A vizsgálatot Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter rendelte el, hogy kiderítse: a magyar és a nyugat-európai piacokon azonos márkanév alatt eltérő minőségű termékeket forgalmaznak-e a gyártók. A mintegy két hónapig tartó vizsgálat során a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei 39 termékpárt vizsgáltak.
Összehasonlították például a grillezéshez kapcsolódó csomagolt élelmiszereket, az alkoholos és alkoholmentes italokat, valamint a zöldségeket, gyümölcsöket.
Ezt a 39 termékpárt vizsgálták:
- 23 csomagolt élelmiszer,
- 8 alkoholos ital (koktél alap),
- 8 zöldség, illetve gyümölcs.
A termékek mintegy harmadánál tapasztaltak valamilyen eltérést. Öt csomagolt élelmiszer esetében az összetétel azonos volt, de érzékszervi szempontból különbség mutatkozott a termékek között, míg 4 csomagolt terméknél, valamint 2 alkoholos italnál az összetétel tért el – noha a márkanév azonos volt.
A zöldségek és gyümölcsök vizsgálata során 8 import termékpárt hasonlítottak össze. A vizsgálatok alkalmával nem csak a külső minőség elemzése, az úgynevezett osztályba sorolás történt meg, hanem a friss termékek élvezeti értékének bírálata is.
A legnagyobb és leglátványosabb különbséget – bár a minőségi előírásoknak mindkét termék megfelelt – a termesztett csiperke esetében tapasztalták a szakemberek.
A tárca szerint az eredmények alátámasztják “a kettős minőség EU-n belüli meglétét, és hogy létezik a különböző piacokra különböző minőségben történő gyártás jelensége”.
Mindezek alapján a minisztérium megkezdte egy egyeztetés előkészítését, melynek célja, hogy megismerje a szakmai szervezetek javaslatait a kettős élelmiszer-minőség jelenségének megoldására.
A néhány termék összetételében feltárt eltérés azonban nem jelent automatikusan minőségbeli különbséget, és a fogyasztók kelet-nyugati alapú megkülönböztetését az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének állásfoglalása szerint. Állítják, az ÉFOSZ által képviselt, felelősen működő gyártók a jogszabályoknak és az etikai normáknak megfelelően dolgoznak. “Ha mégis van különbség, annak okát tisztázni kell, de ehhez harmonizált uniós vizsgálati módszerre is szükség lenne” – írják. Az elfogulatlan megközelítés szerintük már csak azért is szükséges, mert – úgy vélik – az esetek jelentős részében megalapozatlan, hitelrontó kommunikációról van szó, ami hátrányos lehet több-tízezer munkavállalót foglalkoztató hazai vállalkozások számára is.
