A köznyelvben kalóriának mondjuk, de valójában kilokalóriákban (kCal) számoljuk az élelmiszerek energiatartalmát. Ezeket az adatokat kötelező feltüntetni minden csomagolt élelmiszeren a rágógumiktól (bizony!) kezdve az összes ehető terméken. Nyugaton egyre több országban bevezetik be, hogy a nem csomagolt áruk mellett is jelezni kell a kalóriatartalmukat – a pékeknél, henteseknél például kis táblácskákon –, továbbá a vendéglátóhelyeken is ki kell írni az ételek mellé az energiatartalmukat.
Egyes nézetek szerint ma már elavult módszer a testsúlykontrollra a kalóriaszámolás, de rengeteg embernek segít mind a fogyásban, mind a szinten tartásban, ha odafigyel az ételek energiatartalmára.
Tény ugyanakkor, hogy az egymással megegyező kalóriaszámú ételekkel más-más tápanyagokat viszünk be a szervezetünkbe. Egyáltalán nem mindegy, hogy egy adott energiamennyiség tömény cukorból áll, hogy összetett, változatos tápanyagok alkotnak egy ételt.
Az úgynevezett testépítő anyagok a fehérjék, ásványi anyagok, keményítő, cukrok és víz. Az energiaforrást jelentő anyagok pedig a fehérjék, zsírok és szénhidrátok. Egészen máshogy hasznosít tehát a szervezet egy kalóriadúsnak tartott, de értékes enzimeket, vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmazó banánt (89 kCal) vagy avokádót (160 kCal), mint egy túlnyomórészt szénhidrátot tartalmazó kiflit (180-270 kCal).
A bevitt energiamennyiség tehát fontos, hiszen a kalóriákat el kell égetnünk ahhoz, hogy ne hízzunk, de egyáltalán nem mindegy, hogy magas tápértékű élelmiszert fogyasztunk, vagy csak tömény cukrot és zsírt, ami mellett a szervezetünk „éhezni” fog, sóvárogni az éltető tápanyagok után.
A kvízünk is furfangos, lássuk, te mennyit tudsz az élelmiszerek energiatartalmáról!
Kvízünk összeállításához a Kaloriabazis.hu adataira támaszkodtunk.