“Sajnos a magyar férfiak, de általában a férfiak egészségtudatosságával sokszor komoly gondok vannak – mondta dr. Köves Béla PhD, a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház urológiai osztályának adjunktusa. – Általánosságban elmondható, hogy férfiaknál sokszor jellemzőbb a probléma szőnyeg alá söprése, mint nők esetén. A történelmi hátteret nézve érthető, miért alakulhatott ez ki, hiszen korábban az volt a hozzáállás, hogy a férfi csak ne panaszkodjon, ne gyengélkedjen, tartsa el a családját, és inkább ne is emlegessünk egészségügyi problémákat, mert még a végén az orvos eltilt a munkától. Ma viszont már a legtöbb család megengedheti magának, hogy a férfi – a »családfő« – is foglalkozzon az egészségtudatossággal, sőt ez ma már része a felelősségnek: ne csak dolgozzon és a pénzt hozza haza, de gondoljon arra is, hogy hosszú ideig tudja így »szolgálni« a családját, és ott legyen a gyerekei, unokái mellett is, amihez az egészség megőrzése, a problémák időben történő felfedezése elengedhetetlen.”
Dr. Köves Béla: “Egy tízéves autóra sem bízná senki az életét átnézés nélkül” (Fotó: Andersen Dávid)
Sajnos indokolt a szóbeli “korholás”, ugyanis a férfiakat érintő daganatos megbetegedések között az egyik leggyakoribb a prosztatarák, a hererák pedig, bár ritkább, de jóval gyorsabb lefolyású betegség.
A számok önmagukért beszélnek: a 2014-es adatok szerint Magyarországon évente 4000 új prosztatarákot és körülbelül 600 hererákot diagnosztizálnak, előbbinél a halálozási arány több mint 25 százalék, ami évi 1200-1400 halálesetet jelent.
Mindezt annak ellenére, hogy a prosztatarák 5 éves túlélési aránya folyamatosan növekedett az elmúlt 10-15 évben: míg 1999–2001 között 73,4 százalék volt az ötéves túlélés, ez az arány 2005–2007 között már 83,4 százalékra növekedett.
Magyarországon nincs hatóságilag kötelező szűrővizsgálat férfiak számára
“Egyénileg dönt mindenki, hogy igénybe veszi-e a szűrést. Azonban ez nagyon sokszor elmarad, a férfiak között gyakori, hogy ezzel rémisztgetik, ugratják egymást, és nem mernek elmenni a vizsgálatra – mondta dr. Köves Béla. – Pedig egy urológiai szűrővizsgálatnak nagyobb a füstje, mint a lángja. Tény, hogy jár egy kevés kényelmetlenséggel, de cserébe ott a megnyugtató tudat, hogy minden rendben van, és ha valaki rendszerré teszi ezt, akkor nyugodt lehet, hogy mindent megtett azért, hogy játszhasson majd az unokáival is.
Furcsa a férfiak általános hozzáállása ezzel kapcsolatban, hiszen épp ők azok, akik mondjuk az autójukat mindig rendben tartják, átnézetik, szervizelik. Ki bízná az életét egy olyan autóra, amiben tíz éve nem nézték meg mondjuk a fékeket? Ugye hogy senki? Tessék az urológiai szűrővizsgálatokra is ezzel a szemmel tekinteni!
A páciensek kezében a sorsuk
A férfiak számára javasolt szűrővizsgálatok közül a prosztata- és a hererák szűrése a legfontosabb, emellett többnyire ultrahangos vizsgálattal felmérik a vesék állapotát is, megvizsgálva, hogy nincs-e esetleges vesekő, vagy daganat a veséken.
“Az onkológiai szűrővizsgálatok célja, hogy a betegséget még korai, tünetmentes stádiumban fedezzük fel – magyarázta dr. Köves Béla. – Ilyenkor lehet a leginkább biztosítani a túlélést és a szűréssel csökkenthetőek az egészségügyi rendszer költségei is.”
A prosztata szűrővizsgálata azért is különösen fontos, mert a daganatok kialakulásának legfőbb rizikófaktora az életkor: a 70 éves korosztályban 50 százalék feletti a prosztata daganatos megbetegedése. Ennek ellenére bőven előfordulhat, hogy ha felfedezik a daganatot, akkor sem biztos, hogy komolyabb kezelésre lesz szüksége a betegnek.
Az urológiai vizsgálatoknak “nagyobb a füstje, mint a lángja” (Fotó: Tumblr)
“Fontos, hogy a prosztata daganatos megbetegedéseinél, ha időben észlelik, akkor a betegnél van a kontroll – figyelmeztetett dr. Köves Béla. – Ilyenkor döntő többségében (90 százalék körüli arányban) daganatmentessé tehető a beteg műtéttel vagy sugárkezeléssel – ha korai stádiumban sikerül felfedezni a bajt. Ha csak késői stádiumban fedezik fel, akkor is tünetmentesíthető, hormonkezeléssel a daganat elaltatható, »hibernálható«, azonban ilyenkor már nem lesz a beteg daganatmentes.”
A szakember szerint fontos, hogy a diagnózist és a kezelést ketté kell választani. “Előfordulhat, hogy például idősebb beteg esetében a daganat annyira kicsi méretű, hogy nincs szükség azonnali radikálisabb beavatkozásra – mondta dr. Köves. – Ilyenkor, a túlkezelést megelőzendő, úgynevezett aktív figyelést alkalmazunk, vagyis tudunk róla, hogy ott van, figyeljük, hogy növekszik-e, illetve mérjük a páciens vérének PSA– (prosztata-specifikus antigén – a prosztatadaganat szűrővizsgálata) szintjét. Előfordulhat, hogy évekig nincs szükség további beavatkozásra, lehet, hogy soha nem is lesz, de a beteg tud róla, tisztában van vele, hogy milyen lépésekkel szavatolhatja a saját biztonságát.”
Dr. Köves Béla felhívta rá a figyelmet, hogy ebben az esetben rendkívül fontos szerepe van a beteg tudatos viselkedésének és az orvossal való együttműködésének: ha a diagnózis után nem jár be a további vizsgálatokra, hiába tudja, hogy ott a daganat, kiengedi a kezéből a már említett kontrollt.
A prosztatadaganatok jellemzően az idősebb korosztályt érintik, de sajnos fiatalabb korban is előfordulhat, ezért az első gyanús jelre érdemes elmenni orvoshoz. Fontos, hogy a szűrővizsgálatok csak a daganat gyanúját jelzik, ha ez fennáll, akkor biopsziát kell végezni, ami abból áll, hogy helyi érzéstelenítéssel vagy rövid altatással mintát vesznek a prosztatából, és szövettani vizsgálat segítségével állapítják meg, hogy van-e daganat, illetve az mennyire rosszindulatú. Ezt azért nem csinálják meg minden esetben, mert a biopsziának is előfordulhatnak szövődményei, ezért csak indokolt esetben végzik el a vizsgálatot.
A hereráknál nem lehet vesztegetni az időt
A prosztatarákkal ellentétben a herék daganatos megbetegedései esetén nincs idő a tétovázásra, ez a ráktípus ugyanis jellemzően sokkal agresszívabb és gyorsabb lefolyású, akár néhány hét késlekedés is a daganat terjedésével járhat. Ráadásul a herék daganatos megbetegedése a férfiak életében több időszakban is előfordulhat: előfordulhat idős korban, azonban a gyakoribb típusa 20 és 40 év között “tetőzik”, amikor a herék teljesítménye a csúcson van.
Lance Armstrong, a világ egyik legismertebb hereráktúlélője is rendszeres szűrésre buzdít
“Mint sok daganattípus, eleinte a hererák is alattomos módon növekszik, mert eleinte típusosan teljesen panaszmentes, nem jár fájdalommal – mondta dr. Köves Béla. – Az esetek 20 százalékában jelentkezhet fájdalom a herék tájékán, de a fennmaradó 80 százalékban csak tapintással érzékelhető: porckemény, fájdalmatlan csomó jelzi a bajt. A prosztatadaganattal szemben – amely lassan, éveken keresztül növekszik – a herék daganatai a gyors terjedésű és lefolyású rákos megbetegedések közé tartoznak. Gyakorlatilag majdnem teljesen gyógyítható, viszont egy sokkal kisebb csúszás is végzetesebb lehet, mint a prosztata esetében.”
A jó hír, hogy ha időben észlelik, ennél a daganattípusnál 85-95 százalékban biztosítható a hosszú távú túlélés, ráadásul daganatmentesen.
Mi vár rám a vizsgálat során?
A szűrővizsgálatok során elsőként az orvos elbeszélget a beteggel, és megállapítja a kórtörténetet. Ezután jön a már említett ultrahang- és a fizikális vizsgálat, ami többek között a herék, illetve a prosztata tapintásos vizsgálatából áll – igen, ez azt jelenti, hogy az orvos bele fog nyúlni a páciens fenekébe. Ez nem tart sokáig, ahogy az orvos mondja “ez nem prosztatamasszázs”. Emellett a PSA-szint vizsgálatához vérvételre is szükség van. Dr. Köves szerint az ilyen vizsgálatoktól leginkább a kényelmetlen szociális helyzet miatt viszolyognak a betegek, azonban aki már egyszer is átesett hasonlón, az tudja, hogy nem annyira vészes, főleg ha figyelembe vesszük, hogy potenciálisan az ember életét mentheti meg egy ilyen vizsgálat.
A hererák alattomos, mert típusosan fájdalommentes (Fotó: Tumblr)
A herék vizsgálata szintén tapintással történik, ezt azonban otthon is könnyen elvégezhetjük, akár zuhanyzás, fürdés közben (akár a partner által). Előfordul, hogy úgy keresik fel a férfiak az urológust, hogy valójában semmi bajuk nincs, de kitapintanak valami olyasmit, amiről úgy vélik, hogy daganattal van dolguk.
“Érdemes tájékozódni, hogy milyen a herezacskó normál állapotában, mert a herezacskóban találhatóak a mellékherék vagy az ondóvezeték is, előfordul, hogy valaki ezeket tapintja ki és ijed meg tőlük – magyarázza a szakember. – Ez persze a szerencsésebb eset,
sajnos az is előfordul, hogy úgy jönnek be a heredaganatos betegek, hogy tojásnyi vagy ökölnyi daganat van a heréjükön, ilyenkor nem nagyon érti az ember, hogy miért nem jött az illető hamarabb.
Persze megvan ennek is a pszichológiája, ha valaki gyanítja, hogy daganata van, de fél, ezért elodázza az orvos felkeresését, mert amíg nem szembesíti egy szakember a diagnózissal, addig nincs kimondva, hogy daganatos beteg.
Pedig ez nem az a terület, ahol szórakozni lehet, ha valakinél felmerül a gyanú, azonnal menjen el kivizsgáltatni magát!
A legszomorúbb az, amikor valaki bejön egy nagyon magas PSA-értéket mutató, többszörösen áttétes prosztatarákkal, ott, a daganat terjedésének lelassításán túl annyit tudunk csinálni, hogy megmondjuk neki, menjen haza, és szóljon minden szomszédjának, hogy ne kövessék el ugyanezt a hibát, és azonnal menjenek el szűrővizsgálatra.”
Ha a here daganatos megbetegedését észlelik, az érintett herét eltávolítják. Ha ez időben megtörténik, más kezelésre nem feltétlenül van szükség, ha viszont már késői stádiumról van szó, akkor másodlagos kezelésre, sugár- vagy kemoterápiára is szükség lehet, illetve bizonyos esetekben a hasi nagy erek környékén lévő nyirokcsomók eltávolítására is, ami komoly fájdalommal és szövődményveszéllyel járó nagy hasi műtét.
“Az eltávolított herét ma már élethű implantátumokkal lehet pótolni, illetve ami természetesen az esztétikai szempontnál is fontosabb, életben marad a páciens” – tette hozzá dr. Köves Béla.
50 éves kor felett évente érdemes
Dr. Köves azt javasolja a herék tapintásos önvizsgálata mellett, hogy 50 éves kor felett a férfiak évente keressék fel urológusukat, és kérjenek egy átfogó szűrést. Ha a családi kórtörténetben előfordult már prosztatarákos megbetegedés, akkor 45 évtől már ajánlott a szűrővizsgálat.
“Egyes nemzetközi irányelvek még tovább mennek, és azt mondják, hogy aki felelősen és tudatosan gondolkodik, annak a negyvenes évei elején érdemes elmenni egy korai szűrésre, itt, ha mindent rendben találnak, elég 5-10 év múlva újra visszamennie – mondta dr. Köves. – Ha valamilyen rizikófaktor felmerül, lehet, hogy azt javasolja az orvos, hogy a páciens évente jöjjön vissza kontrollra. Ami a pszichológiai oldalát illeti: mint említettem, nagyobb a füstje, mint a lángja ezeknek a vizsgálatoknak,
aki egyszer átesik egy ilyen szűrésen, az általában visszajáró páciens lesz, mert rájön, hogy nem olyan vészes dologról van szó, cserébe felszabadító érzés, hogy egy évig nyugodt lehet.
A vese ultrahangos vizsgálata
A vesékkel kapcsolatban elmondható, hogy ha valakinél a családban korábban volt visszatérő vesekő, illetve ha a páciens maga is tapasztalta már, hogy vizelés közben vesekő ürül – ezt általában észre szokták venni, mivel intenzív fájdalomérzettel jár –, akkor kivizsgálásra van szükség.
“A véres vizelet mindig fontos jelzés, ha nem húgyúti fertőzés (pl. hólyaghurut) közben kialakuló vérzésről van szó. Jelezhet vesekövet, de nagyon fontos, hogy sokszor egy urológiai daganat első jele lehet – mondta dr. Köves. – Tehát a mindenféle előzmény nélkül jelentkező véres vizelet mindenképpen urológiai betegség gyanúját veti fel, ezért haladéktalanul ki kell vizsgáltatni.”
A végbél nem az urológus terepe
A férfiakat szintén érintő végbélrákos megbetegedésekkel is sokan az urológust keresik fel, holott ez sebészeti vagy proktológiai kérdés, mindenesetre ha a székletben vér, esetleg – orvosi szakkifejezéssel – széklet-habitusváltozás figyelhető meg, vagyis váltakozva jelentkezik hasmenés és székrekedés, illetve ha a családban gyomor-bélrendszeri daganat előfordult, akkor szűrő jelleggel érdemes sebészt vagy gasztroenterológust felkeresni.
