Életmód

Kelet-Európa legrettegettebb sorozatgyilkosa egy nő volt

Legalább 50, de akár 150 gyilkosságot is elkövethetett

Valószínűleg csak kevesek számára cseng ismerősen Ana Drakszin neve, de nálunk talán azt az elnevezést – Baba Anujka – sem sokan hallották, amely sok korabeli rendőrségi tudósításba bekerült és ahogy nem csak a környéken, de távoli országokban is ismerték a szerb asszonyt, aki a XX. század elejének egyik legnagyobb bűnügyi szenzációját szolgáltatta, ugyanis több mint fél évszázadon át nem sikerült rábizonyítani semmit. Kétszer is vizsgálati fogságba került, de az ellene felhozott bizonyítékok nem voltak perdöntőek. Annak idején így írt róla a Magyar Hírlap 1929. június 16-i száma:

„De Pistiona Anujkának, népies nevén Baba Anujkának hívják ezt a kicsiny, töpördötött, ezerráncú, szelídképű anyókát, aki büszkén hivatkozik arra, hogy mennyi jót tett több, mint öt évtizedes “működése” alatt és nemcsak a népből fordultak hozzá minden nemzetiségbeliek, hanem számtalan magyar, német és szerb gazdag ember és arisztokrata, roman bojárok és török agák is ezek az ő segítségével mindig teljes mértékben meg voltak elégedve. Sohasem fordult elő, hogy ha ő valamely célra orvosságot adott, annak ne lett volna meg a kívánt eredménye.

Nemcsak a Bánátból, de messze vidékről és idegen országokból keresték őt fel az emberek és kérték segítségét. És Baba Anujka mindig segített. Természetesen jó pénzért olyan italokat is adott, melytől egy-egy útban lévő ember nem hirtelen, de mégis rövid idő alatt, feltűnés nélkül költözött át egy jobb világba.

Több mint ötven éve folytatta gyilkos mesterségét e különös lelkiismeretű, veszedelmes boszorkány és még elgondolni is rettenetes, hogy e hosszú időn át hány tucat vagy talán hány száz gyanútlan embert segített elpusztítani. És érdekes, hogy áldozatai között sohasem volt nő, mindig csak férfi.”

150 embert is megölhetett a "bánáti boszorkány"

150 embert is megölhetett a “bánáti boszorkány” (Fotó: Wikipedia)

Mielőtt azonban rátérnénk, hogyan is jutott bíróságig az ügy, lássuk, ki volt ez a titokzatos asszony, akit bánáti boszorkány néven is emlegettek.

A Slavorum információi szerint Drakszin 1837-ben vagy 1838-ban Romániában született, egy tehetős marhakereskedő lányaként, ám még gyerekkorában a Bánát megyei Petrére (Vladimirovac) költöztek, innen kapta későbbi gúnynevét, a bánáti boszorkányt. Történetét egy Simon Gyarmati nevű kémiaprofesszor jegyezte le, az életrajzi kötet Baba Anujka – A petrei boszorkány címmel 2007-ben jelent meg Szerbiában.

Drakszinnak kemény élete volt, több csapás is érte. Még csak húszéves volt, amikor egy osztrák katonatiszt szifilisszel fertőzte meg. Ezután egy jó ideig magányosan élt és idejét az orvoslás tanulmányozásával töltötte, megismerkedett a hagyományos és a népi gyógyítás különböző módszereivel. Végül, apja nyomására férjhez ment egy nála jóval idősebb földesúrhoz, akinek húsz év házasság alatt összesen tizenegy gyereket szült, közülük azonban tízen meghaltak. Amikor a férje is eltávozott az élők sorából, Drakszin a közös családi ház egyik szobájában berendezte saját laboratóriumát és nekiállt a különféle bájitalok kotyvasztásának.

Alvajáró, tehát boszorkány

Kislány korában Drakszin bentlakásos iskolába járt, itt derült ki róla, hogy egyébként alvajáró, amit akkortájt a boszorkányokkal, illetve a természetfeletti sötét erőkkel cimboráló emberekkel azonosítottak.

Laborjában egy különös folyadékot kotyvasztott, amelyről azt állította vásárlóinak, hogy olyan csodaszer, amely egy csapásra megoldja a házassági, anyagi vagy más jellegű problémáikat. Ez a különös csodaszer azonban leginkább a problémás emberek likvidálására volt alkalmas, tekintve, hogy a fő összetevői az arzén, a higany és a csattanó maszlag voltak. Baba Anujka minden ügyfelének feltette a kérdést: mennyire súlyos bajt kell orvosolni. Ez a kérdés azonban leginkább a célpont testsúlyára vonatkozott, a „hatóanyagokat” pedig a válasznak megfelelően adagolta. Ez alapján azt is meg tudta becsülni, hogy a folyadék körülbelül hány nap alatt végez az áldozattal.

„A nyolcadik nap után megszűnik a problémája” – mondta a legtöbb ügyfelének, akiktől általában 5000 dinárt kért egy-egy fiola „bájitalért”.

150 embert is megölhetett a "bánáti boszorkány"

Fotó: Unsplash

„Első ránézésre egy kedves idős néni volt, második-harmadik blikkre viszont egyértelművé vált, hogy egy veszélyes méregkeverőről volt szó” – írta róla Gyarmati. „Gyakran nem is ismerte az áldozatait, viszont meg volt győződve róla, hogy valóban segít mások baján.

Gyarmati szerint a méregkeverőnek egy segédje is akadt egy bizonyo Ljubinka Milanov személyében: „Ő volt az, aki figyelt és hallgatózott, főleg esténként, amikor az asszonyok találkoztak a kútnál és elmesélték egymásnak, hogy mi történik a házuk táján.” Milanov figyelt és akinél „személyi” problémák merültek fel, azoknak azt javasolta, hogy keressék fel „Anujka nagymamát”, akit mindenről tájékoztatott, így, amikor a kliensek megjelentek a házánál, pontosan tudta, hogy miről van szó.

Nem csak gyilkos szereket kevert

A „bánáti boszorkánytól” nem csak mérget vásároltak az ügyfelei. Voltak olyan vásárlói, akik például azt szerették volna, ha egy rokonuk megszabadulhat a katonai szolgálatból. Nekik a fenti keverék enyhébb változatát adta, amelytől csak átmenetileg betegek lettek, hogy erre hivatkozva leszerelhessenek. De keresték olyanok is, akik a jövőjüket szerették volna megtudni, arról azonban nem szól a fáma, hogy nekik milyen megoldást tudott javasolni.

„Sokan jöttek segítséget kérni tőle” – írta Gyarmati. „Tábornokok, de például olyan lelkészek is felkeresték, akik hittek az erejében és elhitték, hogy utat tud mutatni számukra. Ezzel rengeteg pénzt tudott keresni, különösen, hogy remek érzékkel tudta felmérni, hogy a vásárlóinak milyen az anyagi helyzete. Ha rájött, hogy valaki tehetős, úgy tett, mintha nagyon sok dolga lenne és közölte, hogy aznap már nem fogja tudni kiszolgálni őket. Viszont, mivel ebben a korban még az utazás komoly szervezést igényelt, ügyfelei életét megkönnyítendő felajánlotta, hogy szállást és ellátást biztosít számukra, természetesen külön díjazásért.” 

Soha nem tudjuk meg, hány embert tett el láb alól

A bánáti boszorkány áldozatainak pontos száma ismeretlen, különösen, hogy sok esetben azok a családok, akik igénybe vették a szolgáltatásait, megtagadták, hogy az elhunyt rokonukat felboncolják – nehogy így derüljön fény a mérgezésre.

Azonban, a korabeli írások és tanúvallomások szerint Baba Anujka nem csak a nehéz sorsú nőkön próbált segíteni, hanem időnként puszta rosszindulatból vagy gonoszságból is ölt. A petrei illetőségű, nyolcvanas éveiben járó Georgi Veseji Gyarmatinak felidézte a kis falu egyik legismertebb tragédiáját. Egy meleg nyári estén a mindössze 18 éves házaspár, Maria és Tito Vakarescu egy bálról sétáltak hazafelé, amikor elhaladtak Baba Anujka háza előtt, aki a tornácon üldögélt. Mivel nagyon meleg volt, egy-egy pohár frissítő limonádét ajánlott fel a fiataloknak, akik vesztükre ezt el is fogadták. A sírjuk azóta is a petrei temető bejáratánál található, mintegy intő jelként szolgálva a történtek után.

A hatóságok – egy darabig – bottal ütötték a nyomát

Bár 40 vagy 50 éves karrierje során, a környékbeli pletykák szerint több száz embert is eltehetett láb alól, a hatóságok sokáig nem foglalkoztak a bánáti boszorkánnyal. Először 1914-ben tartóztatták le, azonban akkor nem tudták rábizonyítani a vádakat. Újabb 15 éven át élhetett szabadlábon, végül azonban 1928-ban újra elkapták egy Gaja Prokin nevű férfi halála miatt. Ezt is megúszhatta volna, ha nem bízza a bájital kikeverését a már említett Ljubinka Milankovra. Mivel azonban így döntött, a főzet nem volt olyan erős, mintha maga Baba Anujka keverte volna, így a férfi halála előtt még fel tudott keresni egy orvost, így derült fény a mérgezés tényére. Ezután pedig további olyan esetekre is fény derült, ahol tényleg ő maga kotyvasztotta a mérgező keveréket, így a tárgyalásból valódi bűnügyi szenzáció kerekedett, amiről a korabeli magyar újságok is rendszeresen beszámoltak.

A Kis Újság 1929. június 20-i száma például Boszorkánypör Pancsován címmel írt az esetről, a cikk első bekezdését pedig már csak a szóhasználat miatt is érdemes elolvasni: „A pancsovai törvényszék előtt június 17-én kezdték meg egy olyan pörnek a tárgyalását, amely szinte pártatlanul áll ma a bűnesetek között. A repülőgép és szikratávíró korában a középkor minden bűbájosságát, boszorkányosságát varázsolja vissza ez a tárgyalás, amelynek a vádlottja a 95 esztendős Pistiona Anujka nevezetű öregasszony, akit a nép Baba Anujkának nevezett.”

“Életemben még sohasem láttam mérget” – ez az idézet már az Új Barázda című lap 1929. június 19-i számából származik. „Én csak bájitalokat készítettem, de azok teljesen ártalmatlan szerek voltak.”

150 embert is megölhetett a "bánáti boszorkány"

Baba Anujka a Kronen Zeitung címlapján

A lap szerint azonban egy szerb asszony a tárgyaláson bevallotta, hogy 5000 dinárt fizetett a bájitalért, amelyet a „vénasszony azzal a megjegyzéssel adott el neki, hogy vagy megjavítja a férjét, vagy sírba viszi”.

Izgalmas jelenete lehetett a tárgyalásnak, amikor a 95 éves vádlott ezt követően odament a tanúhoz és a bíróság szeme láttára megpofozta. A tárgyalást vezető bíró ekkor vasra veretéssel fenyegette meg Baba Anujkát, ő azonban, az Új Barázda riportere szerint: „csak nevetett ráncos és fogatlan szájával és azt mondta: – Azzal én nem sokat törődöm.”

Bár Drakszin mindent tagadott, 1928-ban – 92 éves korában – tizenöt évnyi börtönre ítélték. A perről világszerte – Ausztráliától az Egyesült Államokig – beszámoltak a lapok. Baba Anujka azonban nem töltötte le a teljes büntetését, ahogy ugyanis a Keleti Újság írta 1936. november 13-i számában:

„Szabadlábra helyezték a százéves méregkeverőnőt.

Belgrádból jelentik: nyolc évvel ezelőtt a jugoszláv törvényszék tizenöt évi súlyos fegyházbüntetésre ítélet el az akkor kilencvenkét éves Pisteni Anujka méregkeverőnőt tíz férfi megmérgezéséért. A méregkeverőnő most érte el a századik életévét és kegyelmi úton szabadlábra helyezték. A börtönből való távozása után kijelentette, hogy még legalább tíz évig akar élni, mert anyja is száztíz éves korában halt meg.”

Baba Anujka egyesek szerint szabadulása után is folytatta a méregkeverést, végül 104 éves korában halt meg.

(A cikk elkészültében nyújtott segítségéért köszönetet mondunk Marinov Ivánnak, a városi legendákkal foglalkozó Urban Legends blog szerkesztőjének.)

További cikkeink különleges alakokról, történelmi érdekességekről:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése