A Föld forgási sebessége jelentősen változott az idők során. Jelenleg bolygónk valamivel több mint 365-ször fordul meg a tengelye körül, miközben egyszer megkerüli a Napot. Számos tényező befolyásolja a forgási sebességet, mint a változó tengerszint vagy a Föld belsejében történő elmozdulások. A legnagyobb hatást a Hold gyakorolja: a két égitest kölcsönhatása miatt bolygónk forgása évszázadonként körülbelül 1,8 milliszekundummal lassul.
2020 óta azonban megfordult a trend: a Föld forgása ismét gyorsulni kezdett – írja a Portfolio.hu. 2020-ban a szakemberek arról számoltak be, hogy a Föld a 28 legrövidebb napját érte el azóta, hogy az 1960-as években elkezdődtek az atomórákkal végzett pontos napi mérések. Azóta minden évben megdőlt a legrövidebb nap rekordja, a 2024-ben mért eddigi legrövidebb nap 1,66 milliszekundummal volt rövidebb a szokásos 86 400 másodperces napnál.
Az előrejelzések szerint idén júliusban és augusztusban ismét rövidebb napokra számíthatunk. Július 9. körülbelül 1,23 milliszekundummal, július 10. pedig 1,36 milliszekundummal volt rövidebb a megszokottnál.
Július 22-én várhatóan 1,34 milliszekundummal, augusztus 5-én pedig 1,25 milliszekundummal lesz rövidebb a nap
– hívja fel a figyelmet a portál.
Bár a Hold felelős a Föld forgásának hosszú távú lassulásáért, bizonyos esetekben gyorsíthatja is azt. A most várható legrövidebb napok akkor következnek be, amikor a Hold maximális távolságra kerül a Föld egyenlítőjétől – hangzik a magyarázat.
És hogy mi okozza a csökkenő tendenciát a napok hosszában? A tudósok is sokat vitatkoznak ezen, ám valószínűsítik, hogy a gyorsulás összefüggésbe hozható a Föld belső vagy külső rétegeiben, óceánjaiban, árapályaiban, illetve éghajlati folyamataiban bekövetkezett változásokkal. Egyes elméletek szerint a jelenségnek az olvadó jégsapkákhoz lehet köze, vagy a mélyen lévő olvadt mag időszakos elmozdulásához, míg mások a szeizmikus aktivitással magyarázzák.
Ami bizonyos, hogy ha a Föld forgásának gyorsulása folytatódik, az egy negatív szökőmásodperc bevezetését teheti szükségessé, mégpedig azért, hogy az úgynevezett polgári időt, vagyis amit az óráink mutatnak, összhangban tartsuk a szoláris idővel, amely a Nap égbolton való mozgásán alapul. Egy negatív szökőmásodperc azt jelentené, hogy óráink egy másodpercet kihagynak, ami azonban potenciálisan problémákat okozhat az informatikai rendszerek működésében.
Ez történne, ha leállna a Föld forgása
A Föld kicsit kevesebb, mint egy teljes nap alatt, nagyjából 23 óra 56 perc alatt végez el egy teljes fordulatot a tengelye körül. Az Egyenlítő környékén a leggyorsabban, óránként 1670 kilométeres sebességgel forog a bolygó, amit mi, emberek természetesen nem érzékelünk. A Science Alert nemrég arra kereste a megoldást, hogy mégis mi történne, ha hirtelen véget érne a forgás. Abban a pillanatban, ahogy a forgás abbamaradna, Newton első tehetetlenségi törvénye alapján minden élőlény, ember alkotta épület és tárgy nagyjából 1670 kilométer per órás sebességgel repülne kelet felé, és bárhol is érnénk földet, a becsapódás ereje elpusztítaná a legtöbb élőlényt. A túlélésre leginkább csak az északi- és déli pólusok legszűkebb közelében lenne esély, itt ugyanis sokkal kisebb a forgástengely, így a forgási sebesség is. A forgás megállása a környezetre is súlyos hatással lenne: a fák a gyökereik ellenére kiszakadnának a földből, az óceánokon pedig hatalmas hullámok alakulnának ki.
A világ 7 föld alatti csodája
Templomok, alvó vulkánok, vidámparkok és még számos egyéb csodás turistalátványosság rejtőzködik a föld alatt, amiket egyszerűen látnod kell!
7 fotó
Kiemelt fotó: illusztráció, Getty Images
