Az Annabelle című horrorfilm főszereplőjét egy valódi baba ihlette, ami jelenleg egy üvegvitrinben ül, rajta egy kézzel faragott, az Úr imáját ábrázoló felirat olvasható. A kellemes – inkább hátborzongató – mosolyú, vörös hajú játékbaba alatt a következő felirat látható: „Figyelmeztetés, határozottan nem javasolt kinyitni!”
A Connecticut állambeli Monroe-ban található Warrens Okkult Múzeum tájékozatlan látogatói számára úgy néz ki, mint bármelyik másik, a 20. század közepén gyártott Raggedy Ann (magyarul Rongybaba Panni) baba. De az eredeti Annabelle baba valójában minden, csak nem átlagos. Az 1970-es első állítólagos kísértetjárása óta ezt a gonosz babát démoni megszállottsággal, agresszív támadások sorával és legalább két halálközeli élménnyel vádolták. Vajon mennyire valós Annabelle története? Az igazi Annabelle baba valóban egy démon gazdateste, aki emberi testet keres, vagy egyszerűen csak egy gyerekjáték, amelyet a busásan jövedelmező szellemtörténetek kellékeként használnak?
„Segítség!”
Bár nem rendelkezik ugyanolyan porcelánbőrrel és élethű vonásokkal, mint horrorfilmes változata, az Annabelle babát, amely a híres paranormális nyomozók, Ed és Lorraine Warren okkult múzeumában él, még hátborzongatóbbá teszi, hogy mennyire hétköznapinak tűnik. Annabelle varrott vonásai, beleértve a félmosolyát és az élénk narancssárga háromszög alakú orrát, a gyerekjátékok és egyszerűbb idők emlékét idézik.
Ha megkérdezhetnéd Ed és Lorraine Warrent (bár Ed 2006-ban, Lorraine pedig 2019 elején hunyt el), azt mondanák, hogy az Annabelle vitrinére írt szigorú figyelmeztetések több mint szükségesek. Az ismert paranormális nyomozók szerint a baba két halálközeli élményért, egy halálos balesetért és sorozatos démoni megszállottságért felelős, amely mintegy 30 évig tartott.
Az első ilyen hírhedt kísértés 1970-re vezethető vissza, amikor Annabelle még vadonatúj volt. A történetet két fiatal nő mesélte el Warrenéknek. A sztori szerint az Annabelle babát egy Donna (vagy Deirdre, a forrástól függően) nevű fiatal ápolónő kapta ajándékba édesanyjától a 28. születésnapjára. Donna, aki láthatóan el volt ragadtatva az ajándéktól, magával vitte a babát a lakásába, amelyet egy másik fiatal ápolónővel, Angie-vel osztott meg.
A baba eleinte egy bájos játék volt, a nappali kanapéján ült, és jelenléte feldobta a lakás hangulatát. De nemsokára a két nő észrevette, hogy Annabelle mintha magától mozogna a szobában.
Donna a nappaliban ültette le a kanapéra, mielőtt munkába indult, ám délután hazaérve a hálószobában találta, csukott ajtóval. Donna és Angie ekkor kezdett el cetliket találni a lakásban, amelyeken az állt, hogy „Segítség!” A nők szerint a cetliket pergamenpapírra írták, amit nem is tartottak otthon. Ráadásul Angie barátja, akit csak Lou néven ismertek, egy délután, amikor Donna nem volt otthon, a lakásban járt, és zörgést hallott a szobájában, mintha valaki betört volna. A vizsgálat során nem talált erőszakos behatolásra utaló nyomot, de az Annabelle babát arccal lefelé a földön fekve találta (a történet más változatai szerint a férfi akkor támadt rá, amikor felébredt a szundikálásból). Hirtelen égető fájdalmat érzett a mellkasán, és amikor lenézett, véres karmolásnyomokat látott magán, amik két nappal később nyomtalanul eltűntek.
Lou traumatikus élményét követően a nők meghívtak egy médiumot, hogy segítsen megoldani a paranormálisnak tűnő problémájukat. A médium szeánszot tartott, és elmondta a nőknek, hogy a babában egy Annabelle Higgins nevű hétéves kislány szelleme lakik, akinek a holttestét évekkel korábban találták meg azon a helyen, ahol a házuk épült. A médium azt állította, hogy a szellem jóindulatú volt, és egyszerűen csak azt akarta, hogy szeressék és gondoskodjanak róla.
Az igazi Annabelle (Forrás: Warrens’ Occult Museum)
A paranormális nyomozók
A két fiatal ápolónő állítólag megsajnálta a szellemet, és beleegyeztek, hogy az állandó lakhelyet kapjon a babában, ám a bajok akkor kezdődtek igazán, amikor elkezdték elhinni, hogy a baba megérdemli a szimpátiájukat. Végül Donna és Angie egy papot hívott, hogy próbálják megszabadítani otthonukat Annabelle szellemétől, majd a papon keresztül kerültek kapcsolatba Ed és Lorraine Warrennel. Warrenék úgy vélték, hogy Annabelle-ben valójában egy démoni erő keresett emberi gazdatestet, nem pedig egy jóindulatú gyermek lelke. A Warrensek beszámolója az esetről így szól:
„A szellemek nem élettelen tárgyakat, például házakat vagy játékokat akarnak megszállni, hanem embereket. Egy démon képes egy helyhez vagy tárgyhoz kötődni, és ez történt az Annabelle-ügyben is: ez a szellem manipulálta a babát, és azt az illúziót keltette, hogy él, ám valójában nem a babát, hanem egy emberi gazdatestet akart megszállni.”
Warrenék azonnal észrevették a démoni megszállottság jeleit, beleértve a teleportációt (a baba magától mozog), a materializációt (a pergamenpapír jegyzetek) és a „fenevad jelét” (Lou karmolásai). Warrenék ezt követően megrendelték a lakás ördögűzését Cooke atyánál. Ezután kivitték Annabelle-t a lakásból és végső nyughelyére, az Okkult Múzeumba vitték, abban a reményben, hogy démoni uralma végre véget ér.
A démoni baba
Miután Annabelle-t eltávolították Donna és Angie lakásából, Warrenék számos további paranormális eseményt dokumentáltak a babával kapcsolatban – az elsőt alig néhány perccel azután, hogy birtokba vették a babát. A nővérek lakásából távozva Warrenék becsatolták Annabelle-t az autójuk hátsó ülésére, és inkább nem mentek az autópályára, hátha valamilyen balesetet okozó hatalma van a babának. Azonban még a biztonságosabb mellékutak is túl kockázatosnak bizonyultak a pár számára.
Lorraine beszámolója szerint hazafelé menet a fékek többször meghibásodtak, ami majdnem katasztrófába fulladt, ám amint Ed elővette a táskájából a szenteltvizet, és leöntötte vele a babát, a fékekkel kapcsolatos probléma megszűnt. Hazaérve Ed dolgozószobájában helyezték el a babát, de észrevették, hogy Annabelle lebegett és mozgott a házban.
Még akkor is, amikor egy külső épületben lévő zárt irodába helyezték, később a házban is felbukkant a baba. Végül Warrenék úgy döntöttek, hogy Annabelle-t végleg elzárják.
A paranormális nyomozók egy speciális vitrint készítettek Annabelle-nek, amelyre ráírták az Úr imáját. Élete hátralévő részében Ed rendszeresen elmondott egy imát a vitron mellett, hogy a baljós szellem – és a baba – csapdában maradjon. Mióta bezárták, Annabelle, a baba nem mozdult meg újra, bár állítólag a szelleme megtalálta a módját, hogy megszökjön.
Például akkor is kilépett a szellem a vitronből, amikor egy pap a múzeumban gúnyolódott Annabelle démoni erején, majd hazafelé menet egy majdnem halálos balesetet szenvedett, és totálkárosra törte az új autóját. Azt állította, hogy közvetlenül a baleset előtt látta Annabelle-t a visszapillantó tükörben. Évekkel később egy másik látogató megkopogtatta az Annabelle-baba vitrinének üvegét, és nevetett azon, hogy milyen ostobák az emberek, hogy hisznek benne. Hazafelé állítólag elvesztette uralmát a motorkerékpárja felett, és egy fának ütközött – azonnal meghalt, barátnője pedig épphogy túlélte.
A filmes Annabelle (Forrás: Getty Images)
Annabelle és a filmek
Akár megtörtént valamelyik kísértetjárás, akár nem, a hátrahagyott történetek mindenesetre elegendőek voltak James Wan rendező-producernek ahhoz, hogy egy hosszú távú és jövedelmező horroruniverzumot hozzon létre. Wan 2014-től kezdődően a valós Annabelle babát használta inspirációként, és megírta Annabelle, a gyerekméretű, élethű, kísérteties porcelánbaba történetét. Természetesen számos különbség van a Warrens babája és filmes megfelelője között. A legnyilvánvalóbb különbség maga a baba.
Míg az igazi Annabelle egyértelműen egy gyerekjáték a maga eltúlzott vonásaival és plüss testrészeivel, addig Annabelle filmváltozatát a porcelánból készült, kézzel készített, valódi fonott hajú és csillogó üvegszemű vintage babák ihlették.
A fizikai tulajdonságai mellett Annabelle rémtetteit is felerősítették a filmekben a sokkoló hatás érdekében. Ahelyett, hogy egy pár lakótársat terrorizálna, a filmbeli Annabelle házról házra jár, családokat támad meg, sátánista szekták tagjait szállja meg, gyerekeket öl, apácának adja ki magát… Annak ellenére, hogy az igazi Annabelle-nek mindössze egyetlen állítólagos gyilkosság van a tarsolyában, Wan három sikeres filmhez elegendő pusztítást talált ki.
Részlet az Annabelle című filmből (Forrás: IMDb)
Annabelle megszökött?
Bár Ed és Lorraine Warren már mindketten meghaltak, Annabelle örökségét lányuk, Judy és férje, Tony Spera viszi tovább. Ed Warren 2006-ban bekövetkezett haláláig Sperát démonológiai pártfogoltjának tekintette, és őt bízta meg munkája folytatásával, amely magában foglalta az okkult műtárgyak gondozását is. Ezek közé a műtárgyak közé tartozik Annabelle is. Spera beszámolói szerint a múzeum legveszélyesebb tárgya a horrorisztikus baba, bár ennek ellentmond, hogy a New England Skeptical Society vizsgálata már bebizonyította, hogy a Warrens Okkult Múzeumában található leletek többnyire hamisítványok.
Az eredeti Annabelle babát övező valós félelmek 2020 augusztusában lángoltak fel még jobban, amikor olyan hírek láttak napvilágot, miszerint a baba megszökött a Warrens Okkult Múzeumból (amely 2019-ben területrendezési problémák miatt – legalábbis ideiglenesen – bezárt). Bár a pletykák gyorsan elterjedtek a közösségi médiában, hamar kiderült, hogy nem igazak. Spera maga is hamarosan közzétett egy videót, amelyen a múzeumban lévő valódi Annabelle baba mellett látható. „Annabelle él – biztosított Spera mindenkit. – Itt van, teljes, hírhedt pompájában. Soha nem hagyta el a múzeumot. Aggódnék, ha Annabelle tényleg elmenne, mert vele nem lehet játszani.”
