| 1972. november 16-án született meg az UNESCO Világörökség Egyezménye, mely a Földön található egyetemes természeti és kulturális értékek megőrzésére szolgál. Magyarország 1985-ben csatlakozott az Egyezményhez, két évvel később pedig a Világörökség Bizottság döntése alapján az első két magyarországi helyszín, Budapest és Hollókő is a Világörökségi Listára került. |
Budapest természeti és épített örökségekben egyaránt gazdag, melyek közül jó néhány nevezetesség elnyerte az UNESCO által adományozott Világörökség megtisztelő címet. A budai Vár, várnegyed múzeumai, a Mátyás templom, a Halászbástya, a Duna-part és az Andrássy út mind a Világörökség része, látványukat kár lenne kihagyni. Akár csak egy napra is, de kerekedjünk fel és ismerkedjünk meg a főváros méltán elismert látnivalóival.
Romantikus séta a Várban
Barangolásunkat kezdjük a budai Várnegyedben tett rövidke sétával, melyet kellemes hangulatú, macskaköves utcácskái, bájos terei és csodálatos műemlékei Budapest egyik leghangulatosabb sétáló-negyedévé tesznek. Az itt található legtöbb lakó- és középület ma műemléki védelem alatt áll. A Várnegyed
 |
| Kapu a várban (Fotó: Myreille) |
központjában található téren áll a Szentháromság-szobor, szomszédságában pedig az ország egyik legszebb gótikus temploma, a Nagyboldogasszony- vagy közkedveltebb nevén Mátyás-templom tornyosul. Utóbbi számos nevezetes eseménynek adott otthont – több magyar királyt is itt koronáztak meg, Mátyás király pedig itt tartotta esküvőjét.
A Dísz tér és a Mátyás templom közti területet középkori épületek és 17. századi barokk illetve copf paloták ékesítik. A polgárházak udvarai, az ülőfülkés kapualjak, a kanyargós szűk utcák és az ódon épületek a középkori Buda hangulatát idézik az arra sétálóban. A Mátyás templom mellett, a középkori halpiac helyén épült meg 1905-ben a neoromán Halászbástya, mely a templommal együtt a város egyik szimbóluma is egyben. Az árkádos bástyarendszer kilátóteraszáról kedvünkre gyönyörködhetünk az elénk táruló, egyedülállóan szép, az UNESCO által is védett panorámában, tornyaiból ugyanis csodálatos kilátás nyílik a Dunára, a Margitszigetre, a Gellért-hegyre és a pesti oldalra. Az esténként kivilágított bástyasor a pesti Duna-partról nyújt igazán festői látványt.
Ha a Halászbástyából elénk táruló pazar látképpel nem érnénk be, akkor sétáljunk át a Gellért-hegy tetején magasodó erődhöz, a Citadellához, onnan szintén pazar kilátásban lehet részünk.
 |
| A budai Vár (Fotó: Myreille) |
A Várhegy déli részén a középkort megidéző Budavári Palota emelkedik. Az egykoron a magyar királyok lakhelyéül szolgáló palota ma az ország legjelentősebb kulturális központja. Falai között kapott otthont többek közt a Budapesti Történeti Múzeum, az Országos Széchenyi Könyvtár, a Ludwig Múzeum, valamint az értékes nemzeti alkotásokat őrző Magyar Nemzeti Galéria is, melynek termeiben állandó kiállítás keretében nézhetjük végig a középkor, a reneszánsz és a barokk kor művészetét, és a leghíresebb magyar festők munkáit. A Várnegyedbe felsétálhatunk gyalog is, de ha kényelmesebbek vagyunk, válasszuk a buszozást, vagy pattanjunk fel a Lánchíd budai hídfőjétől, a Clark Ádám térről induló Siklóra.
 |
| A Lánchíd |
Legrégibb állandó kőhidunk
A pesti oldal felé vezető utunkat folytassuk a város legrégibb állandó kőhídján, a Lánchídon át. A Lánchíd, mely egyben Budapest jelképe is, az első állandó híd a magyarországi, és második a Duna teljes szakaszán. Megszületését Széchenyi Istvánnak köszönhetjük, az ő kezdeményezésére 1839-1849 között Adam Clark skót mérnök irányításával készült el. A hídfők oroszlánjai Marschalkó János szobrászművész munkái.
| Az Országház látogatása szervezett csoportokban, idegenvezetővel, félóránkénti időbeosztásban történik: hétfő: 8.00-11.00 kedd-szombat: 8.00-16.00 vasárnap: 8.00-14.00 Csoportok előzetes bejelentkezés alapján látogathatják az épületet, egyéni látogatók esetében erre nincs szükség. Az érdeklődő vendégek az Országház X. számú kapujánál (Jegypénztár) kérhetnek belépőjegyet az épület megtekintésére. Magyar anyanyelvű vendégek számára az Országház megtekintése díjmentes.
|
A haza háza
Bizton állíthatjuk, hogy Európa egyik legszebb parlamentje a miénk, érdemes hát alaposan szemügyre vennünk, mind kívül, mind belül. Az eklektikus épület a századfordulón épült Steindl Imre tervei alapján. Gótikus tornyaival, kőcsipkéivel, mozaikablakaival a város egyik legdekoratívabb épületének szerepében tetszeleg. A Parlament ad otthont a magyar Szent Koronának és a koronázási ékszereknek, úgyhogy ha másért nem, ezért mindenképpen megér egy látogatást.
Kulturális sugárút – a pesti Champs-Elysée
Barangolásunk nem lenne teljes, ha nem sétálnánk végig fővárosunk egyik legfiatalabb világörökségi nevezetességén, az Andrássy úton. A várostervezés legszebb alkotása összekötő kapocsként szolgál a pezsgő életű belváros és a Városliget zöldövezete között. Sétánk során olyan lenyűgöző építészeti alkotásokat csodálhatunk meg, mint a szobrokkal, oszlopokkal díszített Operaház palotája, vagy a vele szemben lévő Drechsler-palota, mely egykoron a Balett Intézetnek adott otthont.
Az Andrássy út és történelmi környezete – melyet 1872-ben kezdtek építeni és 1885-ben adtak át ünnepélyesen – 2002-ben került fel a Világörökségi Listára. A sugárút az eklektikus építészet csúcspontja. Az épületek zömében a neoreneszánsz stílus dominál, de találunk neo-barokk, klasszicista, szecessziós és romantikus épületeket is.
A sugárút felszínen nem látható kincse a Millenniumi Földalatti Vasút, mely annak vonalát követi végig. A kisföldalatti átadásakor, 1896-ban a kontinens első, London után pedig Európa második kéregvasútja volt. Kis sárga szerelvényeivel, díszes peronjaival még napjainkban is képes egy kis békebeli hangulatot lopni a mindennapok nagyvárosi tömegközlekedésébe.
Ahol a hősöké a főszerep
Sétánk végső állomásaként célozzuk meg a városnéző túrák aligha kihagyható látnivalóját, a Hősök terét. A tér, mint az Andrássy út méltó lezárása, Budapest legnagyobb és egyik legszebb dísztere, mely méltó emléket állít a magyarok ezeréves történelmének. A Millenniumi Emlékművet a magyar honfoglalás ezeréves jubileumán, 1896-ban kezdték építeni. Központjában a 36 méter magas oszlopon Gábriel arkangyal szobra magasodik, jobb kezében a magyar Szent Koronát, a balban az apostoli kettős keresztet tartja. Talapzatát a honfoglaló hét magyar törzs vezérének lovas szobra díszíti, a félköríves oszlopsoron pedig történelmünk jeles személyiségeinek szobrai láthatók. A teret jobb oldalról a Műcsarnok, balról pedig a Szépművészeti Múzeum foglalja keretbe.
| Budapesti világörökségi helyszínek | |
| A budai oldalon: Budai Várnegyed épületegyüttese Gellérthegy, a Szabadság-szobor és a Citadella Gellért fürdő A pesti oldalon:
Gresham-palota |
