Veszel egy doboz fájdalomcsillapítót a patikában. Egyik délután a munkából hazatérve megfájdul a fejed, bedobsz két tablettát. Percekkel később megmagyarázhatatlan és hirtelen rosszullét lesz úrrá rajtad, és rövid idő alatt eszméletlenül zuhansz a padlóra. Hiába érnek ki időben a mentők, igazából egy percig sem volt esélyed a túlélésre: a népszerű és ismert fájdalomcsillapító tabletta ugyanis ciánt tartalmazott.
Egy ország pánikban
Ezzel a helyzettel volt kénytelen szembesülni az Egyesült Államok 1982 őszén, amikor az ország legnépszerűbb fájdalomcsillapítójáról, a Tylenolról kiderült, hogy egyes dobozai ciános, gyors halált okozó tablettákat tartalmaznak. Egy ország bizalma ingott meg a gyógyszeriparban.
Önkéntesek jártak házról házra, hangosbemondóban mondták be az utcákon és az összes tévéből és rádióból ömlött a hír, hogy az emberek be ne szedjék az otthonukban lévő Tylenolt, mert annak egyes dobozai halálos mérget tartalmaznak. Tömeggyilkosság? Terrorizmus? Gyógyszeripari gondatlanság?
Valójában a mai napig nem tudni a választ, de egy új Netflixes dokumentumfilmnek köszönhetően legalább már vannak sejtéseink.
Tylenol gyógyszeres dobozokat pakolnak le egy üzlet polcairól, 1982. szeptember 30-án (Fotó: Yvonne Hemsey/Getty Images)
A Döglött akta: A Tylenol-gyilkosságok című háromrészes dokumentumfilm szerint valójában óriási mázli, hogy a ciános mérgezéseknek „mindössze” hét áldozata volt. Ez leginkább egy mentőknek is azonnal szemet szúró, szokatlan körülménynek volt köszönhető. Szeptember végén kihívták a mentőket egy 27 éves fiatalemberhez, Adam Janushoz, aki az otthonában lett rosszul. A mentősök hiába próbálkoztak, nem tudták újjáéleszteni a kórképe szerint semmilyen komolyabb betegségben nem szenvedő fiatalembert.
Az esetet az tette különösen gyanússá, hogy egy nappal később ugyanehhez a házhoz riasztották a mentőket. Ezúttal ketten, a 25 éves Stanley Janus és a 19 éves Theresa Janus lett rosszul, és vesztette életét pontosan ugyanúgy, mint egy nappal korábban a családtagjuk, Adam. Orvosi vizsgálatot rendeltek el a házban, és miután egy Tylenolos doboz gyanússá vált, az elhunytakat és a doboz tartalmát is megvizsgálták, ciánt keresve. És aki keres, az talál…
Egy rejtélyes gyilkos vagy… a Johnson & Johnson?
A ciánmérgezéseknek összesen heten estek áldozatul: a legfiatalabb áldozat a 12 éves Mary Kellerman volt, a legidősebb pedig a 35 éves Paula Prince. A gyanú szerint ennél többen is életüket vesztették, mivel
a ciánmérgezést kimondottan nehéz kimutatni, és általában csak akkor sikerül, ha konkrétan azt keresik a vizsgálat során, márpedig az idősebb korú vagy krónikus betegséggel rendelkező elhunytaknál a hatóságok aligha végeztek ilyen vizsgálatot.
Az eset kapcsán reflektorfénybe került a világ vezető gyógyszergyártója, a Johnson & Johnson. A cégnek az Egyesült Államokban a Tylenol volt a legjövedelmezőbb terméke. A mai napig a krízismenedzsment egyik legszebb példáját mutatta be a cég a ciánmérgezéses esetek utáni hónapokban. Komoly esély volt rá, hogy a történtek bedöntik a nagyvállalatot, de annyira hatékonyan uralták a narratívát, hogy ez végül nem következett be.
A Chicagói Városi Egészségügyi Hivatal dolgozói a Tylenol ciántartalmát vizsgálják egy laboratóriumban, 1982. október 4-én (Fotó: Profimedia)
Iszonyatos mennyiségű Tylenolt hívtak vissza először Chicago és a város vonzáskörzetéből (a mérgezés itt szedte áldozatait), majd az egész országból, több százmillió dolláros veszteséget benyelve. Mindenben együttműködtek a hatóságokkal, leállították a gyógyszer gyártását és hirdetéseit, belső vizsgálatot rendeltek el, majd az újra boltokba került Tylenolt immár védőfóliával látták el, hogy bárki azonnal lássa, ha a patikában vásárolt gyógyszeresdobozát valaki előzetesen megpiszkálta. Az összegyűjtött gyógyszerek (31 millió doboznyit hívtak vissza, és a mai napig ez az USA történetének legnagyobb termékvisszahívása) egy részét bevizsgálták, majd megsemmisítettek mindent, amit összegyűjtöttek a patikákból.
Természetesen az elején felmerült, hogy a Johnson & Johnson üzemében bekövetkező gyártási hiba okozhatta a mérgezést, de egyrészt a cég azt állította, hogy nem tárol cianidot az üzemeiben, másrészt nagyon gyorsan előkerült egy konkrét gyanúsított. A Johnson & Johnson vállalat egy zsarolólevelet kapott, amiben egy férfi magára vállalta a mérgezéseket, és elmondta, hogy egymillió dollárért cserébe abbahagyja, amit csinál. James Williams Lewis viszonylag hamar a hatóságok látóterébe került, és miután rendőrkézre került, a nyomozók meggyőződésévé vált, hogy ő követte el a mérgezéseket. Csakhogy rábizonyítani sohasem tudták.
A magányos gyilkos teóriája
James Lewis a zsarolólevélen túl számos ok miatt lehetett gyanús a nyomozóknak. Egyrészt a kihallgatásán egy egészen hihető teóriát vezetett elő arról, hogyan lehetett végrehajtani a gyógyszerek cianidos tablettákra való kicserélését a patikákban, másrészt már korábban is vádolták meg gyilkossággal: az egykori szomszédja meggyilkolása miatt állt bíróság előtt, de végül egy rendőrök által vétett nyomozati hiba következtében nem ítélték el.
Emellett a házkutatás során egy mérgekről szóló könyvet találtak az otthonában, és az ujjlenyomatai bizonyították, hogy olvasta benne a cianidról szóló részt. Ráadásul gyanús életet élt. Számos különböző állása volt az évek során, dolgozott informatikusként, könyvelőként, utazó ügynökként és ingatlanosként is. A feleségével folyton költöztek, és többször is a hatóságok látóterébe került különféle csalások kapcsán, miközben több esetben is álneveket használt.
Ezek azonban csupán közvetett bizonyítékoknak számítottak, ahhoz nem voltak elegendők, hogy a bíróság elítélje miatta James Lewist. Lewist végül tízévnyi börtönbüntetésre ítélték, de kizárólag zsarolás miatt. A rendőrök még évtizedekkel később is kihallgatták, próbálva új bizonyítékokat szerezni, és bár egyszer elérték, hogy még inkább gyanúba keverje magát, de ez új információ nem volt annyira döntő, hogy újranyithassák az ügyét. A férfi egyébként a börtönből szabadulva még egy nemi erőszak ügyében is a hatóságok látóterébe került: három évet töltött a rács mögött, ám miután a bíróságon az áldozat nem tudott megszólalni és vallomást tenni, Lewist felmentették.
A Netflix filmjének egyik legnagyobb fegyverténye, hogy bár James Lewis 2023 júliusában, 76 évesen elhunyt, a filmesek még a halála előtt le tudtak ülni vele egy interjúra, miközben a férfi korábban minden hasonló megkeresésre nemet mondott. A felvételekből világosan látszik, hogy Lewis élvezi a mumus szerepét, és az emiatt rá háruló extra figyelmet: az a fajta fickó volt, aki tudott nagyon kedves és sármos lenni, és csak néha, egy-egy pillanatra villant elő a fenyegető oldala. Ami persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy ő követte volna el a Tylenol-gyilkosságokat. Már, ha ezek gyilkosságok voltak egyáltalán…
Amikor minden szem egyetlen pontot figyel…
Bár a Netflix dokumentumfilmje határozottan figyel arra, hogy még véletlenül se állítsa azt, hogy a Johnson & Johnson gondatlansága miatt következtek be a halálesetek, ugyanakkor felveti azt a gondolatot, hogy valójában a hatóságok ezt az eshetőséget alig vizsgálták, annyira lefoglalta őket, hogy James Lewist vád alá helyezzék.
Bár a vállalat azt állította, hogy nem tartottak cianidot a Tylenol gyártósorának közelében, később kiderült, hogy nem messze onnan igenis tároltak cianidot. Továbbá
a rendőrség a cég vizsgálatakor gyakorlatilag megelégedett azzal, hogy elfogadták a Johnson & Johnson belső vizsgálatának eredményeit.
Tylenol egy ’82-es termékfotón (Fotó: Profimedia)
Ők ellenőrizték ugyanis a patikákból visszarendelt Tylenol egy részét, majd megsemmisítették a sokmillió doboznyit, ami a dokumentumfilm egyik megszólalója szerint olyan, mintha bizonyítékokat semmisítettek volna meg. Négy évvel a Tylenolos-gyilkosságok után ráadásul nagyon hasonló, szintén cianidos esetek következtek be, egy New York, kettő pedig Washington államban, pedig akkor már az érintett gyógyszeres dobozok rendelkeztek védőfóliával. Ezeknek az eseteknek már messze nem lett akkora visszhangja, mint az 1982-ben történt elhalálozásoknak.
A Johnson & Johnson vállalat számára ugyan a mérgezett gyógyszerek rövid távon presztízs- és anyagi veszteséget okoztak, villámgyorsan kiheverték ezt, és a válságmenedzselés iskolapéldáját bemutatva egy éven belül visszahozták a cégbe és a gyógyszerbe vetett vásárlói bizalmat, valamint a régi forgalom számait. A Tylenol pedig egy ma is népszerű gyógyszermárka az Egyesült Államokban.
