Lassan járj, tovább élsz.
Valószínűleg nincs még egy szólás-mondás, amit ennyire ellentmondást nem tűrően megcáfolt volna a tudomány, mint most ezt. A legújabb kutatások szerint ugyanis ennek az ellenkezője igaz: minél gyorsabban sétálsz, annál tovább élsz. Eleinte mi is szkeptikusak voltunk, de az adatok nem hazudnak. A sétatempó ráadásul nem csak az élettartamunkat jelzi előre, hanem a kórházi kezelés, a szívroham vagy akár a halálozás kockázatát is. Emellett sokat elmond az agyunk állapotáról is. (Miközben tudjuk azt is, hogy nem kell minden nap tízezer lépést teljesítenünk.)
„A séta egyszerű dolognak tűnik, a legtöbben nem is öntudatlanul végezzük” – mondja a BBC-nek Line Rasmussen, a Duke Egyetem kutatója. „Valójában azonban testfunkciók együttműködésére van szükség hozzá: a csontok és az izmok mozgatnak, a szemek tájékozódnak, a szív és a tüdő oxigént juttat a szervezetbe, az agy pedig mindezt koordinálja.” Ahogy öregszünk, ezek a rendszerek fokozatosan lassulnak. A lassabb séta tehát az öregedés jele lehet – a test általános működésének csökkenését jelezheti.
Teszteld magad!
A sétatempó méréséhez csak egy stopper, egy mérőszalag és egy segítő személy kell.
Keress egy megfelelő hosszúságú helyet, mérj ki 5 métert a „bemelegítő” szakaszra, majd további 10 métert a méréshez. Az első öt métert sétálja le úgy, hogy elérje a természetes tempóját. A következő tízet ebben a tempóban folytassa. A sebességet úgy kapja meg, ha a 10 métert elosztja a megtételéhez szükséges másodpercek számával, így megkapod a sebességed méter per másodpercben (m/s). Az eredmény pedig összevetheted az átlagsebességekkel:
- 40–49 év: nők 1,39 m/s, férfiak 1,43 m/s
- 50–59 év: nők 1,31 m/s, férfiak 1,43 m/s
- 60–69 év: nők 1,24 m/s, férfiak 1,43 m/s
- 70–79 év: nők 1,13 m/s, férfiak 1,26 m/s
- 80–89 év: nők 0,94 m/s, férfiak 0,97 m/s
A mérést természetesen applikációval is végezheted, nem kell stopperórával bajlódnod.
Sétatempó és várható élettartam
A kutatások szerint az idősebb emberek sétatempója fontos mutatója a várható élettartamnak. A Pittsburghi Egyetem elemzése több mint 34 000, 65 év feletti ember adatai alapján kimutatta, hogy a 75 éves, leglassabban járó férfiaknak csupán 19%-os esélyük volt arra, hogy megérjék a következő tíz évet, míg a leggyorsabbaknak akár 87%. Azt gondolnánk, hogy a lassabban mozgók már eleve betegek, ezért ez az adat félrevezető? Egy 2009-es francia tanulmány szerint az egyébként egészséges, de lassan járó 65 év felettiek háromszor nagyobb eséllyel haltak meg szív- és érrendszeri betegségekben, mint a gyorsabban járók.
Forrás: Getty Images
Lassulás már 45 évesen
2019-ben Rasmussen és csapata felfedezte, hogy már 45 éves korban is árulkodó lehet a sétatempó: jelezheti a test és az agy öregedésének mértékét. A híres új-zélandi Dunedin hosszútávú kutatás során 904, 1972–1973 között született embert vizsgáltak. Azok, akik 45 évesen lassan jártak, az öregedés jeleit mutatták: gyengébb tüdőműködés, rosszabb fogazat, gyengébb immunrendszer, magasabb vérnyomás és koleszterinszint, gyengébb fizikai állóképesség. Ezen kívül gyengébb kézfogásuk volt, és nehezen álltak fel a székről. Az agyi képalkotó vizsgálatok pedig kimutatták, hogy
a lassúbb járású emberek agya kisebb, vékonyabb neokortexszel (ez az agy gondolkodásért felelős része), valamint több fehérállománnyal, ami kognitív hanyatlásra utal.
Megjelenésük is idősebbnek tűnt.
Hogyan lehet gyorsítani?
Akik lassabban járnak, azok teste és agya gyorsabban öregszik. Meglepő, de ezek az egészségügyi különbségek már korán megmutatkoznak: a tudósok ugyanis képesek voltak megjósolni a 45 éves kori sétatempót a gyermekkori – hároméves korban végzett – intelligencia- és mozgásos tesztek alapján. „Engem leginkább az döbbentett meg, hogy összefüggés van a 45 éves kori sétatempó és a kisgyermekkori kognitív képességek között” – mondja Rasmussen. „Ez arra utal, hogy a sétatempó nemcsak az öregedés jele, hanem a teljes élet során fennálló agyi egészséget is tükrözi.”
Nincs mese tehát, sétára fel!
