„Abby – nevezzük így – nagyjából 10-12 éves lehetett, mikor a viselkedése változni kezdett. Mára gyakorlatilag rá sem ismerek, és az az érzésem, hogy szívből utál” – kezdte a Reddit nevű közösségi oldalra töltött vallomásában egy kétségbeesett anyuka. A saját bevallása szerint 38 éves nő azt mondja, elképzelése sincs arról, mitől változhatott meg kamasz gyereke viselkedése annyira, hogy mára igazi csatatérré változott az otthonuk.
„Őszintén fogalmam sincs, mitől romlott meg így a kapcsolatunk. Mindegy, mivel próbálkozunk, Abby egész egyszerűen elviselhetetlen, ha rólam van szó” – tette még hozzá. „Gyerekes piszkálódásnak tűnt a dolog: kövérnek és csúnyának nevezett – sokszor mások előtt -, aminek nem tulajdonítottam nagy jelentőséget. Bíztam benne, hogy csak a hormonok miatt ilyen és, hogy előbb-utóbb majd csak kinövi. Csakhogy a gonosz megjegyzések idővel még kegyetlenebbé váltak. Mára odáig jutott a dolog, hogy ha tudom, hogy otthon van, igyekszem elkerülni őt. Tovább maradok munkában, vagy munka után inkább egyből az edzőterembe megyek” – magyarázza a nő.
Az anyuka hosszú posztjában részletesen elmesélte azt is, milyen konkrét események miatt érzi azt, hogy kiskamasz lánya bántalmazza őt.
„Egyik alkalommal közölte, hogy a narancsbőrömet a nadrágomon át is látja. Kicserélte a drága arckrémemet romlott tejre, de az is előfordult, hogy miközben telefonáltam, levágott egy méretes darabot a copfomból.”
A posztból kiderül, hogy Abby kizárólag az anyukájával viselkedik így: se a 40 éves apukájával, se 16 éves bátyjával nem szurkálódik.
Az édesanya a poszt végén bevallotta, sok mindent megpróbáltak már, hogy rendezzék a családi viszonyokat: hosszan és őszintén beszélgettek Abbyvel a viselkedéséről, aki azzal magyarázta tetteit, hogy „csak viccelődött”. Próbálták büntetéssel: elvették a kislány telefonját, szobafogságra ítélték, de végül ezzel sem értek célt.
„Járunk terápiára. Egyénileg és családilag is, de ez sem hozta meg a várva-várt áttörést.”
A legutolsó atrocitás óta az édesanya úgy érzi, képtelen tovább együtt élni a kamaszlányával. „Felajánlottam a férjemnek, hogy visszaköltözöm a szüleimhez, vagy kiveszek egy kisebb lakást a közelben, de ő hallani sem akart a dologról. Azt mondta, szeret engem, nem akar elveszíteni, és hogy a meglátása szerint az egyetlen megoldás, ami mindenkinek jó lenne, az, ha Abbyt bentlakásos iskolába küldjük.”
Az édesanya posztjára egyébként számtalan komment érkezett: a többség igyekezett védelmébe venni a nőt, és arra biztatták, fontolja meg a bentlakásos iskola lehetőségét.
„Tudom, furcsán hangzik, de velem a legjobb dolog, ami történhetett, az volt, hogy a szüleim kollégiumba küldtek. Őszintén, kellett az a távolság, hogy megtanuljam értékelni a kapcsolatunkat”
– írta az egyik hozzászóló.