Legalább 92 éves, de akár 101 éves is lehet az a hal, amelyet a világ legidősebb fogságban élő halaként tartanak számon.
A Methuselah nevű ausztráliai tüdőshal fiatal állatként, 1938-ban érkezett Ausztráliából gőzhajón 230 másik hallal együtt a San Franciscó-i Steinhart akváriumba. Története az akváriumi halakra jellemzően alakult – emberek mentek, hogy megnézzék, ő pedig visszanézett a látogatókra az üvegen keresztül –, egyetlen fontos részletet leszámítva: 230 sorstársával ellentétben Methuselah még mindig életben van.
Az idős uszonyos nagyon szelíd, és nem izgatja magát túlzottan. Szívesen eszik földigilisztákat, gyümölcsöket és zöldségeket, és lassan mozog az akváriumában. Kedvenc eledele – legalábbis ami most szezonális – a füge.
A Methuselah nevű ausztráliai tüdőshal a Kaliforniai Tudományos Akadémia Steinhart Akváriumában San Franciscóban (Fotó: Burak Arik / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)
Élő kövület a faj
De nem Methuselah életkora az egyetlen említésre méltó dolog. A tüdőshal egy nagyon különleges állatfaj, ami közelebbi rokonságban áll az emberrel vagy a tehénnel, mint a lazaccal vagy a tőkehallal.
Mondhatjuk úgy is, hogy az ausztráliai tüdőshal az ember legközelebbi élő halrokona.
Képes tüdővel lélegezni, ez a képessége pedig leginkább akkor jön jól – sőt, életmentő –, amikor a patakok elapadnak vagy megváltozik a víz minősége. A tüdőshalakról azt feltételezik, hogy a faj annak a példája, hogy az evolúció során az élőlények kimásztak a vízből, hogy felfedezzék a szárazföldet nagyjából 400 millió évvel ezelőtt. A fajt 1870-ben fedezték fel, és a halat először leíró tudós először azt hitte, egy kétéltűről van szó.
A kutatók szerint a tüdő kifejlődésért ugyanazon a gén felelős az embereknél és a tüdőshalaknál. Az ausztráliai tüdőshal uszonya továbbá ujjakat, singcsontot és orsócsontot is tartalmaz, amelyek azonos genetikai információ alapján alakultak ki az embernél. Ezért a fajra igazi „élő kövületként” tekint a tudomány.
És ez még nem minden: az ausztráliai tüdőshal genomja a legnagyobb az állatvilágban: DNS-ében több mint 43 milliárd bázispár van, ami csaknem 14-szerese az emberi genomnak.
DNS alapján határozták meg a korát
A halak életkorának ismerete fontos a tudósok számára, főleg egy ilyen védett és különleges faj esetében. „Azzal, hogy tudjuk, meddig élhetnek, és többet tudunk arról, hogy meddig szaporodhatnak, meghatározhatjuk, hogyan gondoskodjunk az élőhelyükről, és hogyan segítsük a faj fennmaradását a vadonban” – mondta Brenda Melton, a Steinhart Akvárium állatgondozási és állatjóléti igazgatója a Guardiannek.
Általában radiokarbonos vizsgálattál állapítják meg a halak életkorát, ám ez a módszer nem működik jól az 1950 előtt született állatok esetében. Így a tudósok DNS-mintát vettek. A Methuselah-ról szóló tanulmány szerint az akváriumi dolgozók borsszem nagyságú mintát vettek a fogságban tartott tüdőhalaktól, és abból vonták ki a DNS-t, hogy megbecsülhessék a korukat. Megállapították, hogy Methuselah legalább 92 éves. A tudósok azt tervezik, hogy még ebben az évben közzéteszik a 30 másik tüdőshalra vonatkozó eredményeiket.
Nem ez volt az első alkalom, hogy a szakemberek ezt a technikát vetették be. Tavaly a korábbi rekordert, a chicagói Shedd akváriumban élő Granddad (Nagypapa) nevű tüdőshalat 109 évesre (plusz-mínusz hat év) becsülték halálakor, megerősítve, hogy a tüdőshalak jóval 100 év feletti kort is megérhetnek. Az elemzésből az is kiderült, hogy Granddad az ausztráliai Queenslandben található Burnett folyóban kezdte életét, ahol a fajt eredetileg 1870-ben felfedezték.
Milyen egy öreg hal?
Bár Methuselah életkora már többé nem titok, vannak még tisztázatlan kérdések: például hogy hím vagy nőstény állatról van szó. Egyes halaknál a méret vagy az alak utal a nemi különbségekre, de a tüdőshalaknál nem. Methuselah viselkedése alapján azt gyanítják, hogy nőstény, de ezt csak a halála után tudják majd biztosan kideríteni.
Van egy másik kérdés is: hogyan változnak a halak, amikor öregszenek? Mivel a természetben a legtöbb hal csak néhány évig él, ritkán látni igazi halmatuzsálemeket. Van azonban néhány jel, mint például a gerinc változása, a görbült hát, a súlycsökkenés, a zavaros szemek vagy a szürkésebb pikkelyek, amelyek a meglett korra utalhatnak. A tanulmányban szereplő két másik halat 50 és 54 évesre becsülték – hozzájuk képest Methuselah egy kicsit világosabb színűnek tűnik. „Nem tudjuk, hogy ez valóban összefügg-e a korával, de ez az egyetlen dolog, amit külsőleg másképp néz ki nála” – mondta Brenda Melton, akit csodálattal tölt el, hogy Methuselah ilyen sokáig él.
