Mindannyiunknak vannak kedvenc hobbijai, amelyekben megpróbálunk kiteljesedni, azonban akadnak olyanok, akiknek egy-egy elfoglaltság az egész életüket meghatározza. Ide sorolható például Tommy Caldwell hegymászó is, aki hajthatatlan volt abban, hogy elérje a célját, pedig az életútját tekintve már sokan visszafordultak volna. Caldwell volt az első, aki először megmászta az Egyesült Államok legnehezebb útvonalait. 2015-ben a National Geographic a mászót vitathatatlanul a bolygó legjobb all-around sziklamászójának nevezte. Tommy Caldwell mindenképpen a sportág meghatározó alakja.
A hegymászó legújabb teljesítményéről nem olyan régen még egy dokumentumfilm is készült The Devil’s Climb címmel, amelyben Alex Honnolddal karöltve egy lehetetlennek tűnő vállalkozásra készültek. A két hegymászó legenda meghódította a Észak-Amerika egyik legveszélyesebb hegyét, a Devils Thumbot. A lavinák és a téli viharok jellemzőek a félreeső területen, éppen ezért eddig csak kevesen jutottak fel a csúcsra, a történelemkönyvekbe pedig sajnos azoknak a nevei kerültek, akiknek nem sikerült épségben célba érniük.
A semmi közepén ezek a nagy tüskés hegyek voltak a legfenyegetőbbek, amiket valaha láttam
– mondta a hegymászó a CNN-nek.
Tommy Caldwell a The Dawn Wall c. filmben (Fotó: Profimedia)
A hihetetlen ötletet már csak tetézte, hogy a páros úgy döntött, biciklivel vágnak neki a közel egy hónapig tartó expedíciónak. Mindamellett, hogy az extrém sportnak köszönhetően a két hegymászó vérében van a határaik feszegetése, ez egyfajta lelki utazásnak is betudható. Caldwell már a negyvenes éveiben járt, amikor egy Achilles-sérülés után számos műtét várt rá, ráadásul a sérülés miatt csavarokat kellett a lábába rakni. Két év kihagyás után aggódni kezdett, hogy milyen jövő vár majd rá, hiszen a mászás az egész életét meghatározta. Olyanokat élt át, amiket csak a filmekben lehet látni.
Tommy Caldwell amilyen magasságokat, olyan mélypontokat is átélt
Caldwell már egészen fiatalon megismerkedett a sporttal. Édesapja, Mike Caldwell tanárból lett hivatásos testépítő, majd hegyi vezető és sziklamászó, míg édesanyja, Terry szintén hegyi vezető volt. A család minden évben eljárt túrázni, ahol a gyerekek közelről megismerhették a sziklamászást, Tommy pedig rögtön beleszeretett. Annak ellenére, hogy az elmúlt évek során Tommy Caldwell a profi pályafutása alatt – szó szerint – hatalmas magasságokat élt át, olyan mélypontok is voltak a karrierjében, amelyek a legtöbb sportolót vélhetően már eltántorítottak volna.
Tommy Caldwell a The Dawn Wall austini premierjén (Fotó: Matt Winkelmeyer / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP)
Mindössze 21 éves volt, amikor a barátnőjével együtt elrabolták
A sportoló a barátnőjével, Beth Roddenel és másik két mászóval még 2000-ben vett részt egy kirgizisztáni hegymászótúrán, ahol elfogták és túszul ejtették őket az Üzbegisztáni Iszlám Mozgalom tagjai. A hegymászókat hat napon keresztül fegyverrel fenyegették, alig adtak nekik ételt és vizet, ráadásul napokig a hegyeken keresztül kellett sétálniuk, miközben fogvatartóik fegyveres összecsapásba keveredtek. Ez már önmagában egy életre elegendő traumát okozhatott, azonban a mászók végignézték azt is, ahogy fogvatartók agyonlövik az egyik túszt.
Beth Rodden volt az egyetlen nő a csapatban, így elmondása szerint rettegett attól, hogy szexuális erőszak áldozatává válik.
Az is megrémítette, hogy az egyik túszul ejtő rendszeresen maszturbált a közelében. Rodden kitüntetett hegymászó, azonban elmondása szerint az eset után nagyon nehezen tudott beszélni a történtekről. Álmatlansággal, rémálmokkal küzdött, és habár elment néhány terápiás ülésre, nem igazán tudott megnyílni. Azt is hozzátette, miszerint amennyit a sport adott neki, annyit el is vett tőle.
Napokkal később eljött a pillanat, amikor a csoport egyedül maradt egyetlen őrrel a szikla szélén. Tommy Caldwell volt az, aki meghozta azt a döntést, hogy az őrt lelöki a szikláról, hiszen ez volt az egyetlen mód arra, hogy megszökjenek. Az eset után Caldwell hónapokig küzdött és őrlődött, hiszen abban a tudatban volt, hogy megölt egy embert. (Később kiderült, hogy az őr túlélte.) Miután a sportoló már-már teljesen megsemmisülve, bűntudattal visszatért Közép-Ázsiából, egy újabb kudarccal kellett szembesülnie. Éppen az otthonát újította fel, amikor véletlenül lefűrészelte a bal mutatóujját. A történtek után az orvosok felhívták rá a figyelmét, hogy vélhetően ezzel véget ér a hegymászói pályafutása, azonban ahelyett, hogy szomorúan nyugtázta volna a történeteket, úgy döntött, hogy felülmúlja az elvárásokat, és kihívásként tekint a balesetre.
„Ez általában elég nagy visszaesést jelent a legtöbb ember számára, de bizonyos szempontból én akkoriban már hozzászoktam ahhoz, hogy ezeket a kihívásokat magammal kell vinnem. Azt gondoltam, hogy ezt arra használom majd, hogy kihozzam magamból a legtöbbet” – mesélte Caldwell, majd azt is hozzátette, hogy sokszor úgy érezhetjük, a testünk nem elég jó, azonban csodálatos, hogy milyen furcsa módokon tud kezelni egyes helyzeteket.
Minden elvárást eltávolítasz, ez pedig esélyt ad arra, hogy sokkal jobban teljesíts annál, mint ahogyan azt gondolod, és ahogyan mások gondolják.
Az elrabolt hegymászók: Beth Rodden és Tommy Caldwell (Fotó: Profimedia)
Az utolsó csepp a pohárban és a lehetetlennek tűnő küldetés ereje
Évekkel később újabb csalódás érte, ugyanis feleségével elváltak. Caldwell nem sokkal később minden energiáját abba fektette, hogy még a hegymászók által is lehetetlennek gondolt küldetést teljesítse. Kevin Jorgesonnal 2015-ben elsőként mászta meg szabadon – segédeszközök nélkül – a Down Wallt. A túra 19 napig tartott, azonban az előkészítése ennél jóval több időt, egész pontosan hét évet igényelt.
„Függővé válsz tőle. Végül olyan dolgokba ütközöl és olyan csapások érnek, amiket egyáltalán nem terveztél, viszont ha ez a mentalitás beépül, akkor egy idő után mindent sokkal könnyebb kezelned.”
Tommy Caldwell ünnepel, miután előző nap társával, Kevin Jorgesonnal együtt megmászták az El Capitan sziklafalát a Yosemite Nemzeti Parkban, Kaliforniában, és ezzel befejezték a Dawn Wall útvonal szabadmászását, 2015. január 15-én (Fotó: Profimedia)
Caldwell elé az élet folyamatos kihívásokat állít, ugyanis két évig egyáltalán nem tudott mászni az Achilles-sérülése miatt. Itt szembesült először a gondolattal, hogy teste már egyáltalán nem úgy viselkedik, mint korábban. Ez arra késztette, hogy még több rekordot döntsön meg.
„Ha egy normális emberről beszélünk akkor a korom nem számít öregnek, de ha egy sportolóra gondolunk, a 46 év már annak számít. Folyamatosan próbálunk a csúcson maradni. Abban a korban vagyok, amikor elgondolkoztam: vajon képes leszek arra, amire a múltban? Az út egy módja volt a gyógyulásomnak, és annak, hogy próbára tegyem magam. Meggyógyított.”
