Sokáig magától értetődőnek vettük, hogy a képzelőerő kizárólag az ember sajátja. A gyerekek plüssállatoknak főznek vacsorát, botokból kardot faragnak, homokból és hóból süteményt készítenek – mindez a fantázia diadala a valóság felett. Egy friss kutatás azonban alaposan árnyalja ezt a képet.
Egy különlegesen intelligens bonobo hozta a felfedezést
A Johns Hopkins Egyetem kutatói ugyanis azt vizsgálták, vajon az ember legközelebbi élő rokonai, a bonobók képesek-e elképzelni olyan dolgokat, amelyek fizikailag nem léteznek. Az eredmények pedig meglepőek voltak.
A vizsgálat középpontjában egy Kanzi nevű bonobó állt, aki 44 éves koráig élt, és már életében is különleges intelligenciájáról volt ismert. A kísérlet során a kutatók két poharat helyeztek elé, majd először valódi gyümölcslevet öntöttek az egyikbe. Kanzit megtanították arra, hogy rámutasson arra a pohárra, amelyben a lé volt – a helyes választ jutalom követte.
A kísérlet során a bonobó olyasmit tett, amiről azt hittük eddig, hogy csakis az ember sajátja. (Fotó: GettyImages)
Ezért jelent áttörést, amit a kutatók tapasztaltak
A gyakorlás után jött az igazán érdekes rész. A poharak üresek voltak, a kancsó is, a kutatók azonban úgy tettek, mintha levet öntenének beléjük. Majd az egyik pohárból „visszaöntötték” a képzeletbeli italt a kancsóba, és megkérték Kanzit, mutassa meg, melyik pohárban maradt még lé.
Bár valójában egyikben sem volt semmi, a bonobó 50 próbálkozásból 34-szer a képzeletben teli poharat választotta – jóval gyakrabban, mint amit a véletlen indokolt volna.
Fontos részlet, hogy ebben a szakaszban Kanzi már nem kapott jutalmat a helyes válaszért. Egy másik kísérletben pedig újra és újra rámutatott egy „láthatatlan” szőlőszemre, amelyet csak eljátszva helyeztek el az egyik pohárban.
Mit jelent ez a felfedezés?
A kutatók szerint mindez arra utal, hogy a bonobók képesek mentális képeket alkotni, és elképzelt helyzetekben eligazodni – vagyis a képzelőerő alapjai nem kizárólag emberiek. Amalia Bastos, a kutatás vezetője úgy fogalmazott: mivel ezen a képességen a bonobókkal is osztozunk, jó eséllyel egy közös ősünktől örököltük. Ez pedig nagyjából 6–9 millió évvel ezelőttre vezet vissza.
