Egy időben a kisfiam minden este kádfürdőzött. Amikor végzett a fürdéssel, és kihúzta a dugót, egy icipici örvény jelent meg a lefolyó felett, amit elneveztünk „tornádónak”. A víznyomástól függően a „tornádó” hol megjelent, hol eltűnt, mi pedig minden alkalommal felkiáltottunk, amikor megláttuk, hogy „Ott a tornádóóó!” Akkor még nem neveztük nevén, de ma már tudom, ez volt a mi egyik családi rituálénk. Biztosan furcsán hangzik egy ilyen csacskaságot családi rituálénak nevezni, pedig minden téren beteljesíti egy rítus funkcióját: egy olyan különleges esemény a napok egyformaságában, ami újra és újra megtörténik, mégis mindig izgalommal várjuk, feldobja a hangulatunkat, ezáltal pedig erősíti a kötődést köztünk.
Családi rituáléja mindenkinek van
Csak nem vette eddig észre. Nem kell feltétlenül nagy dolgokra gondolni, akár az esti meseolvasás is lehet családi rituálé, de a vasárnap reggeli palacsintázások vagy a vicces/kedves családi becenevek is ide sorolhatók. Azonban fontos, hogy ne tévesszük össze a rituálékat a napi rutinnal vagy szokásokkal. „A reggeli készülődés például egy napi rutin, azaz olyan tevékenység, amit szinte automatikusan végzünk, sokszor nem is pontosan tudjuk, hogy miért úgy csináljuk – mondja Körmöczi Andrea pszichológus. – A szokások kialakulásának az az előnye, hogy energiát spórolunk vele, mert nem kell rajtuk gondolkozni, továbbá mivel mindig ugyanúgy zajlanak, struktúrát és biztonságérzetet adnak a mindennapjainknak.
Ezzel szemben a rituálék vagy rítusok minden esetben érzelmekkel telítettek, jelképes tartalommal bírnak.
Ebből következően a rítusok nem a szokásokból alakulnak ki, bár közös bennük, hogy ismétlődő jellegűek. A családi rituálék amellett, hogy ismétlődnek, valamilyen cselekvést is magukban foglalnak (például születésnapkor tortával köszöntünk), elválnak a hétköznapi életünktől, a kapcsolódó szertartások szabályozott mederben folynak és többnyire társas események.”
A rítus egyidős az emberi kultúrával
A rituálék nagyon sokféle formát öltöttek az évezredek során, és ma is számos alakban találhatók meg a különböző országokban, kultúrákban és vallásokban. Legyen szó különleges vagy hétköznapi eseményekről, a rítusok mindenhol jelen vannak, ugyanígy a társadalom legkisebb egységében, a családban is.
Andrea szerint a családi rítusoknak három típusát különíthetjük el.
- „Vannak olyan rítusok, amelyek egy kultúrkörben sok családban hasonlóan zajlanak, mert azonos szimbólumokat használnak. Ilyenek a húsvét, a karácsony, az egyéb vallási ünnepek, az esküvő vagy a temetés.
- A rítusok egy másik csoportja a családra jellemző mintázatot mutat, ilyen a születésnap, névnap vagy a házassági évforduló. Itt az ünneplés formája családonként nagy különbségeket mutathat.
- A harmadik csoportba tartozó rítusok pedig a mindennapi élet szervezésében játszanak szerepet, ide tartozik például a közös családi étkezés ideje és módja, az üdvözlés és elköszönés formája, vagy a kisgyerekes családokban az altatási és fürdetési rituálék.”
A családi rítusok fontosabbak, mint gondolnánk
Bár sok rituálét észre sem veszünk, mégis nagyon fontos funkciót töltenek be egy család életében. „Egyéni szinten strukturálják az időt, elválasztják a jelentőset a hétköznapitól, valamint támogatást, védelmet nyújtanak az átmeneti időszakokban, krízishelyzetekben – mondja a szakember. – Az olyan szertartások pedig, amelyek születéshez, halálhoz vagy felnőtté váláshoz kapcsolódnak, az átmenetet segítik egyik életszakaszból a másikba. Ugyanakkor a rítusok családi szinten a család összetartozását építik, és a változások során is segítenek megőrizni a családi egységet. Egyes rítusok generációkon is átívelhetnek, ezáltal erősítik a generációk közti folytonosságot és összetartozást. A rituálék segítenek a minták átadásában, keretet biztosítva a gyermekek kognitív és érzelmi fejlődéséhez.”
A szakember szerint a rituálék segítenek abban is, hogy a gyerekek biztonságban érezzék magukat ebben a világban. „Gyermekek esetén bizonyított, hogy a családi rituálék jelenléte csökkenti a gyermekek szorongását és összességében pozitív hatással van a lelkiállapotukra.
Az azonos időben, azonos módon zajló rítusok növelik a stabilitást, a biztonságot és a kiszámíthatóságot, amelyeknek különösen kisgyermekkorban van jelentősége.
A rituálék ráadásul nem csak a gyerekek érzelmi jóllétére vannak pozitív hatással. „Azokban a családokban, ahol több időt és energiát szánnak a családi rituálékra, a szülők közt jobb párkapcsolat alakul ki, illetve a családtagok alacsonyabb stressz-szintről számolnak be.”
A rítusaink mélyen beágyazódnak az emlékezetünkbe
A családban megélt rítusok hosszú távon védőfaktor szerepet töltenek be az életünkben. „Kutatások igazolták, hogy azokban a családokban, ahol megélhető, érzelmekkel telített rítusok vannak, kisebb a valószínűsége annak, hogy valamelyik családtag felnőtté válva pótszereket, drogot vagy alkoholt használjon, amit a szakirodalom »pszeudo« rítusoknak is nevez – magyarázza Andrea, és arra is felhívja a figyelmet, hogy a családi rítusok a krízishelyzetekben is erősítik a stabilitást. – Jó példa erre a haláleset utáni gyászév. Megéljük azt, hogy az élet megy tovább, ugyanazok az ünnepek ugyanolyan rítus szerint, de már az elhunyt nélkül követik egymást. Az egy évnek azért van jelentősége, mert egy év alatt minden fontosabb ünnep lezajlik a karácsonytól a születésnapokig, így a második évet már egy másik érzelmi szinten tudjuk megélni.”
Ne hagyjuk elveszni rítusainkat!
A szakember azonban arra is figyelmeztet, hogy az európai kultúrából mára számos rítus eltűnt, vagy kiüresedett, így egyfajta rítustalanodás felé haladunk. Gondoljunk csak a gazdag húsvéti szokások eltűnésére, vagy arra, hogy egyre többen tartják a házasságot csak egy papírnak. Ugyanakkor a régi rítusok helyett megjelentek az olyan importált rítusok, mint a Valentin-nap vagy a Halloween. A rítusoknak azonban annyira sok pozitív hatása van, hogy mindenképpen javasolt ápolásuk, érzelmi tartalommal való feltöltésük.
„Szánjunk időt és energiát arra, hogy kialakítsuk családunk saját rítusait is. Rítusok nélkül szürkébb és egyhangúbb az élet, eltűnnek a különbségek a hétköznapok és az ünnepek között. Pedig mindannyiunknak szüksége van időnként kiszakadni a hétköznapokból, megállni egy kicsit, és megérezni, hová is tartozunk, milyen értékeket vallunk.
A hétköznapok legfontosabb családi rítusai a közös étkezések és a hétvégi közös programok.
A hétköznapokban sokszor csak a közös családi vacsora tudja összekapcsolni a családtagokat, hiszen reggel rohanunk, esetleg mindenki máskor kel, délben pedig nem vagyunk otthon. Habár jelentős szervezést és erőfeszítést igényel, hogy este együtt tudjon leülni a család vacsorázni, ezt érdemes már kisgyermekkortól beépíteni a mindennapjainkba, hiszen kamaszkorban sok esetben már csak ez lesz az a pont, amikor minőségi időt tudunk eltölteni gyermekünkkel egy hétköznap során.”