Árván maradt két kislány, miután néhány nap eltéréssel mindkét szülőjük meghalt rákban Új-Zélandon.
A 8 éves Oriana és a 4 éves Emily a szüleikkel éltek Christchurchben. Nigel Joyce május 31-én halt meg, felesége, Marjan Joyce pedig június 6-án hunyt el. A tragédia után adománygyűjtés indult az árván maradt gyerekek javára, mostanáig csaknem 290 ezer új-zélandi dollár (65 millió forint) gyűlt össze a Givealittle nevű oldalon.
John Jocye családtag az adománygyűjtő site-on mondott köszönetet a támogatóknak: „A Joyce család szeretné megragadni az alkalmat, hogy megossza mérhetetlen háláját a messziről és széles körből érkező kedvességért és támogatásért, amelyet az elmúlt hetekben mi, valamint Nigel és Marjan gyönyörű lányai kaptak – írta. – Szeretnénk, ha mindenki tudná, hogy a lányokat továbbra is szereti és gondozza a család, miközben átvészelik ezt a nehéz időszakot, és életünk következő szakaszába lépnek” – olvasható a nyilatkozatban, amely a „Kia kaha” maori kifejezéssel zárul, melynek jelentése: maradj erős.
Mindkét szülőnél az elmúlt években diagnosztizáltak rákbetegséget. Nigel Joyce az ANZAC-napon, a háborúban elesett új-zélandi katonák tiszteletére megtartott nemzeti ünnepen, április 25-én válságos állapotba került, majd palliatív ellátásban ápolták, ahol azt mondták, csupán két hete van hátra. A férfinél korábban glioblasztómát, az egyik legagresszívebb agydaganatot diagnosztizálták.
Marjan Joyce-nál tripla negatív mellrákot állapítottak meg korábban. Ez a betegség az összes emlőrákos megbetegedés 15 százalékát teszi ki, és arról ismert, hogy gyorsan növekszik és terjed még a fiatal betegek esetében is. Nevét onnan kapta, hogy a rosszindulatú sejtek nem rendelkeznek a kétféle hormon (ösztrogén és progeszteron) és növekedési faktor jelátvivővel.
A sors kegyetlensége, hogy a nő éppen túlesett a sugárkezelésen, és azt mondták neki, hogy a betegség elmúlt. Aztán májusban látásvesztés lépett fel nála és rohamai voltak. Ezután kapta a szörnyű hírt, hogy a rák átterjed az agyára, majd néhány héttel később meghalt.
A Joyce család (Fotó: Givealittle)
Angela Hawkins, a család közeli barátja úgy jellemezte a holland származású édesanyát, Marjan Joyce-t, mint akinek „csodálatos természete” volt, és „olyan kedvességgel rendelkezett, amely mindig a legjobbat hozta ki mindenkiből”.
Az édesapát, Nigel Joyce-t „kedves és szelíd lelkű” embernek írta le, aki feleségével együtt két kislányuk nevelésének szentelte az életét. Mindketten szerették az életet és nagyra becsülték a családjukat. Annak ellenére, hogy utolsó hetekben szörnyű időket éltek át, Marjan és Nigel sosem panaszkodott. „A világ jobb hely volt, mert Nigel és Marjan is benne volt” – mondta róluk Angela Hawkins.
