Egy hat országban végzett nemzetközi tanulmány kimutatta, hogy azok, akik csak heti négy napot dolgoznak, elégedettebbek, és mentálisan, illetve fizikailag is egészségesebbnek érzik magukat.
A négynapos munkahét egészségügyi előnyei
Egy nagyszabású kutatásban közel 3000 ember vett részt 141 ausztrál, kanadai, új-zélandi, brit, ír és amerikai vállalattól. Körülbelül heti öt órával kevesebbet dolgoztak, miközben megkapták ugyanazt a fizetést. A kontrollcsoport megtartotta a szokásos munkaidejét.
Hat hónap elteltével a következő eredményeket érték el:
- Jelentősen alacsonyabb kimerültség: A kiégéssel járó stresszes érzések csökkentek
- Megnövekedett munkával való elégedettség: A munka öröme észrevehetően megnőtt
- Mentális stabilitás: Sok résztvevő mentálisan erősebbnek és kiegyensúlyozottabbnak érezte magát
- Fizikai erőnlét: A munkavállalók fizikai állapota kismértékben javult
A különbségek egyértelműek voltak, és nem tapasztaltak hasonló hatást azoknál a vállalatoknál, amelyek nem változtattak a munkaidejükön.
Motiváció és termelékenység kevesebb munkával
A munkaidő csökkentése nemcsak a fáradtság csökkenéséhez vezetett, hanem a motiváció növekedéséhez is. A tanulmány kimutatta, hogy a négynapos munkahéttel rendelkező alkalmazottak produktívabbak és kevésbéfáradtak. A főbb tényezők a következők voltak:
- Több önbizalom a munkahelyi környezetben
- Jobb alvásminőség
- Kisebb mértékű fáradtság
A vállalatok hatékonyabban szervezték meg munkafolyamataikat: kevesebb megbeszélés, világosabb felelősségi körök és nagyobb önállóság. Ez lehetővé tette a feladatok hatékonyabb elvégzését, a plusz szabadnapot pedig bölcsen használták fel.
A négynapos munkahét hosszú távú hatásai
Meglepő módon a pozitív hatások több mint egy évig fennálltak. Az átlagos munkaórák száma továbbra is folyamatosan alacsonyabb, az alkalmazottak jólléte pedig magas maradt. A kiégési arány csökkent, míg a munkával való elégedettség csak kis mértékben csökkent, de továbbra is a kezdeti szint felett maradt.
A résztvevők fizikai aktivitása és alvásminősége is javult, különösen azoknál, akik hetente nyolc órával kevesebbet dolgoztak.
Fotó: Getty Images
Hatások a különböző csoportokra
Az eredmények nem minden résztvevő esetében voltak azonosak. A nagyvállalatok alkalmazottai, az iskoláskorú gyermekek szülei, a nők és a kisebbségi csoportok tagjai átlagosan kevésbé csökkentették a munkaidejüket. Mindazonáltal ők is profitáltak a csökkentett munkaidőből.
A legnagyobb előnyöket a mentális egészség és az elégedettség terén tapasztalták. A hatás különösen akkor volt erős, amikor a munkavállalók maguk határozhatták meg a munkaidejüket. A vállalatok mindemellett stabil vagy növekvő termelékenységet is regisztráltak.
A munkaidő csökkentése a bérek csökkentése nélkül rendkívül hatékony intézkedés az elégedettség előmozdítására.
Nemzetközi példák
Európában a négynapos munkahét még nem törvényileg előírt munkarend; általában maguk a vállalatok vezetik be. Egy friss felmérés szerint Németországban a vállalatok körülbelül 11 százaléka kínálja ezt a lehetőséget, gyakran kísérleti projektként vagy rugalmas modellként. Különösen a kis- és középvállalkozások – főként az IT, az egészségügy, a szolgáltatások és a szakmunkák szektorában – tesztelik a koncepciót.
Izland ezzel szemben számos közszférában sikeresen bevezette a négynapos munkahetet kísérleti jelleggel. Belgiumban a munkajog lehetővé teszi a rendes munkaidő négy napra való lerövidítését, ami hosszabb munkanapokat eredményez a rövidebb munkahét helyett. Az Egyesült Királyság számos kísérleti projekten keresztül népszerűsíti a koncepciót.
