Az első dél-amerikai pápa
A korábban Buenos Aires érsekeként is szolgáló Jorge Mario Bergoglio, azaz Ferenc pápa volt az első katolikus egyházfő, aki Dél-Amerikában született (igaz, olasz bevándorlók gyermekeként). Egyúttal
ő volt az első Európán kívül született pápa a szíriai származású III. Gergely óta, aki a Kr. u. 8. században, vagyis csaknem 1300 évvel ezelőtt lépett Szent Péter trónjára.
Azóta (illetve azelőtt is) elsöprő többségében itáliai pápák irányították a katolikus egyházat: a 266 egyházfőből összesen 217 származott innen.
Részben talán ennek is köszönhető, hogy Ferenc pápa előszeretettel látogatta meg az az általa globális perifériának nevezett területeket, és ő volt az első hivatalban lévő pápa, aki egyebek mellett Mianmarba, Irakba és Mongóliába is eljutott. A 2015-ös Fülöp-szigeteki látogatását lezáró szentmise a történelem egyik legnagyobb pápai eseményének számít, amelyen hat-hétmillió ember vett részt. Jelenléte az ún. harmadik világban különösen fontosnak számított a katolikus egyházban bekövetkezett demográfiai változások fényében: egy vatikáni kutatás szerint a katolikusok száma világszerte közel 1,39 milliárdra nőtt 2022 végére, és Ázsia és Európa kivételével minden kontinensen növekedett.
Ferenc pápa a Fölöp-szigeten 2015-ben (fotó: Lisa Maree Williams/Getty Images)
Az első Ferenc
Pápai nevét a az egyik egyik legnagyobb hatású és legismertebb középkori katolikus szent, Assisi Szent Ferenc tiszteletére vette fel – saját bevallás szerint azért, mert olyan egyházat szeretne, amely kiáll a szegények, a béke és a teremtett világ védelmében– így I. János Pál pápa óta ő volt az első, aki eddig nem használt pápai nevet választott.
Amennyiben azonban I. János Pál pápa kettős nevét nem önálló pápanévnek tekintjük, hanem – szándéka szerint – két közvetlen elődje (XXIII. János pápa és VI. Pál pápa) nevének kombinációjaként,
akkor 913-ban Lando pápa volt Ferenc pápát megelőzően az utolsó, aki olyan néven uralkodott, amelyen előtte még senki.
Lando egyébként az egyik utolsó olyan pápa volt, aki a saját születési nevét használta uralkodói névként. Rövid regnálásából mindössze egy hivatalos cselekedetének dokumentuma maradt fenn: egy 1431-es irat említi a sabinai Vescovio székesegyházának tett adományát. Ezen felül gyakorlatilag semmit nem tudunk pontifikátusáról.
Az első jezsuita pápa
A reformációt követő katolikus megújulás egyik vezéralakja, Loyolai Szent Ignác által alapított Jézus Társasága, közismertebb nevén a jezsuiták, a katolikus egyházon belül hosszú, olykor ellentmondásos múltra visszatekintő papi rend, amelyhez számos különös legenda, pletyka és összesküvés-elmélet tapad. A jezsuiták évszázadokig az ellenreformáció élcsapatának számítottak: a rend tagjai sokoldalúan műveltek és a világi dolgokban járatosak voltak (nem véletlen, hogy a leghíresebb magyar jezsuita, Pázmány Péter íróként, hitvitázóként és politikusként egyaránt megkerülhetetlen jelentőségű), és igen jelentős befolyással bírtak az európai királyi udvarokban, ezáltal pedig a világpolitika alakulására is nagy hatással voltak.
Ferenc pápa fiatal jezsuita papként (felső sor, balról a második) Buenos Airesben egy családi fotón (fotó: Franco Origlia/Getty Images)
Talán túlságosan is naggyal: a 18. században már tömegével jelentek meg pamfletek, amelyek a jezsuitákat ármányokkal, erkölcstelenséggel vagy egyenesen királygyilkosságokkal vádolták. Aztán a rendet az 1700-as évek közepén szinte valamennyi udvarból kiutasították, és 1773-ban XIV. Kelemen pápa rendeletet adott ki, amely a társaság feloszlatására és a jezsuiták teljes vagyonának elkobzására szólított fel. Majd 1814-ben VII. Piusz pápa állította vissza a rendet.
Ferenc volt a történelem első jezsuita pápája: megválasztása meglepetésként érte a jezsuita rendtársakat, mivel a rend tagjai általában nem törekednek magasabb egyházi tisztségekre.
Ahogy Federico Lombardi jezsuita szerzetes nyilatkozta 2013-ban „A jezsuiták úgy gondolnak magukra, mint szolgákra, nem pedig egyházi tekintélyekre”
James Martin tiszteletes, jezsuita szerző és vatikáni tanácsadó a Smithsonian magazinnak elmondta, hogy Ferenc „szinte önakarata ellenére” emelkedett fel az egyházi ranglétrán, és kezdettől fogva az alázatosságot hangsúlyozta. Jellemző, hogy egyik első pápai interjújában Ferenc a „Ki az a Jorge Mario Bergoglio?” kérdésre azt válaszolta: „Bűnös vagyok”.
Ferenc pápa áldást ad 2023 karácsonyán a Szent Péter-bazilika erkélyéről (Photo by Vatican Media via Vatican Pool/Getty Images)
Ferenc pápa és a környezetvédelem
Az első pápa, aki a nagy hangsúlyt fektetett a környezetvédelemre, Ferenc elődje, az időnként zöld pápának is nevezett XVI. Benedek volt. Ferenc is felkarolta ügyet, sőt, még magasabb szintre emelte:
ő adta ki az első pápai enciklikát (a világ összes katolikus püspökéhez, illetve rajtuk keresztül végső soron az egész katolikus világhoz intézett hivatalos levelet), amely kizárólag a környezetvédelemmel foglalkozik.
A 2015-ös levél, amelynek címe Laudato Si, azaz Áldott légy, az éghajlatváltozást a társadalmi igazságosság szemszögéből tárgyalta, és nyíltan bírálta a fékevesztett fogyasztáspolitikát.
„Az ökoszisztémákról való gondoskodás előrelátást követel, hiszen senki, aki a gyors és könnyű profitot keresi, nem igazán érdekelt a megőrzésében” – írta a pápa.
Ezt 2023-ban követte a Laudate Deum (Dicsértessék Isten) című írása, amely a klímaváltozás tagadóit vette célba, és a globális felmelegedést „a társadalom előtt álló egyik legfontosabb kihívásnak” nevezte.
Ferenc pápa iskolás gyerekeket fogad a Vatikában (fotó: Franco Origlia/Getty Images)
Az első pápa, aki nyilvános beszélt a melegekről
Ferenc pápa viszonya az LMBT-közösséghez többnyire látványosan – mondjuk úgy – megengedő (habár kissé ellentmondásos) volt, legalábbis a katolikus egyház gyakorlatához képest egészen biztosan: a homoszexualitás dekriminalizálására szólított fel világszerte, támogatta az azonos neműek polgári házasságát, és kijelentette, hogy transznemű emberek megkeresztelkedhetnek és keresztszülőként szolgálhatnak. Ferenc alatt a Vatikán 2023-ban kiadott egy rendeletet, amely lehetővé tette a papoknak, hogy megáldják az azonos nemű párokat, bár az új irányelvek hangsúlyozták, hogy a házasság továbbra is egy férfi és egy nő közötti szentség marad. A már idézett James Martin szerint
Ferenc volt az első pápa, aki nyilvános megszólalásában használta a meleg szót. Egészen pontosan ezt mondta: „ha valaki meleg, Istent keresi, a szándékai pedig jók, ki vagyok én, hogy megítéljem?”
Ferenc pápa apácák társaságában a Vatikánban (fotó: Franco Origlia/Getty Images)
Ferenc pápa és a nők helyzete a katolikus egyházban
Ferenc volt talán a pápák sorában az első, aki kiemelten foglalkozott a nők helyzetével a katolikus egyházon belül: idén például a Vatikánvárosi Állam Kormányzóságának elnökének egy apácát nevezett ki, bizonyos Raffaella Petrinit. 2021-ben összehívott egy globális szinódust, amelynek célja, hogy „az egyház befogadóbbá váljon, és jobban tükrözze és katolikus hívek igényeit”
A progresszív katolikusok általában dicsérték Ferenc erőfeszítéseit, hogy a nőket fontos egyházi pozíciókba emelje, ugyanakkor sok magas egyházi hivatal – hogy mást ne mondjuk, például a pápaság – továbbra is kizárólag a férfi papok számára van fenntartva, a női papság kérdése pedig Ferenc pontifikátusa alatt sem került napirendre – habár a pápa azért mégiscsak komolyan megvizsgálta annak lehetőségét – vagy legalábbis elindított róla valamiféle diskurzust – , hogy esetleg nők is diakónussá (felszentelt papok, akik nem celebrálhatnak misét vagy nem hallgathatnak gyónást, de keresztelhetnek és prédikálhatnak) válhassanak.
