Idegen anyag lehetséges jelenléte miatt 26 millió palack üdítőt kénytelen visszahívni a Coca-Cola Ausztriában. Mint arról beszámoltunk, a gyártás során eltört egy szűrő, emiatt apró fémdarabok lehetnek az italokban. A cég azokat a 0,5 literes Coca-Cola, Fanta, Sprite és MezzoMix üdítőket kénytelen kivonni a forgalomból, amelyek minőségmegőrzési ideje 2025. február 12. és 2025. április 12. közé esik. Ez nagyjából két hónapnyi termelés eredménye.
Bár az ilyen léptékű termékvisszahívás nem túl gyakori, az elmúlt évtizedekben többször előfordult, hogy árucikkek millióit kellett kivonni a forgalomból. És nemcsak azért, mert veszélyesek lehetnek, arra is volt szomorú precedens, hogy valószínűleg emberek tízezreinek halálát okozta egy készítmény. Élelmiszertől a gyógyszerig, telefontól a játékig: ezek voltak a legsúlyosabb termékvisszahívások.
Tylenol gyógyszer, 1982
A történelem egyik legemlékezetesebb termékvisszahívására azután került sor, hogy 1982 szeptemberében és októberében hét ember meghalt Chicago környékén egy szándékos mérgezéssorozat következtében. Mint később kiderült,
valaki ciánt fecskendezett a Tylenol nevű fájdalomcsillapító kapszulába, majd visszacsempészte őket a gyógyszertárakba és a boltokba.
Egy boltos leveszi a Tylenol dobozokat a polcokról egy New York-i gyógyszertárban, 1982. szeptember 30-án. Chicagóban hét ember halt meg Tylenol bevétele után (Fotó: Yvonne Hemsey/Getty Images)
A Johnson & Johnson országos termékvisszahívást rendelt el, ami akkori áron 100 millió dollárjába került a vállalatnak. Amellett, hogy az összes Tylenolt levették a polcokról, a cég kampányt indított, hogy az emberek ne szedjék a gyógyszert, és telefonos ügyfélszolgálatot hoztak létre a vásárlók tájékoztatására. Mindez együtt példátlan volt akkoriban, ma viszont már tanítják, hogyan kezelte a cég a válságot. Nemcsak helyreállította a márkanév hitelét, hanem a következő években még növelni is tudta a piaci részesedését. A tettes kilétére ugyanakkor máig nem derült fény.
Samsung Galaxy Note 7 okostelefon, 2016
A Samsung zászlóshajó-okostelefonjának visszahívására sokan emlékezhetnek, hiszen még tíz év telt sem el azóta, és a dél-koreai cég Magyarországon is cserélte a hibás telefonokat. Annak idején a Samsung nagy reményeket fűzött a Galaxy Note 7 csúcskészülékhez, de a terv szó szerint füstbe ment. Nem sokkal a telefon bemutatója után tucatnyian számoltak be arról, hogy a készülék véletlenszerűen túlmelegedett, kigyulladt vagy felrobbant.
Samsung Galaxy Note 7 telefon bezacskózva, miután a Best Buy áruház visszahívta a vélhetően hibás készülékeket (Fotó: George Frey/Getty Images)
A vállalat nem tagadta a túlhevülést, de először akkumulátorproblémára gyanakodott. Ám sem a beszállítóváltás, sem a szoftverfrissítés, sem a készülékek cseréje nem segített. Végül alig két hónappal a piacra kerülése után mintegy 2,5 millió Galaxy Note 7 okostelefont hívtak vissza, a kereskedők visszafizették az akkoriban az egyik legdrágább mobilnak számító készülék vételárát. Később a cég elismerte, hogy nemcsak az akkumulátor gyártási hibája okozta a túlmelegedést, hanem hibáztak a telefon tervezése során. A vállalat mintegy 5,3 milliárd dollárt (más becslések szerint 17 milliárd dollárt) veszített a visszahívással.
Takata légzsák, 2008
A történelem és az autóipar legnagyobb visszahívási akciójában 19 különböző autógyártó (34 márka) járműveit hívták vissza, hogy kicseréljék a vezető- vagy utasoldali első légzsákokat. A probléma életveszélyes volt: előfordult, hogy a japán Takata cég által gyártott légzsákok repeszhez hasonló fémdarabokat lőttek ki még kisebb ütközések során is.
Csak az Egyesült Államokban 27 haláleset és több mint 400 sérülés történt a hibás légzsákok miatt.
Shigehisa Takada, a Takata Corp elnök-vezérigazgatója és vezetői nyilvánosan bocsánatot kérnek a hibás légzsákok miatt 2015. június 25-én, Tokióban, Japánban. (Fotó: KATSUMI KASAHARA/Gamma-Rapho via Getty Images)
A probléma elsősorban a 2002 és 2015 között gyártott autókat érintette, köztük az Audi, a BMW, a Chevrolet, a Dodge, a Ford, a Honda, a Mazda, a Mercedes, a Nissan, a Toyota és a Volkswagen járműveit. Eleinte „egyedi anomáliaként” kezelték a kirobbanó fémdarabot, aztán 2008 környékén elkezdődtek a visszahívások, amelyek fokozatosan egyre több kocsit érintettek, és még ma is érvényben vannak. Mostanáig csak Amerikában 42 millió járművet és 67 millió légzsákot hívtak vissza, de világszerte 100 millióra rúghat a hibás légzsákok száma. A cég csődbe ment, ami egyáltalán nem meglepő, hiszen becslések szerint a visszahívás okozta veszteség elérte a 24 milliárd dollárt.
Polly Pocket játék, 2007
Mintegy 4,4 millió Polly Pocket babát és kiegészítőt hívott vissza világszerte a Mattel 2007 augusztusában, miután három gyereknél bélperforáció miatt műtétre volt szükség, mert lenyelték a játékokból kieső apró mágneseket. A hatalmas visszahívási akció 2,4 millió terméket érintett az Egyesült Államokban, további kétmilliót pedig a világ többi részén.
Visszahívott Polly Pocket játékok a kosárban (Fotó: Scott Olson/Getty Images)
Az amerikai fogyasztóvédelem jelentése szerint a minatűr babákban és a kiegészítőkben lévő pár milliméter átmérőjű mágnesek kieshetnek, és a gyerekek lenyelhetik őket. Ha egynél több mágnest nyelnek le, az végzetes lehet. Amerikában 170 esetről számoltak be, amikor mágnes esett ki a játékból. Az érintett termékeket 2005. április 1-je előtt gyártották, és 2003 májusától 2006 szeptemberéig árulták a boltokban akkori áron 15 és 30 dollár közötti összegért.
Sanlu tejtermékek és csecsemőtápszerek, 2008
Kínai tejbotránynak is nevezik, amikor 2008-ban kiderült, hogy melaminnal szennyezett volt a Sanlu csoport által gyártott több árucikk, köztük tejtermékek és babatápszerek. A vegyi anyagot azért használták, hogy növeljék a termékek nitrogéntartalmát, és így megfeleljenek a minőségellenőrzésen. A szennyezett élelmiszerekből mintegy negyedmillió ember fogyasztott, főleg gyerekek, mivel akkoriban a vállalat az egyik vezető bébitápszergyártó volt az országban.
Hat kisgyerek meghalt vesekövesség miatt, és mintegy 54 ezren kerültek kórházba.
A bírósági tárgyalások után két embert kivégeztek, hármat életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek, hét kormánytisztviselő pedig lemondott vagy kirúgták.
APC túlfeszültségvédő, 2013
Tizenhárom sérülés és 1,7 millió dollárnyi tűzkár után a Schneider Electric 15 millió darab APC márkájú túlfeszültségvédő készüléket hívott vissza az Egyesült Államokban 2013-ban. A cégcsoporthoz 700 bejelentés érkezett a készülékek túlmelegedéséről és megolvadásáról, 55 esetben pedig füst és tűz okozta vagyoni kár is történt; egy egészségügyi intézményben például 750 ezer dolláros tűzkár keletkezett. A hibás készülékeket Kínában és a Fülöp-szigeteken gyártották, és 1993 januárjától 2002 decemberéig árulták az Egyesül Államokban 13 és 50 dollár közötti áron.
McDonald’s Step-It fitneszkarkötő, 2016
Bőrirritáció és égési sérülések kockázata miatt hívta vissza a McDonald’s 2016 augusztusában a Happy Meal menühöz járó Step-It nevű fitneszkarkötőket. A gyorsétteremlánc azután döntött így, hogy több mint 70 esetről szerzett tudomást, amikor a karkötő bőrproblémát okozott a gyerekeknél, hét kicsinél hólyagok alakultak ki. Az arkansasi Casey Collyar még a visszahívás előtt arról írt a Facebookon, hogy a gyereke megégette magát a Happy Mealhez kapott karkötővel, miután nyolc percig játszott vele
A kétféle kivitelben és hat színben gyártott kütyük lépésszámot mértek, és a viselőjük tempójától függően gyorsan vagy lassan villogtak. A termékvisszahívás az Egyesül Államokban 29 millió, Kanadában 3,6 millió karkötőt érintett.
Merck Vioxx gyógyszer, 2004
Amikor a Merck gyógyszeripari óriásvállalat Vioxx nevű készítménye 1999-ben piacra került, úgy hirdették, mint az ízületi gyulladásos fájdalmak forradalmi ellenszerét, és a gyógyszer hatalmas siker lett. Öt évvel később a Merck kénytelen volt kivonni a forgalomból az orvosságot, mert a vizsgálatok szerint a Vioxx jelentősen megnövelte a szívroham és az agyvérzés kockázatát. Ekkor már 20 millió amerikai szedte a gyógyszert.
Későbbi kutatások becslései szerint 140 ezer amerikai kapott szívrohamot a Vioxx szedése miatt, ami 88 ezer halálesethez vezetett.
Vioxx nevű gyógyszer egy New York-i üzletben (Fotó: Spencer Platt/Getty Images)
2007 novemberében a Merck összesen 4,85 milliárd dolláros kártérítés kifizetését vállalta egy 50 ezer esetet felölelő csoportos perben, amelyet olyanok indítottak, akik azt állították, hogy a gyógyszer miatt meghalt vagy rosszul lett egy családtagjuk. 2011-ben a vállalat 950 millió dolláros egyezséget kötött az amerikai igazságügyi minisztériummal, 2016-ban pedig a részvényesekkel 830 millió dollár kifizetéséről állapodott. Becslések szerint a Vioxx visszahívása minden költséget figyelembe véve összesen 8,9 milliárd dollárjába került a vállalatnak.
(Főbb források: Reuters, CNN, Yahoo, Kiplinger, Divinend, SILive)
