Számos fogvatartott használja ki azt az idei évtől hatályos lehetőséget, amely alapján az alapvető jogait sértő elhelyezési körülményeire hivatkozva panaszt nyújthat be, és kártalanításért folyamodhat az elítélt. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) a Magyar Hírlapot arról tájékoztatta, hogy az eddig eltelt időben a fogvatartottak 1964 esetben tettek panaszt az elhelyezéssel kapcsolatban, míg kártalanítási igényről beadványt 5006 esetben terjesztettek elő.
BVOP-információk szerint a büntetés-végrehajtási bírók eddig 212 esetben összesen 120 371 950 forint kártérítést ítéltek meg a panaszosoknak, amely alapján átlagosan a kártalanítás napi összege 1437 forint.
A kormány az Emberi Jogok Európai Bíróságának egy 2015-ös ítélete alapján alkotta meg a magyar kártalanítási eljárás jogintézményét. Az elmúlt években több elítélt is sikeresen indított pert a strasbourgi bíróságon, amely kártérítés megfizetésére kötelezte Magyarországot. A magyar törvény szerint kártalanítás jár a “fogva tartás során a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiánya és az ehhez esetlegesen kapcsolódó más, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési körülmény által előidézett sérelem miatt”.
Ilyen lehet például az illemhely elkülönítésének hiánya, a nem megfelelő szellőztetés, világítás vagy fűtés, illetve “a rovarok által előidézett sérelem” – írták. A kártalanítás minden egyes, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között eltöltött nap után jár. Egy napra eső összege legalább 1200, legfeljebb 1600 forint lehet.
