Világszerte nagy figyelmet kap a négynapos munkahét lehetősége, így már Magyarországon is egyre több vállalat, munkavállaló és döntéshozó vizsgálja, hogy a kevesebb munkanap valóban kulcsa lehet-e a hatékonyabb, kiegyensúlyozottabb munkavégzésnek – vagy csak egy ígéretes, de nehezen megvalósítható utópia. Egy friss felmérés szerint a magyarok többsége csak akkor támogatja a négynapos munkahét bevezetését, ha nem lenne hosszabb a mostaninál a napi munkaidő, azaz 20 százalékkal csökkenne a heti munkaidő.
A négynapos munkahét nem csak a munkáltatóktól kíván új megközelítést, a munkavállalóknak is szükséges alkalmazkodniuk, amely folyamat során a megbeszélések, határidők és munkaterhelés újraszervezése kihívást jelenthet számukra. Mindemellett sokan tartanak a bércsökkenéstől is, holott a legtöbb kísérletben a fizetés változatlan maradt. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a modell csak akkor működik jól, ha a dolgozók nagyfokú önállóságot élveznek, és a munkáltatói kultúra is támogatja a hatékony, felelős munkavégzést.
A WHC Csoport és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány megbízásából készült felmérés szerint a magyarok többsége nyitott a négynapos munkahétre, de nem mindegy, milyen feltételekkel – írja a jogaszvilag.hu. Amennyiben a heti munkaóraszám csökkenne, de a fizetés maradna, a megkérdezettek 63 százaléka azonnal támogatná az ötletet. Ha viszont a heti 40 órát kellene négy, hosszabb nap alatt ledolgozni változatlan bérért, a támogatottság máris 44 százalékra csökken.
A felmérés arra is rávilágított, hogy a munkaidő sűrítését a férfiak (48 százalék) valamivel jobban elfogadnák, mint a nők (41 százalék).
A WHC Csoport szerint a négynapos munkahét sikeres elindításához csupán három dologra van szükség: fokozatos bevezetésre, nyílt kommunikációra a felek között, valamint rugalmas munkaszervezésre. Azt viszont kiemelték, hogy nem minden ágazatban vezethető be zökkenőmentesen. Az ügyfélszolgálatok, az egészségügy, az oktatás vagy a mezőgazdaság esetében nehézséget jelenthet a folyamatos elérhetőség biztosítása, a munkafolyamatok átszervezése vagy éppen a túlzott munkasűrítés.
A Telekomnnál amúgy megbukott a négynapos munkahét, nem találták elég hatékonynak. A cégnél a 2022 nyara óta működő tesztprogramban arra jutottak, hogy „a négynapos modell nem alkalmazható egységesen minden munkatársra”, és „többségük munkája jellege vagy élethelyzete miatt nem tudott ebben a modellben kellő hatékonysággal dolgozni”. A Librinél is úgy döntöttek a tesztidőszak végén, hogy maradnak a hagyományos keretek között, inkább a munkaidő rugalmasságára helyezik a hangsúlyt.
Montenegró egyébként a hétórás munkanap bevezetését tervezi. Az országban átlagosan nem is 40, hanem 42 órás egy munkahét, ami a leghosszabbnak számít Európában, ha ezt 35 órára csökkentenék, az jelentősen hozzájárulna a dolgozók jóllétéhez. A Montenegrói Munkaadók Szövetsége és a gazdasági kamara szerint azonban elhamarkodott a döntés, hiszen jelentős munkaerőhiány tapasztalható az országban. Azzal indokolják, hogy a rövidebb munkanap, illetve munkahét azokban az országokban tud jól működni, ahol a technológia lehetővé teszi a munkavállalók terheinek a csökkentését, és szerintük Montenegróban nem ez a helyzet.
Kiemelt fotó: illusztráció, Getty Images
