messze nem erről van szó, akárcsak a tízezer lépés esetében, itt is egy teljesen alaptalan kijelentés volt az, ami begyűrűzött a köztudatba. 

A legenda életre kel 

1945-ben, az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia Élelmiszer- és Táplálkozástudományi tanácsa olyan általános táplálkozási irányelveket fogalmazott meg, amelyek az egészségesebb életet szorgalmazták. Ebben azt írták, hogy napi 2,5 folyadék elfogyasztása az ideális, csakhogy klinikai vizsgálatokra egyáltalán nem hivatkoztak, mondhatnánk azt is, hogy hasraütésszerűen kitaláltak egy számot.  

Az ötlet Frederic J. Stare szájából hangzott el, aki a 21. század egyik befolyásos táplálkozási szakértője volt – nem mellesleg ő volt a Harvard táplálkozástudományi tanszékének alapítója, és elnöke is. Ő mondta, hogy naponta minimum hatszor 3,5 dl víz fogyasztása javasolt, innen eredeztetik a kétliteres mítoszt és bár valóban fontos, hogy sokat igyunk a szervezet működése érdekében, a legújabb kutatás abszolút rácáfol erre a számra. 

Mit mond a tudomány? 

Az amerikai Wisconsin-Madison Egyetem kutatói arra jutottak, hogy sokkal többet nyom a latba az életmódunk, mint azt gondolnánk.  

26 országból több ezer embert vizsgáltak meg, és azt találták, hogy a napi átlag ajánlás egy, de akár hat liter is lehet – nyilván ezek a szélsőségek –, ami magában foglalja az egyéb italokból és élelmiszerekből származó vizet is. Ellentétben a korábbi tanulmányokkal, ahol az emberek bemondás alapján nyilatkoztak a vízfogyasztási szokásaikról, a kutatók itt a folyadékot a testen áthaladva vizsgálták, amihez olyan speciális, hidrogén- és oxigénizotópokat tartalmazó vizet itattak az alanyokkal, aminek ténylegesen mérni tudták a ki- és beáramlását. 

Azt találták, hogy nemcsak a fizikai aktivitás, hanem a nem és a hőmérséklet is nagyon sokat számít, ha folyadékfogyasztásról van szó. 

Vízsugár

Fotó: Getty Images/Eduardo Ramos Castaneda

Például egy 20 éves, 70 kg körüli fiatal férfinak, aki egy olyan fejlett országban él, mint Nagy-Britannia, ahol az átlagos hőmérséklet 10 Celsius fok, emellett átlagos fizikai aktivitást végez, 3,2 literre lenne szüksége. Egy azonos korú, aktivitású, de 58-60 kilós nő esetében ez mindössze 2,7 litert jelentene. 

Emellett a következő konklúziók születtek: 

  • Amikor az alanyok egy nap alatt megduplázták az energiafelhasználásukat, további egy literre volt szükségük. 
  • Ha a páratartalom 50 százalékkal emelkedett, újabb 0,3 literre volt szükség. 
  • Az iparosodott gazdaságban élők rendelkeznek a legkisebb vízigénnyel, a gazdálkodók – még a megélhetési mezőgazdasági termelők is – ennél nagyobb igényűek.

A tudomány soha nem támogatta a régi nyolc pohár dolgot megfelelő iránymutatásként, már csak azért sem, mert összekeverte a teljes vízforgalmat az italokból származó vízzel, és a víz nagy része az elfogyasztott ételekből származik

– mondta Dale Schoeller, a tanulmány táplálkozástudományi professzora. 

Hallgass a testedre! 

A szakértők egy része egyetért a fentiekkel, hiszen a szervezet pontosan jelzi, ha vízre van szüksége, pont úgy, mint amikor elfogy a levegőnk és megnő az oxigénigény. A belső rendszerünk ösztönösen jól szabályozza a vízszintet és amire nincs szüksége, azt egyszerűen kiüríti, míg ha fel kell tölteni, akkor szomjúságot vált ki, épp ezért érdemes hallgatni rá.  

Nyilván ez nem azt jelenti, hogy akkor nem célszerű többre törekedni, főleg, ha valaki alapból keveset iszik, ugyanakkor nem szabad átesni a másik végletbe sem. Ha a vesék nem tudnak a túl sok víztől megszabadulni, az felhígítja a vér nátriumtartalmát, ami hyponatraemiát idéz elő, ez pedig életveszélyes állapotot is okozhat. 

via 1, 2

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top