Július negyedikén, kedden a parlament megszavazta a hivatalosan A pedagógusok új életpályájáról címet viselő státusztörvényt. Több tanárt is megkérdeztünk arról, hogy mit gondolnak a történekről, van, aki tudta, hogy ez lesz, és inkább fásultan vette tudomásul a döntést, de van olyan tanár is, akiben forrnak az indulatok.
A pedagógus-szakszervezetek is reagáltak a fejleményekre, az Index cikke szerint Novák Katalinhoz fordulnak, hiszen neki még alá kell írnia a törvényt, de illúzióik nincsenek. „Ez egy kötelező kör, muszáj legalább megpróbálni” – nyilatkozta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja.
Hozzátette, második lépésként a törvényt minden létező jogi fórumon megtámadják, és lehet, hogy kénytelenek lesznek Strasbourgig, az Emberi Jogok Európai Bíróságáig is elmenni, de emellett nemzetközi munkaügyi szervezeteket, az oktatási világszervezetet és az Európai Bizottságot is megkeresik.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint emellett az érdekvédőknek most el kell készíteni egy felvilágosító anyagot, amely szól egyrészt azoknak a tanároknak, akik ott akarják hagyni a pályát, és szól azoknak is, akik a rendszerben maradnak.
Résztvevők a pedagógusok a státusztörvény ellen tartott budapesti tüntetésén 2023. április 24-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Nagy Erzsébet elmondta, lesznek más akciók is, úgy véli, hogy „forró őszre kell készülni”, de persze még nem tudni, mit hoznak az elkövetkezendő hónapok. Az szerinte már biztos, hogy hatalmas káosz van kibontakozóban, az osztályösszevonások több helyen megindultak, de nem egy tag- és közoktatási intézményt is megszüntetnek a pedagógushiány elfedése érdekében.
Hozzátette, egyre több helyről kapnak olyan információt, hogy a tantárgyfelosztás egyes intézményekben nem lesz megoldva, van, ahol tanító hiányában nem tudnak első osztályt indítani, de a felsőbb évfolyamokon is sokan csatlakoznak a már bejelentett távozókhoz.
Hasonló folyamatokról számolt be Totyik Tamás is, tapasztalataik alapján azok a nők, akik negyven év munkaviszonnyal rendelkeznek, kivétel nélkül befejezik a pályájukat.
„Úgy számolunk, hogy öt év múlva 22 ezerrel többen mennek majd nyugdíjba, mint amennyi pályakezdő lesz. További problémát jelent, hogy a már tapasztalt, de még mindig fiatalnak számító, 30-35 éves pedagógusoknál is erősen tetten érhetők a kiégés jelei, a szakmában teljes az apátia, a beletörődés” – nyilatkozta, és kihangsúlyozta, hogy a helyzet már eddig is drámai volt, hiszen jelenleg
- 5 ezer óvodapedagógus,
- 9 ezer általános iskolai és gimnáziumi tanár,
- valamint 3-4 ezer szakképzésben dolgozó
hiányzik a rendszerből.
