„Carl Friedrich Benz úrnak, a gépkocsi feltalálójának. Szabadalmaztatott gépkocsiddal már Bruchsalig eljutottunk, megyünk tovább Pforzheimba. A három szökevény.” 1888-ban, egy augusztusi napon ezt a telegramot kézbesítette a táviratkihordó a Benz család mannheimi otthonába. A családfő ebből tudta meg, hová lett a felesége, a két fia – és az autója.
Bertha Benz portrait Forrás: Wikimedia Commons/Dr. Carl Benz Autómúzeum
A találékony üzletasszony
A mérnök két évvel korábban, 1886-ban szabadalmaztatta a világ első gázmotor-üzemű járművét. Az autózásban rejlő praktikus lehetőségeket azonban nála sokkal jobban meglátta szép, okos, valamint kiváló pénzügyi és műszaki érzékkel megáldott felesége, született Bertha Ringer, aki már a hozományát is arra használta fel, hogy a vőlegénye továbbfejleszthesse a vállalkozását. Az asszony rájött, abból nem lesz üzleti siker, ha tagadhatatlanul zseniális férje naphosszat a műhelyében matat újabb és újabb modelljein. Ezért aztán titokban kikölcsönözte az egyik háromkerekűt, hagyott egy cédulát a konyhaasztalon, maga mögé ültette a két fiát, Eugent és Richardot, majd Mannheimból elindult a 106 kilométerre lévő Pforzheim felé, hogy meglátogassa az édesanyját.
Ez az 1888-as autós kaland történelmet írt, hiszen korábban senkinek nem jutott eszébe próbakörnél hosszú autóútra indulni. Bertha Benz elsőként mutatta meg, a gépkocsi arra való, hogy kényelmesen és gyorsan eljussunk vele oda, ahová akarunk. A kirándulás persze tartogatott néhány hepehupát, szó szerint és képletesen egyaránt, mindezek a nehézséek azonban csak azt bizonyították be, hogy Benz asszony nagyszerűen értett az autókhoz, és találékony volt. A Wiesloch nevű városkába érve például elfogyott az üzemanyag, ezért az utasok betértek a helyi patikába, és vásároltak egy liter, akkoriban tisztítószerként használt petróleumszármazékot. A gyógyszertár ezzel előlépett a világ első töltőállomásává.
Stuttgart Mercedes_Museum©DZT_Francesco Carovillano
Szigetelés harisnyakötőből
Útközben egyszer eldugult a benzinvezeték, ezt a hibát a sofőr az egyik kiegyenesített hajtűjével hárította el, a gyújtókábel levált szigetelését a harisnyakötőjével pótolta. A kiürült hűtővíztartályt útszéli kutakból és patakokból töltötte fel, míg az elszenesedett fékbetét újrabőrözésére egy falusi kovácsot vett rá. Ha olyan emelkedőhöz értek, amelyre a két és fél lóerős motorral nem tudtak felkapaszkodni, a fiúk, illetve az erősítésként odahívott parasztlegények tolták fel az autót. Mérnöki szemléletének köszönhetően ez utóbbi nehézségből az asszony levonta azt a következtetést, hogy hegymenethez szükség van egy alacsonyabb sebességfokozatra, és ezt a férje a későbbi modellekbe be is építette.
Stuttgart Mercedes Museum©DZT_Francesco Carovillano
Kora hajnalban indultak, és késő este meglehetősen megviselt állapotban érkeztek meg a nagymamához, ahonnan az asszony táviratban értesítette a sikerről a férjét. Carl Benz később úgy nyilatkozott, a felesége „vakmerőbb volt nálam, és a gépkocsi továbbfejlődése szempontjából döntő utat tett meg”. Ennek a merész kalandnak az emlékét őrzi Baden-Württemberg tartományban a Bertha Benz Emlékútvonal, amelyen bárki kedvére végighajthat. Néhány éve még olyan kihívást is rendeztek itt, amelyek kizárólag alternatív meghajtású gépkocsik vehettek részt, hibrid, elektromos, hidrogén meghatású, és egyéb környezetbarát autók. Bertha Benz ugyanis 1888-ban nem holmi oldtimer, hanem az akkori kor leginnovatívabb járművének volánja mögött ülve tudta le a távot.
Mörk Leonóra
