Képzeld el, hogy ülsz egy megbeszélésen, amikor hirtelen eszedbe jut, hogy venni kellene valami ennivalót vacsorára. Nyúlsz a telefonodért, hogy írj a párodnak, vásároljon be. Ekkor felugrik egy értesítés, hogy leárazták a kedvenc parfümödet, te pedig gyorsan ráböksz, kosárba teszed, és megveszed. Mire ezzel végeztél, a meetingnek vége, neked pedig totál kiment a fejedből a vacsora – ilyen egy tipikus élethelyzet, ha valakinek „popcorn agya” van.
A popcorn agy kifejezés egy olyan mentális állapotra utal, amelyre jellemző a széttöredezett figyelem, a szétszórt gondolatok és a gyors, habozás nélküli váltás egyik témáról a másikra – mindez arra emlékeztet, ahogy a kukoricaszemek pattognak a forró lábosban. Az elnevezést 2011-ben alkotta meg David Levy, a Washington Egyetem kutatója.
Bár ez nem egy hivatalos rendellenesség vagy betegség – így nincs orvosi diagnózis sem –, akiket érint a jelenség, azokra jellemző a nehézkes koncentrálás, a fokozott stressz, a fáradtság, az információs túlterheltség, a figyelemhiány, a szorongás, valamint a társas kapcsolatokra és az életminőségre gyakorolt általános káros hatás. És hogy mi okozza ezt az állapotot? Hát persze, hogy a túl sok képernyőidő és internet miatti rengeteg inger.
Hogyan alakul ki a popcorn agy?
„Amikor az agyat folyamatosan olyan érzékszervi információkkal bombázzák, mint a villogó fények, a figyelemfelkeltő hangok, az ismétlődő koppintás és lapozgatás az ujjunkkal a képernyőn, akkor nagyobb a valószínűsége annak, hogy olyan szétszórt és kaotikus gondolkodási minta alakul ki, ami a pattogó kukoricaszemek káoszához hasonló” – magyarázta dr. Jessica McCarthy klinikai neuropszichológus.
Az agy ilyenkor keményebben dolgozik, hogy lépést tudjon tartani a képernyőkről beérkező információkkal, és ez a figyelem rövidüléséhez vezet. „Az agy minden alkalommal, amikor a képernyő előtt vagyunk, egy magas ingerlésű környezetnek van kitéve, mintha egy kaszinóban vagy vidámparkban lennénk” – mondta a szakember.
Bár a modern kütyük képernyői meglehetősen új jelenségnek számítanak, a tudományos kutatások szerint bizonyítékok vannak arra, hogy a megnövekedett képernyőidő összefügg a figyelem csökkenésével. A PLOS One című szaklapban megjelent tanulmány például arra jutott, hogy azok az óvodás gyerekek, akik naponta több mint két órát töltöttek képernyők előtt, nagyobb valószínűséggel szenvedtek figyelemzavarokkal.
Gloria Mark, a Kaliforniai Egyetem kutatója az Attention Span: A Groundbreaking Way to Restore Balance, Happiness, and Productivity című könyvében a figyelem hosszának változását taglalja, azt a területet, amelyet éveken át kutatott. Kiderült, hogy
a 2004-es átlagos 2,5 percről az elmúlt öt-hat évben 47 másodpercre csökkent az idő, ameddig megszakítás nélkül figyelni tudunk bármely eszközön.
Ez nemcsak a produktivitást csökkenti, hanem növeli a stresszt is, mert minél gyakrabban váltogatjuk, hogy mire koncentrálunk, annál inkább fokozódik a stressz.
Az online öröm lesz a mérce
Eközben jól tudjuk, hogy a közösségi oldalak és más digitális platformok elárasztanak minket elképesztő mennyiségű információval, aminek a feldolgozása óriási kihívást jelent. A valós idejű értesítések, a végtelen görgetés, a célzott hirdetések és a különböző algoritmusok a képernyőhöz ragasztják a felhasználókat. A közösségi oldalak értesítései, megosztásai és lájkjai aktiválják az agy jutalmazási rendszerét, ami így hasonlít a függők agyi működésére.
Az állandó figyelemigény és az agyban felszabaduló, jó érzést keltő vegyi anyagok – mint például a dopamin és az endorfin – olyan körforgást hoznak létre, amelyet nehéz megtörni. McCarthy szerint idővel a magas stimulációt okozó tartalmak arra késztetik az agyat, hogy a technológia okozta elégedettség legyen a mérce. Ez viszont megnehezíti, hogy más tevékenységek is elérjék ezt a szintet, vagyis csökken a valószínűsége, hogy a kütyükön kívüli dolgok is ugyanolyan vonzóak legyenek.
Milyen negatív hatásokkal jár, ha popcorn agyad van?
- Zavarodottság: A popcorn agy mentális túlpörgést okoz, ami csökkent koncentrációhoz és figyelmetlenséghez vezet.
- Szorongás: A puszta információmennyiség a popcorn agy miatt szomorúság, túlterheltség és frusztráció érzését okozhatja, különösen, ha a produktivitást is befolyásolja.
- Elmagányosodás: A közösségi média létrehozhatja a kapcsolódás érzését, de elősegítheti az elszigetelődést is, és háttérbe szoríthatja a valódi, offline emberi kapcsolatokat. Ráadásul minél jobban támaszkodik valaki a technológiára, annál kevesebb motivációja és energiája marad a valós idejű, értelmes kapcsolatok létrehozására.
- Egészségügyi problémák: A megnövekedett képernyőidő negatívan befolyásolhatja az alvást, a testtartást, a látást és a testmozgás mennyiségét, rövid és hosszú távon egyaránt.
- Kellemetlenségek elviselése: Ha az agy hozzászokik ahhoz, hogy egy könnyen elérhető gomb néhány kattintásával azonnal jutalmat kap vagy csökken a kellemetlenség, akkor előfordulhat, hogy kevésbé viseljük el a nehézségeket, és ha kényelmetlenül érezzük magunkat, azonnal a telefonunk után nyúlunk.
Hogyan lehet megelőzni a popcorn agy kialakulását?
A megoldás egyszerű: csökkentsd a képernyőidőt! Ezt persze könnyebb mondani, mint megcsinálni, de mutatunk néhány technikát, hogy nagyobb eséllyel sikerüljön megvalósítani a célt.
- Appok blokkolása: Állítsd be az egyes appoknál – például a közösségi média alkalmazásainál, – hogy bizonyos idő blokkolja a használatot.
- Értesítések csökkentése: A létfontosságú appokat leszámítva kapcsold ki az értesítéseket, amelyek percenként megzavarnak. Csak meghatározott időben nézd meg az értesítéseket és az üzeneteket – ez óriási mértékben segít az összpontosításban.
- Kütyümentes zónák: Jelölj ki telefonmentes időket vagy területeket, például vacsora közben ne nyúlj a telefonodhoz, és a hálószobában nincs telefonozás. Hétvégén próbáld meg hosszabb időre, akár egy egész napra félretenni az okostelefont.
- Önvizsgálat: Stopperrel mérd, hogy mennyi ideig tudsz egy feladatra koncentrálni. Ha zavaró tényezők merülnek fel, tarts szünetet, de tűzz ki célokat, és fokozatosan növeld a fókuszáltan töltött időt.
- Rutin kialakítása: Alakíts ki egy napi rutint, amelyben minden nap ugyanakkor és ugyanott egy meghatározott ideig foglalkozol egyetlen feladattal. Ez a következetes gyakorlás megerősíti az elmédet, hogy hosszabb ideig tudj egy adott teendőre koncentrálni.