A Szent idő
Az advent az egyházi év kezdete, a karácsonyi előkészület időszaka. Az András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti “szent idő” a karácsonyra való lelki felkészülés: a várakozás és a reménykedés, az öröm ideje.
A szó latin eredetű, jelentése: megérkezés, az Úr érkezése. Az advent gyökere az 5-6. századra vezethető vissza, eleinte háromnapos böjttel volt összekötve. Az adventi időszakban lakodalmat, zajos mulatságot nem tartottak – akárcsak nagyböjtben. |
A Messiást váró hangulat alapja a hajnali mise, a roráte volt. Ez jellegzetesen közép-európai, sőt magyar hagyomány, angyali vagy aranyos misének is nevezték, amelyhez azonban pogányos varázscselekedetek, különösen szerelmi varázslások sokasága fűződött. Roráte előtt minden ólat, istállót be kellett zárni, harangozás előtt jártak ugyanis a boszorkányok. Ha az eladósorban lévő leány hajnalban három kis darabot letépett a harangkötélből, s azt hajfonó pántlikájában viselte, farsang idején sok kérőre számíthatott.
A négy gyertyagyújtás
Az adventi koszorú készítése a XIX. században jött divatba, de a hagyomány gyökerei a pogány korba nyúlnak vissza, amikor örökzöld ágakkal, fagyönggyel, magyallal ünnepelték a téli napéjegyenlőség idejét. Ma hagyományosan fenyőgallyakból készül a koszorú négy gyertyával, melyek advent négy hetét jelképezik. Uralkodó színei a zöld (örökzöld), a piros és az arany, melyek a karácsonyi ünnepkör domináns színei. Minden egyes szín, forma sajátos jelentést hordozott. A zöld a termés színe volt, a piros az életé, az arany és a sárga pedig a fényé. A kör alakú forma az örökkévalóság jelképe, a varázserőé, ami soha el nem múlik.
A gyertyagyújtás a keresztény mitológiában annak a fontos események a része, amely Jézus eljövetelét jelenti. Minden újabb gyertya meggyújtásával egyre közelebb kerülünk a karácsonyhoz.
Az ajtóra erősített, gyertya nélküli koszorú a szíves vendégvárást jelképezi.
A meglepetés naptára
Az advent másik fontos kelléke az adventi naptár, a meglepetés kincsesháza. Ez a szokás is fiatal, a XIX. században egy édesanya találta ki kisfia vigasztalására, hogy könnyebben várja a Szenteste eljöttét. Az anyuka a betlehemi jászol mintájára egy karton lapból huszonnégy ablakot vágott és az ablakok mindegyikére egy bonbont akasztott. Később a felnőtt fiú nemhogy nem felejtette el ezt a kedves ajándékot, tovább terjesztette és maga is árusított kalendáriumokat.
Fontos dátumok
December 4. Szt. Borbála napján a lányok levágtak egy barack ágat, azt vízbe állították, és ha Karácsonyig kizöldült, akkor a lány kezét az azt követő évben megkérik.
December 6. Szt. Miklós ünnepe. Szent Miklós püspök Myrában élt, és segítője volt a szegényeknek, nincsteleneknek.
December 13. A Luca-napi jóslás talán az egyik legismertebb hagyományunk a jóslás, amikor a lányok 13 egyforma papírkára 13 fiú nevét írják fel, majd minden nap egyet tűzbe dobnak. Amelyik név marad karácsonyra, az lesz a lány férje.
December 21. – Hitetlen Tamás apostol napja. Tamás nem hitt Krisztus feltámadásában, ezért pünkösd után Jézus megjelent neki, és megmutatta sebeit. A karácsonyi disznó levágása.
December 24. Ádám, Éva napja, Szenteste, Jézus születésének az előestéje.
December 25-26. Szt. István, Szt. János napja, Karácsony. A betlehemezés, regölés ideje.
