Ha végigböngésszük a vonatkozó szakirodalmat, akkor megtudhatjuk, hogy egy ideális világban a szexuális nevelés a lehető legkorábban elkezdődik. Nincsenek tabuk, konzervválaszok, a folyamat nem redukálódik néhány, ebédlőasztalnál elhangzó kérdés-felelet. Éles különbség van felvilágosítás és edukáció között. Optimális esetben minden gyermek számíthat a szexualitással kapcsolatos nevelésre a családjában, de hogy a társadalom biztosra menjen, az iskolában is megjelenik a téma: tantárgyként vagy előadások formájában.
Szexuális nevelés otthon és az iskolában
Fontos tudni, hogy jó esetben mindez nem korlátozódik a szexre, ahogy az UNICEF nemzetközi gyermek jogvédő szervezet a témában szülőknek készült videó összefoglalójában írja: „Ide tartozik minden, ami egy ember testével, lelkével, kapcsolataival összefügg. Minden ember saját magával, környezetével való viszonya a születés pillanatában kezdődik. Ennek megfelelően minden behatás, ami éri a gyereket, egyben befolyásolja is őt, legyen az jó vagy rossz. A rossz dolgok sokszor megkerülhetetlenek – például az első szerelmi csalódás –, ha viszont tudatosan odafigyelünk, túlsúlyba tudjuk hozni a jó dolgokat, amelyek építik és védik a gyerek testét-lelkét.”
De mi történik akkor, ha – különféle okoknál fogva – a szexuális nevelés nem történik meg a családban? Egy ideális világban az iskola demokratizáló, esélykiegyenlítő funkciója ebben a tárgyban is érvényesül. Magyarországon 2021-ben fogadta el a parlament azt a törvényt, mely új formában szabályozza az iskolai szexuális felvilágosító programokat.
Stáhly Kata, a Hintalovon Alapítvány NEMECSEK Programjának szakmai vezetője korábban a Gyerekszoba.hu-nak elmondta, hogy ma jellemzően az iskolaorvos, a védőnő, az iskolapszichológus vagy tanárok tartják a szexualitással kapcsolatba hozható órákat. A korosztály meghatározása az iskola feladata. Jellemzően a tanórákhoz kötik, és általában hatodik osztálytól hozzák be a kérdést a gyerekeknek.
Szabad kérdezés, valódi válaszok
„A NAT és a kerettanterv fontos szerepet szán a szexuális nevelés témájának, a kérdés inkább az, hogy azt ki tartja, hogyan, milyen témákat érint, a gyerekek valódi válaszokat kapnak-e tőle. Kérdezhetnek-e szabadon a szexualitásról? A tavalyi törvénymódosítással ezt a kérdést szinte teljes egészében a szülők kezébe adták, ami véleményünk szerint is elsősorban az ő feladatuk.
De közben azt is tudjuk, hogy a tizenéves gyerekek nem rendelkeznek elegendő mennyiségű és főleg jó minőségű ismerettel, és nem a szüleiket kérdezik meg elsőként, hanem a barátaikat és az online oldalakat.
Ezért fontos lenne az iskolákat is úgy bevonni, hogy ott a gyerek szabadon kérdezhessen, és hiteles válaszokat kaphasson.” Mivel nincs egységes gyakorlat, ezért teljesen esetleges, és sokszor a szülők érdekérvényesítő képességén is múlik, hogy lesz-e, és ha igen, milyen minőségű, a szexualitással kapcsolatos óra, beszélgetés az iskolákban.
Az UNICEF 2021-ben reprezentatív felmérést készített arról, hogy a magyar társadalom hogyan vélekedik a szexuális nevelésről. A 18 éven aluli gyermeket nevelő válaszadók 69 százaléka arról számolt be, hogy a biztonságos szexről nem szereznek elég tudást a gyerekek az órákon, 74 százalékuk szerint pedig a nemi betegségekről sem hallanak eleget.
Még mindig ciki
Ignácz Judit, a Társadalomklinika Egyesület trénere, aki hatodik, hetedik és nyolcadik osztályos tanulóknak tartott felvilágosító órákat különböző vidéki iskolákban, a Mércének korábban elmondta, hogy a szexualitás Magyarországon még mindig cikinek számító téma.
Tapasztalatai szerint a szülők elsősorban a biztonságos szexre hívják fel a figyelmet, biológiaórán pedig néha szó esik a reprodukcióról és az azt övező folyamatokról. Arról is beszámolt, hogy a tizenkét-tizenhárom éves gyerekek, akikkel ő találkozik, rendszeresen néznek pornót, miközben nincsenek meg a megfelelő ismereteik.
Hogy mi a helyzet a fogamzásgátlás területén, és mit mond a dúla a budapesti és a vidéki szülésről, a Gyerekszoba oldalán található folytatásban elolvashatod.
