Elkezdődött a párizsi olimpia, ahol 206 nemzet, több mint 10 ezer sportolója fogja megmérettetni magát a 32 olimpiai versenyszámban. Idén ismét egy új sportág kerül az ötkarikás számok közé, a bréktánc, amiben 33 B-Boy és B-Girl csap majd össze a híres Concorde téren. A sportmászás is új formátummal tér vissza, külön versenyszámokkal a gyorsasági mászásra, valamint a bouldering és vezetett mászás kombinációjára, valamint a kenu slalom keretében bevezetésre kerül a kayak cross, amelyben négy versenyző egyszerre indul egy rámpáról és küzd meg egy akadályokkal teli pályán.
Az olimpiai számok évről évre változnak és ahogy bevezetnek újakat, úgy vesznek le a programról régieket, mint idén a baseballt, a softballt és a karatét. Ezek a sportágak inkább csak a japán közönség kedvéért kerültek be a 2020-as tokiói olimpián. Ha az első modern ötkarikás játékokat nézzük, akkor pedig igen csak különös versenyszámokat találunk. Ma már elképzelhetetlennek tűnik, de száz éve még kedvelt sportágnak számított a párbajpisztoly. Ez pont úgy zajlott, ahogy a valóságban is, ám a fémgolyó helyett ártalmatlan viasz-töltényekkel.
Párbajpisztoly
Az 1900-as évek elején Franciaországban nem számított bűncselekménynek, ha valaki úgy kívánta rendezni sérelmes ügyeit, hogy pisztolypárbajra hívta a másikat. Így születhetett sportág is belőle, miután Dr. Paul Devillers orvos, céllövő, és lelkes párbajozó, olyan viaszlövedéket tervezett, amely nyomot hagyott, de nem okozott sérülést. Az 1900-as évek elején rendkívül népszerűvé vált Franciaországban, 1908-ban Londonban bemutatót is tartottak belőle. A sportpárbaj rövid távú népszerűségét azonban az első világháború megtörte. Érdekesség, hogy a 2000-es sydneyi olimpián végzett közvélemény-kutatás során sokan támogatták volna a visszatérését.
Párbajpisztoly (Fotó: Profimedia)
Tandem kerékpár
A tandem az 1908-as londoni olimpián jelent meg, majd rendszeresen szerepelt a programban 1972-ig. A versenyszám különlegessége, hogy két versenyző egy kerékpáron tekert, ami különleges koordinációt és csapatmunkát igényel. A tandem versenyek sprinttávokon zajlottak, ami még izgalmasabbá tette ezt a versenyszámot. Az esemény népszerűsége azonban az évek során csökkent, és végül kikerült az olimpiai programból.
Tandem kerékpár: Ernst Ihbe és Charly Lorenz győztes német páros a célban integet, a 1936-os berlini olimpián (Fotó: ullstein bild/ullstein bild, Getty Images)
Kötélhúzás
A kötélhúzás az ötkarikás játékok egyik legérdekesebb és legkevésbé ismert versenyszáma volt, pedig az ókori olimpiákon az egyik legkedveltebbnek számított. Az 1900-as párizsi olimpián mutatkozott be, és 1920-ig szerepelt az olimpiai programban. A versenyszámban két nyolcfős csapat próbálta áthúzni egymást egy meghatározott vonalon. Feljegyzések szerint a legjobbnak a brit csapat számított ebben a sportágban.
Az angol csapat legyőzi az amerikait kötélhúzásban, az 1920-as antwerpeni olimpián (Fotó: Bettmann Archive/Getty Images)
Akadályúszás
Az akadályúszás egyedülálló és izgalmas versenyszámként szerepelt az 1900-as párizsi olimpián. Az esemény során a versenyzőknek különböző akadályokat, például hajókat és oszlopokat kellett leküzdeniük a Szajna folyóban kijelölt pályán. Az 200 méteres távon megrendezett verseny rendkívül népszerű volt, és jelentős kihívást jelentett az úszók számára, mivel nemcsak gyorsaságot, hanem ügyességet és állóképességet is igényelt. Bár az akadályúszás később kikerült az olimpiai programból, emlékezetes maradt a korai olimpiák színes történetében.
Frederick Lane úszó az 1900-as párizsi olimpián (Fotó: Photo 12/Universal Images Group via Getty Images)
Motorcsónak verseny
Az 1908-as londoni olimpia nagy meglepetés száma a motorcsónak verseny volt. Bár a versenyeket nagy érdeklődés övezte, a rossz időjárási körülmények miatt a futamok nehézségekbe ütköztek, és kevesen tudtak célba érni. A motorcsónak verseny végül nem vált hosszú távon az olimpiai program részévé, mivel a sportág drága és technikai igényei nem illeszkedtek a korabeli olimpiai filozófiához. Ennek ellenére az 1908-as esemény emlékezetes maradt, mint a technológiai újítások korai képviselője az olimpiák történetében.
Fotó: M. Rol/ullstein bild via Getty Images
Hordóugrás
Az 1900-as párizsi olimpián szerepelt először és utoljára a programban. A versenyszám során a sportolóknak egy sor, egymás mellé helyezett hordón kellett átugraniuk, bemutatva ügyességüket és rugalmasságukat. A hordóugrás látványos és szórakoztató esemény volt, amely nagy népszerűséget szerzett a nézők körében. Ennek ellenére nem vált hosszú távon az olimpiai program állandó részévé, mivel a későbbi játékok inkább a hagyományosabb sportágakra koncentráltak.
Hordó ugrás az 1904-es St. Louis-i olimpián (Fotó: ullstein bild/ullstein bild via Getty Images)
Művészetek
Meglepő, de volt idő, amikor a képzőművészet is versenyszámként szerepelt a modern ötkarikás játékokon. A művészeti versenyeket először az 1912-es stockholmi olimpián rendezték meg, és egészen az 1948-as londoni olimpiáig szerepeltek a programban. Az ötlet Pierre de Coubertin-tól származott, aki az olimpiai mozgalom alapítója volt, és úgy vélte, hogy a sportnak és a művészetnek kéz a kézben kell járnia.
A versenyek öt kategóriában zajlottak: irodalom, zene, festészet, szobrászat és építészet. A műveknek valamilyen módon a sporthoz kellett kapcsolódniuk. A versenyeken rangos művészek vettek részt, és számos híres alkotás született ennek eredményeként.
Az 1948-as olimpia után a művészeti versenyeket eltávolították a programból, mivel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgy döntött, hogy a résztvevőknek amatőröknek kell lenniük, míg a művészek általában hivatásosok voltak. Azóta a művészetek különböző formákban továbbra is részei az olimpiai játékoknak, de már nem versenyszámként, hanem kulturális programokként.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke megtekinti az egyik domborművet a Los Angeles-i Múzeum Olimpiai Művészeti Kiállításán, 1932. július 31-én (Fotó: UPI/Bettmann Archívum/Getty Images)
Egykezes súlyemelés
Az egykezes súlyemelést először az 1896-os athéni olimpián vezették be, és 1904-ben, valamint 1906-ban is szerepelt a versenyszámok között. Ez a versenyszám az erő és ügyesség különleges kombinációját igényelte, mivel a versenyzőknek egy kézzel kellett felemelniük a súlyt, ami nagyobb kontrollt és egyensúlyt követelt meg. Két külön kategóriában versenyeztek: jobb kézzel és bal kézzel történő emelésben. Az eredményeket a két kéz összesített teljesítménye alapján értékelték.
Fred Winters amerikai súlyemelő, az egykezes súlyemelés versenyszámban (Fotó: Profimedia)
Kötélmászás
Bár nekünk már csak testnevelés óráról vannak ilyen emlékeink, a kötélmászás több korai olimpiai játék programjában is szerepelt, beleértve az 1896-os athéni, az 1904-es St. Louis-i, az 1906-os interkalált (közbeiktatott) játékokat, az 1924-es párizsi és az 1932-es Los Angeles-i olimpiát.
A versenyzőknek egy 8-14 méter hosszú kötélen kellett felmászniuk a lehető leggyorsabban. Az 1896-os athéni olimpián például a versenyzőknek egy 14 méter hosszú kötélen kellett feljutniuk. Az első helyezett a német Fritz Hofmann lett, aki 23,4 másodperc alatt mászta meg a kötelet.
Nikolaos Andriakopoulos görög atléta az aranyérem felé vezető úton a kötélmászók számában az első modern nyári olimpiai játékokon, amelyeket az athéni Panathinaiko Stadionban rendeztek meg, 1896-ban (Fotó: Profimedia)
Galamblövészet
Ez a csöppet sem állatbarát sportszám az 1900-as párizsi olimpián jelent meg először és utoljára. Egyenként engedték ki a galambokat, amire a versenyzők sörétes puskával lőttek. Aki többet talált el, az nyert. Ha valaki kettőt hibázott egymás után, az kiesett a versenyből. A versenyt komoly állatvédelmi felháborodás kísérte, mivel az esemény során becslések szerint 300 galambot lőttek ki, így nem meglepő, hogy kénytelenek voltak levenni a programról.
Az 1900-as párizsi olimpián a galamblövészet győztese a belga Leon de Lunden lett, aki 21 madarat lőtt le. A versenyszám eltörlése után a Nemzetközi Olimpiai Bizottság soha többé nem engedélyezte élő állatok használatát az olimpiai versenyeken, és a galamblövészet helyett később a koronglövészet vált a program részévé, ahol agyagkorongokat használnak célpontként.
A brit galamblövész csapat (Fotó: S&G/PA Images via Getty Images)