Ahol tízből hat gyereket ér bántalmazás
A könyv nagyon is valós problémára mutat rá. Az UNICEF Magyarország adatai szerint tízből hat gyereket ért már lelki, verbális vagy fizikai bántalmazás, és a cyberbullying aránya is egyre nő. A magyar tinik 85%-a találkozott már zaklatással – gyakran az osztályteremben, sokszor pedig a közösségi médiában folytatódik a bántás.
Ebben a közegben Sára története sajnos nem kivétel, hanem fájdalmasan ismerős helyzet.
Mi történik, amikor a „jó helyre került gyerek” mégis célpont lesz?
Keszthelyi Gréta Kata
A regény bemutatja a kortárs bántalmazás pszichológiai, érzelmi – néha fizikai – hatásait. A szerző szerint azonban nem csak a fájdalmat kell érteni, hanem azt is, mi segíthet.
„Regényemmel egy olyan történetet szeretnék elmesélni, amellyel lehetőség szerint minél több olvasó tud azonosulni, és amely által kevésbé érzik magukat egyedül azok, akik hasonló gondokkal küzdenek. Egy ilyen helyzetben elképesztően nehéz segítséget kérni, éppen ezért rendkívül fontosnak tartom kiemelni a társas környezet szerepét és támogatását. Ez magában foglalja a segítségnyújtást a bántalmazás tényének felismerésében, a megtartó beszélgetéseket, a bántalmazott melletti feltétel nélküli kiállást, egészen addig, amíg a probléma meg nem oldódik.”
– mondja Keszthelyi Gréta Kata.
„A bántalmazás felismerése, a megtartó beszélgetések és az azonnali kiállás az, ami valódi támaszt ad.”
Mit láthat a szülő ebből?
A könyv egyik legnagyobb erénye, hogy nemcsak a kamaszokhoz szól, hanem a szülőknek is eszközt ad:
- hogyan ismerjék fel az iskolai bántalmazás jeleit,
- hogyan értsék meg, mi zajlik egy kirekesztett gyerek fejében,
- hogyan tudnak jól reagálni akkor is, ha a gyerek maga nem kér segítséget.
Dr. Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója szerint a regény arra is rávilágít: nem az a kérdés, hogy „nálunk van-e bullying”, hanem az, hogyan reagál egy közösség, amikor megtörténik.
Nem fekete-fehér: nincs „jó gyerek” és „rossz gyerek”
A klinikai szakpszichológus Labancz Dániel szerint a könyv azért működik ilyen erősen, mert nem ítélkezik:
- megmutatja a bizonytalanságot, ami az elkövető mögött van,
- azokat a helyzeteket, amelyeket a szemlélők nem tudnak kezelni,
- és az áldozat belső útját, aki próbál „újratanulni” egy új világot.
A regény így nemcsak a zaklatásról szól, hanem a honvágyról, a kirekesztettség érzéséről, identitáskeresésről és a kapcsolatok dinamikájáról is.
Miért fontos ez most?
A WHO legfrissebb adatai szerint a cyberbullying-esetek száma rohamosan nő, és a magyar tizenévesek különösen érintettek. Szükség van olyan történetekre, amelyek segítenek megérteni, miről is beszélünk valójában, és amelyek nyelvet adnak a gyerekeknek a saját élményeikhez, majd segítik a traumafeldolgozást.
A „Otthon, svédes otthon” pontosan ezt teszi: történetbe csomagol egy olyan valóságot, amelyet sok gyerek él át – gyakran teljesen egyedül.
