Hormonok és hangulatok

Szervezetünk kiegyensúlyozott működését több száz hormon irányítja. Befolyásolják testi és lelki állapotunkat, az idegrendszerrel együtt kihatnak minden életfolyamatunkra, sőt egész személyiségünkre is. Nélkülük élni lehetetlen lenne.

Érzelmeink és hangulatunk alakulása – például ha szerelmesek leszünk, ha egy kiadós futás vagy szolizás után egyik pillanatról a másikra jókedvre derülünk, ha jobban vágyunk a szexre, mint máskor, vagy éppen stresszelünk valami miatt – idegi és hormonális rendszerünk finom és bonyolult összjátékának az eredménye.


Szerotonin – a kedvcsináló hormon

Örömérzetünk legfőbb kiváltója a szerotoninhormon, amely ha megfelelő mennyiségben képződik, hangulatunk kellemes lesz, kiegyensúlyozottnak érezzük magunkat, mélyen, ellazultan tudunk aludni, így pihentek, nyugodtak leszünk. Ha azonban szintje nem megfelelő, hangulatunk romlani kezd, borúsan látjuk a dolgokat, és ha ez az alacsony szint tartós, eluralkodhat rajtunk a félelem és a depresszió. A stressz és az idegeskedés jelentősen csökkentik a szervezet szerotoninmennyiségét, melynek helyreállításában segít a jóga, a meditáció, a relaxáció, az autogén tréning, az elegendő mozgás és alvás, a méregtelenítés, valamint az egészséges táplálkozás.

Összeállításunkat jövő héten a nemi működést befolyásoló hormonokkal folytatjuk!

A szerotonin előállításához szervezetünknek szénhidrátra és triptofánra, egy létfontosságú fehérjeépítő anyagra van szüksége, amelyet táplálékainkkal tudunk bevinni. Hogy jókedvűek legyünk, fogyasszunk tejtermékeket, halat, hüvelyeseket, banánt, burgonyát, diót, tésztaféléket, müzlit, rizst, zöldségeket, salátákat, valamint a tenger gyümölcseit. Néhány gyógynövény és fűszer, mint az orbáncfű, a bazsalikom, a citromfű, a szerecsendió és a fahéj szintén hangulatjavító hatású.






Endorfin – a mámoros boldogság hormonja

Az endorfinok az agyban termelődő hormonok, amelyek pontosan úgy dobják fel szervezetünket, mint a drogok. Rózsaszínben látjuk a világot, felragyog az arcunk, a boldogság és az öröm euforikus érzése tölt el akár egy kiadós sportolás, szaunázás, munkahelyi siker, szeretet és törődés, egy kellemes élmény, egy hatalmas nevetés, kreatív tevékenységek vagy meditáció hatására, amelyek elősegítik az endorfintermelést. Nagy mennyiségben szabadul fel az endorfin csókolózáskor és szeretkezéskor, valamint erős paprika, vanília vagy csokoládé fogyasztásakor, akupresszúrás vagy akupunktúrás kezeléskor. Az endorfinok nemcsak boldogságot okoznak, erősítik az immunrendszert is, segítenek a stressz kezelésében és az erős fájdalom, mint például a szülés könnyebb elviselésében. Azonban a jóból is megárt a sok – a túl magas endorfinszint passzivitást, étvágytalanságot, és memóriazavart okoz.






Feniletilamin – a szerelemhormon

Ha szerelmesek leszünk, vérünkben jelentősen megemelkedik a feniletilamin hormon (PEA), amely képessé tesz a lángolásra, a lila ködös eufória megélésére, és a fellegekben járásra. A kedélyjavító amfetaminhoz hasonló hatású hormon szintje körülbelül másfél évig magas marad, majd lecsökken, és vele együtt elmúlik a szerelem is. A szakítások utáni depressziót is a feniletilamin hormon csökkenésével magyarázzák. Vannak, akiknél előbb, másoknál később következik be ez a folyamat, néhány esetben pedig soha, ők a szerelemfüggők, akik akár ölni is képesek lennének szerelmükért. Szerelemhormon található a csokoládéban is, amiből talán ezért kívánnak többet a szerelmesek.


Növekedési hormon – a jó közérzet hormonja

Az agyalapi mirigy által termelt növekedési hormon (STH) a szervezet növekedéséért és fejlődéséért felel, hatására hosszirányban és vastagságban gyarapodnak a csontok, megnagyobbodnak az izmok és a zsigerek. A megfelelő hormonszint jó közérzetet, pihentetőbb alvást biztosít, és javítja a szexuális teljesítőképességet. Húszéves kor után fokozatosan csökken a termelődése.






Melatonin- az alváshormon

A tobozmirigy által termelt melatonin segít a megfelelő alvásban. Mennyisége napszakonként és életkoronként változó: naplementétől éjjel kettőig emelkedik, majd hanyatlik, napközben pedig alig kimutatható mennyiségben van jelen a szervezetben. A kor előrehaladtával csökken a melatonintermelés, ezzel magyarázhatóak az időskori alvászavarok. E panaszok és a hosszú repülőutaknál jelentjező időeltolódás okozta alvási nehézségek enyhítésére melatonintartalmú gyógyszerek kaphatók. A melatonin megfelelő szinten tartásában hatékony a rizs, a paradicsom és a gyömbér fogyasztása.


Adrenalin – a teljesítményfokozó stresszhormon

Az adrenalin a mellékvesevelőben termelődik stressz hatására. Segítségével veszély vagy izgalom esetén glükóz szabadul fel, megemelkedik a vércukorszint, hogy testünk elég energiához jusson a túléléshez, valamint, hogy a feszültséget teremtő helyzetben a legjobbat hozhassuk ki magunkból. Hatására gyorsul a légzés, emelkedik a szívverések száma és a vérnyomás, az izmok megfeszülnek, és szervezetünk felkészül a gyors bevetésre. A tartós stressz veszélye azonban az, hogy energiaraktáraink előbb-utóbb kimerülnek, a stresszhormonok pusztítják a szervezet ellenállásáért felelős védekező sejteket, és rontják a sejtek közti kommunikációt. A stresszoldó módszerek (relaxáció, meditáció, jóga, autogén tréning) segítenek az adrenalinszint csökkentésében.


Noradrenalin – a nyugtató stresszhormon

Stressz hatására nemcsak az adrenalinszint emelkedik, hanem a mellékvesevelő által termelt noradrenaliné is, azért, hogy az izgalmi állapot ne fokozódjon fel túlzottan, és újra beálljon az egészséges egyensúly. Hatására csökken a vérnyomás, normalizálódik a pulzus, és lassan megnyugszunk. A noradrenalin képes a feszültséget teljesen eltüntetni, sőt akár örömmé változtatni.






Dopamin – a félelemcsökkentő hormon

A dopamin is a mellékvesevelőben, továbbá egyes idegsejtekben termelődik. Oldja a félelemérzetet, a feszültséget, felébreszti a nemi vágyat, beindítja fantáziánkat és kreativitásunkat, lassítja az öregedést, aktívvá és teherbíróvá tesz. Rendszeres futással, tornával, valamint piros zöldségek, burgonya, ananász, mogyoró, hal és tejtermékek fogyasztásával serkenthetjük a termelését.


Kéreghormon – az idegölő magány hormonja?

Állatkísérletek során kiderült, hogy a kölyök elkülönítése az anyától és társaitól ugyanolyan hatást vált ki az agyban, mint a fájdalom, a fizikai bántalmazás, a hideg vagy az éhezés. Megemelkedik a kéreghormontermelés, ami tartós egyedüllét esetén állandósul, és pusztítja az idegsejteket. Az újszülöttkorban magányra ítélt majmok egész életükben idegesek és magányosak maradtak. Emberkísérleteket még nem végeztek ugyan, de elgondolkodtató, hogy vajon bennünk is hasonló folyamatok zajlanak-e le?






Pajzsmirigyhormon – az érdektelenség vagy szorongás hormonja

Legalapvetőbb életfolyamataink megfelelő működéséért – mint például a szervezet anyagcseréje – a pajzsmirigyhormonok felelnek. A pajzsmirigy megbetegedései gyakran járnak pszichés tünetekkel, mert az általa termelt hormonokra az agy érzékenyen reagál. Kisebb mértékű alulműködés (hipothyreosis) esetén enyhe fáradékonyságon és a koncentrációs képesség romlásán kívül más nem érzékelhető, komolyabb esetben azonban lelassul a gondolkodás, érdektelenség, egykedvűség alakulhat ki, ami könnyen összetéveszthető a depresszióval. A pajzsmirigy alulműködése jól kezelhető hormonpótlással. A túlműködés (hiperthyreosis) gyakori tünete a gyors beszéd és gondolkodás, az idegesség és szorongás, az ingerlékenység, valamint az álmatlanság. A kezelés a betegség pontos okától és súlyosságától függően lehet gyógyszeres hormoncsökkentés, izotópos kezelés vagy műtét.


Orexin – az éhséghormon

Az orexin akkor termelődik az agyban, amikor éhesek vagyunk. Állatkísérletek bizonyítják, hogy az orexint az agyba juttatva növelni lehet az étvágyat. Ezek szerint a vér orexinszintjének csökkentése felérne egy gyötrelem nélküli fogyókúrával? Ez egyelőre még csak feltételezés, a választ a jövő kutatásai adják meg.